Gelug (Gelug-pa): A tibeti buddhizmus iskolája — tanítások és történet
Fedezze fel a Gelug (Gelug‑pa) iskolát: Tsongkhapa tanításai, lamrim, tantra és a Dalai Láma szerepe — a tibeti buddhizmus története és alapelvei.
A Gelug vagy Gelug-pa a tibetibuddhizmus egyik jelentős iskolája, amelyet Je Tsongkhapa (1357–1419) filozófus és tibeti vallási vezető alapított. Az első általa létrehozott kolostor Gandenben volt, és a hagyomány szerint a Ganden Tripa ma is az iskola névleges vezetője, bár a legismertebb személye a Dalai Láma. A Gelug hagyományban sok kiemelkedő mester működött és működik; a modern időkben például Trijang Rinpocse és Ling Rinpocse neve is gyakran felmerül a tanítások továbbadásával kapcsolatban.
Történeti háttér
Je Tsongkhapa erőteljes reformjai és tanításai a 14–15. század fordulóján szisztematikus szervezetbe foglalták a buddhista tanítást Tibetben. Tsongkhapa nagy tisztelettel viszonyult a Kadampa (Bka'-gdams-pa) hagyományhoz és annak gyakorlati útmutatásaihoz, ugyanakkor különös hangsúlyt fektetett a monasztikus fegyelemre (vinaya), a logikára és a szisztematikus bölcseletre. A Gelug iskola később politikai és vallási hatalmat is szerzett Tibetben, különösen a 17. századtól kezdve, amikor a Dalai Lámák intézménye és a Ganden Phodrang kormányzat meghatározó szereplővé vált.
Alapvető tanítások és hangsúlyok
Tsongkhapa kiemelten támogatta az együttérzés mahāyāna elvét, és a bölcsesség (prajñā) fejlesztését az indiai mesterek, így Nāgārjuna és Candrakīrti művei alapján. Úgy tanította, hogy a spirituális út két elengedhetetlen aspektusa az együttérzés és az üresség (śūnyatā) bölcsességébe való betekintés, és e kettőnek együttesen kell gyökereznie a valódi lemondáson és a felszabadulás iránti erős vágyon. Ezt Tsongkhapa nevezte az "ösvény három fő aspektusának", amelyekre alapozva lehet belépni a vajrayāna buddhizmus mélyebb gyakorlataiba.
Lamrim és a szisztematikus gyakorlás
A Gelug központi gyakorlati kerete az ösvény szakaszainak rendszere, a lamrim, amely Atiśa (11. század körül) tanításain alapszik és a megvilágosodáshoz vezető fokozatos lépéseket írja le. A lamrim a gyakorló számára világos struktúrát ad: hogyan kell építeni a hitet, az etikus életet, a meditációt és a bölcsességet, egészen a legmagasabb szintű tantrikus megvalósításokig.
Filozófiai alapok és képzés
A Gelug filozófiai hivatkozási pontjai közé tartozik a madhjamaka iskola, különösen Nāgārjuna és Candrakīrti tanításai az üresség természetéről. A hagyomány hangsúlyt fektet a formális tanulmányokra és a vitákra: a monostorokban a szerzetesek több évig tanulmányozzák a következő fő témákat (a hagyományos tanulmányi rendszerben gyakran említik mint "öt nagy tárgyat"): pramāṇa (ismeretelmélet és logika), vinaya (monasztikus szabályok), madhjamaka (középutas filozófia), prajñāpāramitā (tökéletes bölcsesség tanai) és abhidharma (pszichológiai és ontológiai elemzés). A tanulmányokat gyakran követik tantra- és meditációs gyakorlások a felső jóga tantrikus hagyományokon belül.
Tantrikus gyakorlatok
A Gelug hagyományban a tantrikus gyakorlatok központi szerepet kapnak, különösen a legmagasabb jóga tantra istenségeinek (deity yoga) rendszerei. Ilyen istenségek például Guhyasamāja, Cakrasaṃvara, Yamāntaka és Kālacakra, amelyek gyakorlatai során a meditáló a boldogság (szukha) és az üresség egyesülésének közvetlen megtapasztalására törekszik. Ezek a gyakorlatok szigorú előkészítést, beavatásokat és felügyeletet igényelnek, és általában csak felsőbb szintű gyakorlókhoz és felhatalmazással rendelkező mesterekhez kapcsolódnak.
Gyakorlati élet és kolostori hagyomány
- A Gelug kolostori rendszer erős hangsúlyt helyez a fegyelemre, a tanulmányokra és az intellektuális vitára (debate). A viták célja a megértés elmélyítése és a tanult elvek gyakorlati alkalmazása.
- A szerzetesi életformához szorosan kapcsolódik a tanítások továbbadása mester-tanítvány láncokban, valamint a felelősségteljes tanári szerep (pl. Ganden Tripa és a Dalai Láma szerepeinek elkülönülése).
Modern kor és nemzetközi jelenlét
A 20. század közepétől kezdve a Gelug hagyomány képviselői, különösen a 14. Dalai Láma, fontos szerepet játszottak a tibeti buddhizmus nemzetközi ismertetésében. A tibeti diaspora és a nyugati érdeklődés következtében a Gelug tanításai és meditációs módszerei világszerte elterjedtek; kolostorok, központok és tanfolyamok jöttek létre Európában, Észak-Amerikában és más régiókban.
Záró megjegyzések
A Gelug iskola összekapcsolja a szigorú monasztikus fegyelmet, a mély filozófiai elemzést és a tantrikus gyakorlásokat. Je Tsongkhapa öröksége — a bölcsességre és együttérzésre épülő útra való felhívás — ma is meghatározó hatással van mind a tibeti buddhista közösségeken belül, mind a nyugati gyakorlók körében.
Je Tsongkhapa, a Gelugpa iskola alapítójának szobra az oltáron a templomában (szülőhelyén) a Kumbum kolostorban, Hszining közelében, Csinghaj (Amdo), Kína. Mario Biondi író fotója, 2006. július 7.
Kérdések és válaszok
K: Ki alapította a tibeti buddhizmus gelug iskoláját?
V: A tibeti buddhizmus gelug iskoláját Je Tsongkhapa alapította.
K: Melyik kolostort alapította Je Tsongkhapa?
V: Je Tsongkhapa alapította az első Gelug kolostort Gandenben.
K: Ki a Gelug iskola névleges vezetője?
V: A Gelug iskola névleges feje a Ganden Tripa.
K: Mi az "Ösvény három fő aspektusa" Tsongkhapa szerint?
V: Tsongkhapa szerint az "Ösvény három fő aspektusa" az együttérzés, a bölcsességbe való betekintés és a lemondás valódi érzete.
K: Melyek a Gelug iskola központi tanításai?
V: A Gelug iskola központi tanításai az Ösvény szakaszai (lamrim), amelyek az indiai Atiśa mester tanításain alapulnak, és az üresség szemléletének szisztematikus művelése.
K: Mely indiai mesterek tanításait hangsúlyozta Tsongkhapa a tanításaiban?
V: Tsongkhapa az indiai mesterek, Nāgārjuna és Candrakīrti tanításait hangsúlyozta tanításaiban.
K: Mely jógákat kombinálják a Gelug iskolában az Ösvény szakaszaival?
V: A legmagasabb jóga tantra istenségek, mint például Guhyasamāja, Cakrasaṃvara, Yamāntaka és Kālacakra jógái a Gelug iskolában az Ösvény Szakaszaival vannak kombinálva.
Keres