Plantagenet-dinasztia — Anglia uralkodói 1154–1485 (Lancaster & York)

Plantagenet-dinasztia: Anglia uralkodói 1154–1485 — Anjou, Lancaster és York története, a Rózsák háborúi és a trónért folytatott hatalmi játszmák.

A Plantagenet-ház valamilyen formában II. Henrik uralkodásától, 1154-től kezdve egészen addig uralkodott Angliában, amíg a Tudor-ház hatalomra nem került, amikor III. Richárd 1485-ben elesett a bosworthi csatában. A Plantagenetek időszaka alapvetően átalakította Anglia politikai, jogi és társadalmi szerkezetét: ekkor szilárdult meg a királyi hatalom intézménye, fejlődött a központi közigazgatás és alakultak ki a későbbi parlamenti formák.

A dinasztia eredete a nyugat-franciaországi Anjou tartomány Anjou grófjaira (1360-tól hercegekre) vezethető vissza. A Plantagenet-család neve a latin planta genista („borbolyagyökér”) kifejezésből ered, és egy híres anjou gróf jellegzetes növényének említéséből vált családnévvé. Három nagyobb ága különíthető el a történetben: Angevinok, Lancaster-ház (Lancasterek) és York-ház (Yorkisták). A Lancasterek és a Yorkisták egymás ellen harcoltak a Rózsák háborúiban, hogy a koronát kizárólag a saját dinasztiájuk számára szerezzék meg.

Főbb korszakok és események

• Angevin/Plantagenet kezdetek (1154–1216): II. Henrik megalapozta az Angevin birodalmat, amely Anglián túl kiterjedt jelentős francia területekre is. Jelentős jogi és igazgatási reformok indultak el ebben az időben.
• A királyi hatalom és a bárók konfliktusa – Magna Carta (1215): I. (John) formálisan nem szerepelett a cikk linkjeiben, de uralkodása idején a bárói elégedetlenség 1215-ben a Magna Cartához vezetett, amely korlátozta a király hatalmát és megalapozta a közjogi jogelveket.
• További központosítás és törvényhozás (13–14. sz.): Hódítások, hadjáratok (pl. Edward I hadjáratai Skócia ellen), valamint az angol jog és központi adminisztráció fejlődése jellemzi ezt az időszakot.
• Százéves háború (1337–1453): A Plantagenetek egyik fő külpolitikai és katonai küzdelme Franciaországgal, amelyben olyan nagynevű uralkodók tűntek fel, mint III. (Edward) és V. Henrik. Ez a hosszú konfliktus nagy hatással volt Anglia politikai és gazdasági helyzetére.
• Belső viszályok és a Rózsák háborúi (15. sz.): A dinasztikus ellentétek – különösen a Lancaster- és York-ághoz kötődő követelések – végül nyílt háborúhoz vezettek, ami a Plantagenet-uralom végét és a Tudor-korszak kezdetét eredményezte.

Jelentősebb uralkodók és örökségük

• II. Henrik: Erős központi hatalom kiépítése, jogi és adminisztratív reformok, valamint az Angevin birodalom alapjai.
• Római korban ismert uralkodók (pl. Richárd és John): Richárd a „Oroszlánszívű” hadjáratai miatt híres; John uralkodása alatt került sor a Magna Carta kibocsátására.
• Edwardek kora: Edward I centralizáló törekvései és katonai hadjáratai; Edward III uralkodása alatt indult a Százéves háború, és megnőtt a királyi tekintély nemzetközi szerepe.
• Lancasterek: A Lancaster-házból több jelentős uralkodó került elő, köztük olyanok, akik továbbvitték a Százéves háborút és belső konszolidációt próbáltak elérni.
• Yorkisták és a végső összeütközés: A York-ház tagjai, köztük később III. Richárd, részt vettek a dinasztikus küzdelemben, amely végül bosworthi csatában. ért véget 1485-ben, amikor a Tudorok hatalomra léptek (Tudor-ház).

Miért fontos a Plantagenet-dinasztia?

• A korszakban születtek meg az angol közjogi és igazságszolgáltatási intézmények alapjai, ideértve a common law fejlődését.
• A királyi hatalom és a nemesség közti viszonyok, valamint a király és a rendek kapcsolata alakította ki a későbbi parlamenti hagyományokat.
• A Százéves háború és a belső viszályok hosszú távon átalakították Anglia geopolitikai helyzetét, és megalapozták a középkori Európa későbbi politikai átrendeződéseit.

Összefoglalva: a Plantagenet-dinasztia mintegy három évszázadon át meghatározó szereplője volt Anglia történetének. Uralkodásuk alatt a királyság belső és külső politikai keretei jelentősen átalakultak, és döntő események — mint a Magna Carta, a Százéves háború és a Rózsák háborúi — hatása jóval túlmutatott a középkori Anglia határain.

Kérdések és válaszok

K: Mikor kezdte a Plantagenet-ház uralni Angliát?

K: Mikor került a Tudor-ház hatalomra Angliában?

K: Honnan származott a Plantagenet-ház?

K: Miért harcoltak a Lancasterek és a Yorkisták?

K: Mikor zajlottak a rózsák háborúi?

K: Melyik dinasztia került végül hatalomra a Rózsák háborúi után?

Keresés betűvel