Tudor-korszak (1485–1603) – Anglia története, gazdaság és társadalom
Fedezd fel a Tudor-korszak (1485–1603) angol politikai, gazdasági és társadalmi fordulatait: uralkodók, kereskedelem, népesség- és földreformok.
A Tudor-korszak általában az 1485 és 1603 közötti időszakra utal, különösen Anglia történelmével kapcsolatban. Ez volt az az időszak, amikor a Tudor-dinasztia uralkodott Angliában. Első uralkodója VII. Henrik (1457–1509) volt; uralma a bosworth-i csatában aratott győzelemmel zárta le a Rózsák háborúját, és megteremtette a politikai stabilitás lehetőségét. A kifejezést gyakran tágabban használják, hogy I. Erzsébet uralkodására (1558–1603) is kiterjedjen, bár ezt gyakran külön kezelik Erzsébet-korszakként.
Politika, államszervezet és uralkodók
A Tudor-uralkodók célja a királyi hatalom megerősítése és a központi állami intézmények kiépítése volt. VII. Henrik óvatos pénzügyi és politikai intézkedésekkel (adózás, házasságpolitika, törvényeszközök) stabilizálta a királyságot. Utódai közül VIII. Henrik (1509–1547) egy személyes és politikai válságot is idézett elő a pápasággal való szakítással, ami a vallási átalakulást is maga után vonta. A trónon követte őt ifjabb VI. Edward, majd visszatérő katolikus politikájával I. Mária, végül pedig I. Erzsébet, aki konszolidálta a királyi hatalmat és a vallási rendezést.
Vallás és reformok
A korszak egyik legfontosabb változása a vallás területén történt: VIII. Henrik szakított a római pápával (1534. Act of Supremacy), létrehozva az anglikán egyházat, és végrehajtva a kolostorok feloszlatását (Dissolution of the Monasteries). Ez a folyamat hatalmas földek és vagyontárgyak átadásával járt a királyi udvar és a földbirtokos réteg felé, ami átrendezte a társadalom birtokviszonyait és megerősítette a gentry réteget. Edward idején erőteljes protestáns reformok történtek, Mária visszaállította a katolicizmust és szigorú megtorlással próbálta visszafordítani a változásokat, míg I. Erzsébet 1559-ben elfogadott vallási rendezése (Acts of Supremacy és Uniformity) kompromisszumos állást teremtett, amely a későbbi angol egyház alapját képezte.
Gazdaság — mezőgazdaság és ipar
A 14. század végi fekete halál és a késő középkori mezőgazdasági válság után a népesség a Tudor-korban ismét növekedni kezdett. A mezőgazdaság továbbra is a gazdaság húzóágazata volt, de jelentős szerkezeti változások történtek: a hagyományos kisparaszti művelés helyett sok helyen terjedt a bekerítés (enclosure) és a juh- illetve gyapjútenyésztésre való átállás, ami termelékenységnövekedést, de emberveszteséget és migrációt is okozott.
A gyapjútermékek és elsősorban a feldolgozott gyapjúáru exportja a kontinensre—különösen a Hanza- és a Flandriai piacokra—jelentős bevételt hozott. A textilipar, elsősorban a falusi kézműiparból fejlődő manufaktúrák és városi szövőműhelyek révén, már a korszak közepétől belső feldolgozást is végzett, és Anglia egyre erősebb exportőrré vált. VII. Henrik 1496-ban valóban kedvező kereskedelmi feltételeket próbált biztosítani az angol kereskedők számára.
Infláció és pénzügyi jelenségek
A 16. században jelentős inflációs nyomások jelentkeztek. Ennek oka részben a újvilági felfedezések nyomán érkező nemesfémek, elsősorban arany és ezüst beáramlása volt (árforradalom/Price Revolution), másrészt a növekvő népesség és a kereslet bővülése. Az árak tartós emelkedése különösen a munkabéreket nem tudta utolérni, így nőtt a jövedelmi különbség és romlott a szegények helyzete.
Társadalom, föld- és munkaügyi változások
A mezőgazdasági átalakulás és a bekerítések miatt sok paraszt elvesztette földjét vagy kiegészítő jövedelemét, ami a vándorló munkások számának növekedéséhez vezetett. Sokan áttelepültek a városokba, ahol a textilipar és a kereskedelem kínált munkalehetőséget. A társadalmi mobilitás egyes esetekben nőtt: a kolostori jövedelmek felosztása és a megújuló kereskedelem új középréteget (gentry, kereskedőréteg) hozott létre.
Városok, kereskedelem és tengerhatalmi törekvések
A városok, különösen London, jelentős növekedésnek indultak: London lakossága a 16. század végére már több tízezer fővel nőtt (kb. 200–250 ezer körülire tehető), és gazdasági, politikai központtá vált. A tengeri kereskedelem és a felfedezések kora alatt angol hajósok és kereskedők (pl. John Cabot korábbi felfedezői útjai mint előzmény) egyre szervezettebb tevékenységet folytattak; ennek egyik gyümölcse volt a részvénytársasági formák és később a Company-k megalakulása (például a East India Company 1600-ban), amelyek a későbbi világhatalmi szerep alapjait vetették meg.
Társadalmi feszültségek és zavargások
A gazdasági és vallási átalakulások számos helyi és nagyobb lázadást eredményeztek. Jelentősebb felkelések közé tartoznak a 1536–37-es Pilgrimage of Grace (a kolostorok feloszlatása elleni felkelés), az 1549-es Western és Kett's felkelés (utóbbi elsősorban a bekerítések és földbirtok-politika ellen), valamint kisebb, helyi mozgalmak és éhség- vagy árupiaci zavargások. Az államra háruló feladatok közé tartozott a közrend fenntartása és a szegényügy szabályozása — ez vezetett fokozatos jogszabályi válaszokhoz, amelyek végül az 1601-es elterjedt Elizabeth-kori szegénytörvényben (Poor Law) csúcsosodtak ki.
Kultúra, oktatás és tudomány
A Tudor-korszak a reneszánsz hatásainak erőteljes megjelenését hozta Angliában: nőtt az érdeklődés az antik irodalom, humanista tanok és a tudományos gondolkodás iránt. Az oktatás terén sok grammatikus iskola jött létre, és az egyetemek (Oxford, Cambridge) mellett a nyomtatás elterjedése hozzájárult az írástudás és a könyvkiadás növekedéséhez. Irodalomban és drámában is virágzott a korszak: Shakespeare és kortársai művei a 16. század végétől jelentős kulturális hatást gyakoroltak.
Külföldi kapcsolatok és hadműveletek
A Tudor-uralkodók külpolitikája vegyes volt: Henry VIII dicsőségvágyból és dinasztikus célokból többször hadakozott Franciaországgal; Mária Philips-esküvője révén közelebb került a Habsburgokhoz, de az ő uralkodása végén Anglia elvesztette Calais-t (1558). I. Erzsébet politikája a tengeri hatalom megerősítésére és a spanyol befolyás ellensúlyozására irányult; ez végül a spanyol inváziós kísérletben, az 1588-as Invincible Armada vereségében csúcsosodott.
Összefoglalás
A Tudor-korszak alapvetően átformálta Anglia politikai, vallási, társadalmi és gazdasági szerkezetét: megszilárdult a központosított királyi hatalom, végbement a vallási forradalom, a mezőgazdaság és a kereskedelem átalakult, és új társadalmi rétegek emelkedtek fel. Mindeközben az infláció, a bekerítések és a demográfiai változások komoly kihívásokat jelentettek a társadalom széles rétegei számára, amelyekre az állam fokozatos jogi és adminisztratív válaszokkal reagált.
Tudor címer
A Tudor-kormányzat pénzügyi fejlődése, 1536-53
A feloszlatás hatásaA
Tudor-kormány hatalmas mennyiségű bevételre tett szert a kolostorok feloszlatásából. Az egyházi jövedelmek az első gyümölcsökből és a tizedekből, amelyek korábban a pápának jártak, mostantól a királyt illették meg.
Részben a kolostorok feloszlatásából származó új bevételek miatt Cromwell jövedelmi bíróságokat hozott létre, hogy a királyi jövedelmeket megfelelően osszák fel a különböző részlegek között. Ez volt a hat bíróság vagy államhivatal, amelyek mindegyike teljesen szervezett, saját szakosodott tisztviselőkkel, pecsétekkel és lakhelyekkel rendelkezett, és egy adott bevételi típusért volt felelős.
Winchester szerepeA
szervezeti egységek növekvő száma azt jelentette, hogy az érintett tisztviselők száma is megnőtt, ami a bevételek kezelését nehézkessé és költségessé tette. Az 1540-58-as években további pénzügyi és igazgatási nehézségek
merültek fel.
A háború hatásaHenry
háborúja Franciaországgal és Somerset háborúja Franciaországgal és Skóciával hatalmas összegekbe került Angliának.
A királyi pénzverde bevételt termelt a gyengébb minőségű
érmék gyártásával.
Az időszak jelentős eseményei
Stoke-i csata (1487)
1487-ben VII. Henrik ellenségei a York-házból trónkövetelőt koronáztak, és egy kisebb hadsereget szállítottak partra Cumbria partjainál azzal a szándékkal, hogy ellopják a koronát. VII. Henrik East Stoke-nál legyőzte őket. Ez volt talán az utolsó csata a rózsák háborújában.
Angol reformáció
Ez volt talán a Tudor-korszak legjelentősebb eseménysorozata. Azzal kezdődött, hogy VIII. Henrik összeveszett VII. Kelemen pápával a válás megtagadása miatt.
Norfolki lázadás (1549)
Az 1549-ben kezdődő felkelés a Tudor-korszak legnagyobb népfelkelése volt. Eleinte a közös földek elkobzása elleni demonstrációnak szánták. Vezetőjét, Robert Kett-et árulásért felakasztották.
Life
Szegénység
A lakosság körülbelül egyharmada élt szegénységben, és a gazdagoktól elvárták, hogy alamizsnával segítsék az impotens szegényeket. A Tudor-törvények szigorúak voltak azokkal szemben, akik nem tudtak munkát találni. Azokat, akik munkakeresés céljából elhagyták a plébániájukat, csavargóknak nevezték, és korbácsolással lehetett büntetni őket.
A dologház ötletét először 1576-ban vetették fel.
Egészség
Az átlagos élettartam 35 év volt. Ennek oka az akkori gyógyszerek és orvosok szegényes száma volt. A magas gyermekhalandóság miatt a lakosságnak csak 33-50%-a érte meg a 16 éves kort.
Bár a lakosságnak csak egy kis része élt itt, a Tudor-kori települések túlzsúfoltak és egészségtelenek voltak. A legtöbb település nem volt burkolatlan, bár ez a nagyobb városokban és községekben eltérő volt.
Nem voltak csatornák vagy csatornák, és a szemetet egyszerűen az utcán hagyták. Az állatok, mint például a patkányok, jól éltek ezekben a körülmények között. A nagyobb városokban, például Londonban, a higiénia hiányából eredő gyakori betegségek közé tartozott a himlő, a kanyaró, a malária, a tífusz, a diftéria, a skarlát és a bárányhimlő.
A fekete halál járvány 1498-ban, 1535-ben, 1543-ban, 1563-ban, 1589-ben és 1603-ban tört ki. A betegség gyors terjedésének oka a betegséget hordozó bolhák által megfertőzött patkányok elszaporodása volt.
Élelmiszer és étrend
A dínomdánomban gazdagok tápláléka ebben az időszakban nagyrészt vadhúsból, gyakran feketerigóból és pacsirtából állt. Gyümölcsöt és zöldséget csak akkor ettek a Tudorok, ha annak éppen szezonja volt. A burgonya azonban még nem került nagy mértékben az asztalra, mert a földművesek csak most kezdték el termeszteni, bár olyan felfedezők, mint Sir Walter Raleigh, már elhozták Nagy-Britanniába.
Otthonok és lakások
A lakosság többsége kis falvakban élt. Lakóhelyeik a korábbi évszázadokhoz hasonlóan nádfedeles, egy-két szobás kunyhókból álltak. A bútorzat egyszerű volt, a szék helyett inkább a zsámolyok voltak jellemzőek.
A kúriáknak sok kéménye volt a sok kandalló miatt, amelyek a hatalmas helyiségek melegen tartásához szükségesek voltak. Ezek a tüzek jelentették az ételek elkészítésének egyetlen módját is. A nagyon nagy házak gyakran szimmetrikus formájúak voltak, például "E" és "H" alakúak.
Oktatás
A szegényebb gyerekek soha nem jártak iskolába. A tehetősebb családok gyermekei tanárokat kaptak, akik megtanították őket olvasni és franciául. A fiúkat azonban gyakran a kolostorokhoz tartozó iskolákba küldték, ahol akár 60 fős osztályokban főként latinul tanultak. Az iskolák szigorúak voltak, és a vesszőzés sem volt ismeretlen.
Időtöltés
A gazdagok vadászni jártak, hogy szarvast és vaddisznót ejtsenek az ünnepeikhez. Élvezték a vívást és a lovagi tornát is. A legtöbb gazdag ember medveversenyeket nézett.
Divat
A Tudor-korban a divat azt mutatta, mennyire vagyonos vagy. A gazdag emberek megengedhették maguknak, hogy ruháikat finom vászonból vagy selyemből készíttessék. Aranyszállal és ékszerekkel hímeztették ki őket. A hölgyeknek csontból készült fűzőt kellett viselniük, amely kisebbé tette a hasat és a derekat, így vékonyabbnak tűntek. A szegényebb emberek egyszerű, gyapjúból készült ruhákat viseltek: a férfiak tunikát és nadrágot, a nők pedig hosszú ruhát, köténnyel a tetején.
Monarchs
A Tudor-házból öt angol uralkodó származott, akik ebben az időszakban uralkodtak.
- VII. Henrik (1485-1509)
- VIII. Henrik (1509-1547)
- VI. Edward (1547-1553)
- Lady Jane Grey (1553) - Kilenc napig volt királynő, amikor sikertelenül próbálta megakadályozni I. Mária trónra lépését. Nem volt tagja a Tudor-háznak.
- I. Mária (1553-1558)
- I. Erzsébet (1558-1603)
Kapcsolódó oldalak
- Angol reformáció
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Tudor-korszak?
V: A Tudor-korszak általában az 1485 és 1603 közötti időszakot jelenti, különösen Anglia történelmével kapcsolatban.
K: Ki volt a Tudor-dinasztia első uralkodója?
V: A Tudor-dinasztia első uralkodója VII. Henrik (1457- 1509) volt.
K: Az Erzsébet-korszak a Tudor-korszak része?
V: Az Erzsébet-korszakot gyakran külön kezelik, mivel kifejezetten I. Erzsébet uralkodására (1558- 1603) vonatkozik, bár néha a Tudor-korszak részeként is szerepel.
K: Mi okozta a népességnövekedést a Tudor-korszakban?
V: A fekete halál és a 14. század végi mezőgazdasági depresszió után a népesség ismét nagyobb lett.
K: Mi segítette a gazdaságot a Tudor-korszakban?
V: A gyapjútermékek exportja az európai kontinensre meglehetősen sokat segített a gazdaságnak.
K: Mi volt a bekerítés?
V: Az enclosure a korábban közösségi használatra rendelkezésre álló földek bekerítése és magántulajdonná alakítása volt, általában mezőgazdasági célokra.
K: Milyen inflációs nyomást gyakoroltak a Tudor-korszakban?
V: A különböző inflációs nyomások - talán az újvilági arany beáramlása és a növekvő népesség miatt - azt jelentették, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedett.
Keres