Tudor-korszak

A Tudor-kormányzat pénzügyi fejlődése, 1536-53

A feloszlatás hatásaA
Tudor-kormány hatalmas mennyiségű bevételre tett szert a kolostorok feloszlatásából. Az egyházi jövedelmek az első gyümölcsökből és a tizedekből, amelyek korábban a pápának jártak, mostantól a királyt illették meg.

Részben a kolostorok feloszlatásából származó új bevételek miatt Cromwell jövedelmi bíróságokat hozott létre, hogy a királyi jövedelmeket megfelelően osszák fel a különböző részlegek között. Ez volt a hat bíróság vagy államhivatal, amelyek mindegyike teljesen szervezett, saját szakosodott tisztviselőkkel, pecsétekkel és lakhelyekkel rendelkezett, és egy adott bevételi típusért volt felelős.

Winchester szerepeA
szervezeti egységek növekvő száma azt jelentette, hogy az érintett tisztviselők száma is megnőtt, ami a bevételek kezelését nehézkessé és költségessé tette. Az 1540-58-as években további pénzügyi és igazgatási nehézségek
merültek fel.

A háború hatásaHenry
háborúja Franciaországgal és Somerset háborúja Franciaországgal és Skóciával hatalmas összegekbe került Angliának.
 A királyi pénzverde bevételt termelt a gyengébb minőségű
érmék gyártásával.

Az időszak jelentős eseményei

Stoke-i csata (1487)

1487-ben VII. Henrik ellenségei a York-házból trónkövetelőt koronáztak, és egy kisebb hadsereget szállítottak partra Cumbria partjainál azzal a szándékkal, hogy ellopják a koronát. VII. Henrik East Stoke-nál legyőzte őket. Ez volt talán az utolsó csata a rózsák háborújában.

Angol reformáció

Ez volt talán a Tudor-korszak legjelentősebb eseménysorozata. Azzal kezdődött, hogy VIII. Henrik összeveszett VII. Kelemen pápával a válás megtagadása miatt.

Norfolki lázadás (1549)

Az 1549-ben kezdődő felkelés a Tudor-korszak legnagyobb népfelkelése volt. Eleinte a közös földek elkobzása elleni demonstrációnak szánták. Vezetőjét, Robert Kett-et árulásért felakasztották.

Life

Szegénység

A lakosság körülbelül egyharmada élt szegénységben, és a gazdagoktól elvárták, hogy alamizsnával segítsék az impotens szegényeket. A Tudor-törvények szigorúak voltak azokkal szemben, akik nem tudtak munkát találni. Azokat, akik munkakeresés céljából elhagyták a plébániájukat, csavargóknak nevezték, és korbácsolással lehetett büntetni őket.

A dologház ötletét először 1576-ban vetették fel.

Egészség

Az átlagos élettartam 35 év volt. Ennek oka az akkori gyógyszerek és orvosok szegényes száma volt. A magas gyermekhalandóság miatt a lakosságnak csak 33-50%-a érte meg a 16 éves kort.

Bár a lakosságnak csak egy kis része élt itt, a Tudor-kori települések túlzsúfoltak és egészségtelenek voltak. A legtöbb település nem volt burkolatlan, bár ez a nagyobb városokban és községekben eltérő volt.

Nem voltak csatornák vagy csatornák, és a szemetet egyszerűen az utcán hagyták. Az állatok, mint például a patkányok, jól éltek ezekben a körülmények között. A nagyobb városokban, például Londonban, a higiénia hiányából eredő gyakori betegségek közé tartozott a himlő, a kanyaró, a malária, a tífusz, a diftéria, a skarlát és a bárányhimlő.

A fekete halál járvány 1498-ban, 1535-ben, 1543-ban, 1563-ban, 1589-ben és 1603-ban tört ki. A betegség gyors terjedésének oka a betegséget hordozó bolhák által megfertőzött patkányok elszaporodása volt.

Élelmiszer és étrend

A dínomdánomban gazdagok tápláléka ebben az időszakban nagyrészt vadhúsból, gyakran feketerigóból és pacsirtából állt. Gyümölcsöt és zöldséget csak akkor ettek a Tudorok, ha annak éppen szezonja volt. A burgonya azonban még nem került nagy mértékben az asztalra, mert a földművesek csak most kezdték el termeszteni, bár olyan felfedezők, mint Sir Walter Raleigh, már elhozták Nagy-Britanniába.

Otthonok és lakások

A lakosság többsége kis falvakban élt. Lakóhelyeik a korábbi évszázadokhoz hasonlóan nádfedeles, egy-két szobás kunyhókból álltak. A bútorzat egyszerű volt, a szék helyett inkább a zsámolyok voltak jellemzőek.

A kúriáknak sok kéménye volt a sok kandalló miatt, amelyek a hatalmas helyiségek melegen tartásához szükségesek voltak. Ezek a tüzek jelentették az ételek elkészítésének egyetlen módját is. A nagyon nagy házak gyakran szimmetrikus formájúak voltak, például "E" és "H" alakúak.

Oktatás

A szegényebb gyerekek soha nem jártak iskolába. A tehetősebb családok gyermekei tanárokat kaptak, akik megtanították őket olvasni és franciául. A fiúkat azonban gyakran a kolostorokhoz tartozó iskolákba küldték, ahol akár 60 fős osztályokban főként latinul tanultak. Az iskolák szigorúak voltak, és a vesszőzés sem volt ismeretlen.

Időtöltés

A gazdagok vadászni jártak, hogy szarvast és vaddisznót ejtsenek az ünnepeikhez. Élvezték a vívást és a lovagi tornát is. A legtöbb gazdag ember medveversenyeket nézett.

Divat

A Tudor-korban a divat azt mutatta, mennyire vagyonos vagy. A gazdag emberek megengedhették maguknak, hogy ruháikat finom vászonból vagy selyemből készíttessék. Aranyszállal és ékszerekkel hímeztették ki őket. A hölgyeknek csontból készült fűzőt kellett viselniük, amely kisebbé tette a hasat és a derekat, így vékonyabbnak tűntek. A szegényebb emberek egyszerű, gyapjúból készült ruhákat viseltek: a férfiak tunikát és nadrágot, a nők pedig hosszú ruhát, köténnyel a tetején.

Monarchs

A Tudor-házból öt angol uralkodó származott, akik ebben az időszakban uralkodtak.

• VII. Henrik (1485-1509)
• VIII. Henrik (1509-1547)
• VI. Edward (1547-1553)
• Lady Jane Grey (1553) - Kilenc napig volt királynő, amikor sikertelenül próbálta megakadályozni I. Mária trónra lépését. Nem volt tagja a Tudor-háznak.
• I. Mária (1553-1558)
• I. Erzsébet (1558-1603)

Kapcsolódó oldalak

• Angol reformáció