Jüan-dinasztia (1271–1368): Kublai kán és a mongol uralom Kínában
Jüan-dinasztia (1271–1368): Kublai kán uralma, mongol hódítások és Kína egyesítése. Történet, hadjáratok, kulturális örökség és a Yuan bukása a Ming korában.
A Jüan-dinasztia egy mongol dinasztia volt, amely 1271 és 1368 között uralkodott Mongóliában és Kínában. E dinasztia uralma előtt Kína jelentős részét a Song-dinasztia tartotta kézben; a Jüan-dinasztia bukása után pedig a Ming-dinasztia vette át a hatalmat. Dzsingisz kán és mongol serege Kína számos részét meghódította. Unokája, Kublai kán Kína további részeit csatolta birodalmához, és 1271-ben hivatalosan megalapította a Jüan-dinasztiát.
1206-ban Dzsingisz kán egyesítette a mongol törzseket és megválasztották nagy kánná az Onon folyó vidékén, ezzel kezdődött a Mongol Birodalom gyors terjeszkedése. A 13. század első felében a mongolok hadjáratokat indítottak a nyugati Xia (Xi Xia) és a Jin (jurchen) államok ellen: a Xia 1227-ben kapitulált, Dzsingisz kán pedig ugyanabban az évben meghalt a Xia elleni hadjárat során. A Jin-dinasztia összeomlott a folyamatos mongol támadások miatt, és 1234-re a mongolok ellenőrzésük alá vonták Észak-Kína nagy részét.
1259-ben Möngke kán halála után a nagy kánság örökösödési harcba csúszott. Több ág is igényt tartott a hatalomra; köztük Kublai és testvére, Ariq Böke, akik a központi hatalom feletti uralomért küzdöttek. A belső viszályok után 1264-re Kublai kán került fölénybe. 1271-ben Kublai az uralkodó dinasztia nevéül a kínai udvari hagyományok szerint felvette a Da Yuan (Nagy Jüan) név használatát, és magát Dzsingisz kán leszármazottjaként tüntette fel. A mongolok 1276-ban elfoglalták a déli Song nagy részét, míg az utolsó ellenálló Song-hadsereg 1279-ben a Jüan sereg által vívott jameni csatában vereséget szenvedett — ezzel Kína nagy részét egy központi hatalom alá egyesítették.
A Kublai által létesített Jüan-kormányzat ötvözte a mongol és a kínai közigazgatási elemeket: a székhelyet Khanbaliqnak (kínai nevén Dadu, a mai Peking) jelölte ki, a császári udvar fölvette a kínai udvari ceremóniákat, ugyanakkor a mongolok és külföldiek gyakran töltöttek be magas tisztségeket. A társadalomban etnikai hierarchia alakult ki, amely megkülönböztette a mongolokat, a Közép- és Nyugat-ázsiaiakat (a szemu réteget), az észak-kínaiakat (jüeh) és a dél-kínaiakat. A Jüan alatt elterjedt a papírpénz széleskörű használata, fejlődött a kereskedelem (különösen a Selyemúton keresztül), és élénkültek a nemzetközi kapcsolatok; ennek köszönhetően Európa felől is ismertek lettek a mongol uralom viszonyai — a legismertebb beszámoló ezt tükrözi, amikor a nyugati olvasóközönséghez a Marco Polo által megfogalmazott élmények jutottak el.
A Jüan-dinasztia idején a birodalom több párhuzamos kihívással nézett szembe: nagymértékű katonai költségek, nehézkes adórendszer, belső korrupció, valamint természeti katasztrófák és járványok okozta nehézségek. A 14. század közepére több paraszti és vallási eredetű lázadás — köztük a vörös turbánosok (Red Turban) mozgalma — meggyengítette a központi hatalmat. 1368-ban a lázadások vezetője, Zhu Yuanzhang leverte a Jüan erőit és megalapította a Ming-dinasztiát, a Jüan udvar pedig visszavonult Mongóliába; a mongolok ott folytatták uralmukat a későbbi időszakban mint az északi, ún. Északi Jüan (Northern Yuan).
A Jüan-korszak öröksége összetett: rövid távon kényszerített egyesítést és a nomád birodalmak és kínai adminisztráció találkozását hozta, hosszabb távon pedig jelentősen megnövelte a Kína és Eurázsia közötti kereskedelmi és kulturális cserét. A Jüan uralom alatt fejlődött a közlekedési- és postaútvonalak hálózata, nőtt a városok nemzetközi jellege, és a korszak forrásai — beleértve a Marco Polo-féle beszámolókat — sokáig formálták a Nyugat képét a keleti birodalomról.
- Időszak: 1271–1368
- Alapító: Kublai kán
- Főváros: Khanbaliq / Dadu (a mai Peking)
- Jellegzetességek: mongol uralom Kínában, papírpénz, nemzetközi kereskedelem, etnikai hierarchia
- Vége: 1368 — a Ming-dinasztia hatalomátvétele, a mongol udvar visszavonulása Mongóliába
Kapcsolódó oldalak
- Kína története
Kérdések és válaszok
K: Ki alapította a Jüan-dinasztiát?
V: Kublai kán alapította a Jüan-dinasztiát 1271-ben.
K: Melyik faj volt uralkodó Mongóliában a Jüan-dinasztia előtt?
V: A Jüan-dinasztia előtt a jin volt a fő faj Mongóliában.
K: Hogyan alapította meg Dzsingisz kán az uralmát Mongólia és Kína felett?
V: 1206-ban Dzsingisz kán uralkodott a Mobi törzseken, hogy az Onon folyónál mongol országot alapítson. Ezután Kína számos részét meghódította, és a királyságához csatolta.
K: Mi történt Möngke kán halála után?
V: Möngke kán halála után a testvérei harcoltak a Mobi törzsek feletti uralomért. Végül Kublai győzött, és 1271-ben megalapította a Jüan-dinasztiát.
K: Mikor uralkodott a Jüan-dinasztia egész Kínában?
V: A Jüan-dinasztia 1276-ra uralta egész Kínát, amikor leigázták a déli Szung-dinasztiát.
K: Mit tudunk Kínáról Marco Polo könyvéből?
V: Évszázadokon át a nyugatiak Kínáról szóló ismereteinek nagy része Marco Polo könyvéből származott, amely a Jüan-dinasztia idején Kublai birodalmában tett látogatásáról szólt.
K: Mikor vette át a Ming-dinasztia az irányítást Kína felett a Jüan-dinasztiától? V: A Ming-dinasztia 1368-ban vette át az irányítást Kína felett a Jüan-dinasztiától.
Keres