Triton (hold)
A Triton vagy Neptunusz I. a Neptunusz bolygó legnagyobb holdja. A Naprendszer hetedik legnagyobb holdja. A Triton valamivel kisebb, mint a Föld holdja. A Tritonnak bonyolult geológiai története van, és úgy gondolják, hogy a Naprendszer korához képest viszonylag fiatal a felszíne.
William Lassell brit csillagász fedezte fel 1846. október 10-én, mindössze 17 nappal azután, hogy Johann Gottfried Galle német csillagász és Heinrich Louis d'Arrest német csillagász felfedezte a Neptunuszt.
A Triton feltehetően egy befogott Kuiper-övi objektum, és a Naprendszer leghidegebb ismert égitestje. A Triton felszíni hőmérsékletét a Voyager 2 -235 °C-ot mért. A Tritonnak saját mágneses mezeje van, és a légkör halvány nyomait is felfedezhetjük rajta.
Triton
A Triton (piros) pályája a mozgás irányában eltér a legtöbb hold pályájától (zöld), és a pályája ferde.
Retrográd pálya: a műhold (piros) az elsődleges (kék/fekete) keringési irányával ellentétes irányban kering.
A Kuiper-öv (zöld), a Naprendszer peremvidékén található, ahol a Triton feltételezhetően keletkezett.
Orbit
A vonóerő és az árapály kölcsönhatás miatt a Triton lassan csökkenő pályára kerül. Ez a folyamat rendkívül lassú. 3,6 milliárd év múlva a Triton a Neptunusz Roche-határán belül fog elhaladni. Vagy összeütközik a Neptunusz légkörével, vagy szétesik, és a Szaturnusz bolygó körül találhatóhoz hasonló gyűrűrendszert alkot.
A Triton azért tekinthető befogott objektumnak, mert pályája egyedülálló a Naprendszerben. Egyszerre retrográd (lásd az ábrát) és erősen dőlőleges. Bár vannak más műholdak is retrográd pályával, ezek sokkal kisebbek, mint a Titán, és sokkal távolabb vannak a gazdabolygójuktól (a "primer bolygóktól"). A Triton, akárcsak a Holdunk, csak egy arcát mutatja a bolygónak: a Neptunusszal szinkronban forog.
Felület
A Triton felszínéről csak annyit tudunk, hogy a Voyager 2 1989-ben elrepült mellette. Kevés becsapódási kráter van. Ez arra utal, hogy a felszín csillagászati szempontból meglehetősen fiatal: a becslések szerint hat és 50 millió év között lehet.
Nagyon hideg hőmérséklete ellenére a Triton felszíne geológiailag aktív. Vannak gejzírnek tűnő események, vulkánok és földrengések. Az összes érintett anyag egészen más, mint a Földön. A gázok többsége az idő nagy részében fagyott. Az olyan gázok, mint a nitrogén, mindaddig fagyottak, amíg valami meg nem olvasztja őket, majd újra gázzá alakulnak. Ehhez már 4 K (7,2 °F) hőmérséklet-emelkedés is elég.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Triton?
V: A Triton a Neptunusz bolygó legnagyobb holdja és a Naprendszer hetedik legnagyobb holdja.
K: Mikor fedezték fel a Tritont?
V: A Tritont William Lassell brit csillagász fedezte fel 1846. október 10-én, mindössze 17 nappal azután, hogy magát a Neptunuszt Johann Gottfried Galle és Heinrich Louis d'Arrest német csillagászok felfedezték.
Kérdés: A Triton feltehetően egy befogott Kuiper-övi objektum?
V: Igen, úgy gondolják, hogy a Triton egy befogott Kuiper-övi objektum.
K: Milyen hidegnek jegyezték fel a Triton felszíni hőmérsékletét?
V: A Triton felszíni hőmérsékletét a Voyager 2 -235°C-ot (-391°F) mért.
K: Van a Tritonnak saját mágneses mezeje vagy légköre?
V: Igen, van saját mágneses mezeje és a légkör halvány nyomai is.
