Török nyelvű államok: Törökország és a közép-ázsiai sztánok
Török államok: Törökország és közép-ázsiai sztánok – történet, nyelv és kultúra áttekintése, érdekességek a török nyelvekről és régiók kapcsolatairól.
A török államok azok az országok, ahol a lakosság jelentős része török nyelvet beszél anyanyelvként, vagy a lakosság jelentős része török eredetű felmenőkkel rendelkezik. Hagyományosan hat országot sorolnak a török államok közé: Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán. Az utóbbi négy államot gyakran a köznyelvben egyszerűen „Sztánok”-ként említik. Törökország kivételével ezek az országok mind a Szovjetunió részei voltak egészen annak 1991-es felbomlásáig.
Nyelv és írás
A török nyelvek egy nagy nyelvcsaládot, a türk nyelveket alkotják; a köznyelvi megértés szintje az egyes nyelvek között változó. A modern államok hivatalos nyelvei (török,zerbajdzsáni, türkmén, kazah, kirgiz, üzbég) mind a türk nyelvcsaládhoz tartoznak, de mindegyikben vannak saját helyi dialektusok és kölcsönszavak.
A nyelvek írásrendszere az elmúlt századokban jelentős változásokon ment át. Bár a legtöbb lakos ezekben az országokban muszlim, egyikük sem használja ma az arab ábécét hivatalos írásrendszerként saját nemzeti nyelvéhez (kivételek a kisebb közösségek vagy történelmi használat szintjén). A 20. században több államban is átálltak más írásrendszerekre: például Törökországban az 1928-as nyelv- és írásreform vezetett be a latin ábécét, és hasonló latinosítási törekvések voltak Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban is. A Szovjetunió idején sok közép-ázsiai török nyelvű területen a cirill ábécét, mint írásrendszert vezették be; a függetlenné válás után több ország (például Üzbegisztán és Kazahsztán) részben vagy teljesen a latin alapú írásjegyek felé fordult, bár a cirill használata továbbra is elterjedt és a mai napig jelen van.
Történelem és politikai kapcsolatok
A török népek hosszú történelme magában foglalja a közép-ázsiai török törzsek vándorlását, a középkori török államokat, valamint az Oszmán Birodalom évszázadait, amely különösen Törökország mai területének történetét határozta meg. A 19–20. század folyamán a közép-ázsiai területek nagy részét a cári, majd a szovjet hatalom integrálta. A Szovjetunió felbomlása után (1991) a közép-ázsiai sztánok és Törökország új fejezetet nyitottak: létrejöttek kétoldalú kapcsolatok, gazdasági együttműködések, kulturális csereprogramok és regionális szervezetek (például a Turkic Council / Türk Devletleri Teşkilatı), amelyek célja a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok erősítése.
Az energiaszállítás, infrastruktúra és kereskedelem terén is erősödtek a kapcsolatok (például a Kaukázuson és Törökországon átvezető vezetékek és tranzitútvonalak szerepe). Ugyanakkor az egyes államok külkapcsolatai eltérnek: közép-ázsiai országoknak fontos partnerük Oroszország és Kína is, és a belső politikai fejlődésük, valamint a gazdasági modellek eltérőek.
Vallás, etnikum és nemzetiségi kérdések
A többség vallásilag muszlim, de a vallás gyakorlása és az államvallás viszonya országonként különbözik: Törökország hagyományosan erősen szekuláris állami struktúrával rendelkezik, míg a közép-ázsiai államokban a vallás szerepe változó lehet, a szovjet örökség és az azt követő újjáéledés egyaránt jelen van. Emellett mindegyik országban élnek jelentős nem-török nemzetiségi csoportok és kisebbségek, valamint a városi területeken gyakori a többnyelvűség (például a orosz nyelv mint lingua franca a korábbi évtizedek hatására).
Bár az Hszincsiang tartományban élő ujgurok a török népek közé tartoznak nyelvileg és kulturálisan, hivatalosan nem részei a független török államok közösségének, mivel területük Kína fennhatósága alatt áll. A térségben található még politikailag különleges státusszal rendelkező területként Észak-Ciprus, amely többségében török eredetű népességből áll; azonban ennek államiságát csak Törökország ismeri el, vagyis más államok többsége nem ismeri el államiságát.
Összefoglaló kulcspontok
- Hat országot tekintenek hagyományosan török államnak: Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán.
- A 20. században az írásrendszerek nagy átalakuláson mentek át: korábbi arab írásrendszerektől a latin és a cirill felé történő átállások jellemezték a térséget (arab ábécét, latin ábécét, cirill ábécét, mint).
- A történelmi, kulturális és nyelvi kapcsolatok erősek, de a politikai és gazdasági érdekek, valamint a külkapcsolatok eltérőek az egyes államok között.
Ez a rövid összefoglaló a török nyelvű államok főbb jellemzőit és kapcsolatait mutatja be; részletesebb történelmi, nyelvészeti vagy politikai vizsgálat külön cikket érdemelhet az egyes országokra lebontva.
Kérdések és válaszok
K: Mit értünk a turkána államok alatt?
V: A török államok olyan országok, ahol a lakosság nagy része török nyelvet beszél anyanyelvként, vagy török felmenőkkel rendelkezik.
K: Hány ország tekinthető török államnak?
V: Hat országot tekintenek török államnak: Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán.
K: Melyek azok az országok, amelyeket általában "sztánok" néven ismernek?
V: Az utóbbi 4 országot általában "Sztánok" néven ismerik.
K: Valamennyi török állam a Szovjetunió része volt?
V: Igen, Törökország kivételével mindegyik a Szovjetunió része volt annak 1991-es bukásáig.
K: Mi a legtöbb török állam írott nyelve?
V: Vagy a latin ábécét használják, mint Törökország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán, vagy a cirill ábécét, mint Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán.
K: Hszincsiang népe a török államokhoz tartozik?
V: Bár Hszincsiang népe, az ujgurok a török népek közé tartoznak, hivatalosan nem tekintik a török államok részének, mivel Kína ellenőrzése alatt áll.
K: Melyik ország ismeri el saját magán kívül Észak-Ciprus államiságát?
V: Törökország az egyetlen más ország, amely elismeri államiságát, vagyis azt, hogy állam.
Keres