Thumbelina (dánul: Tommelise) egy rövid mese Hans Christian Andersen tollából. A történetet először C. A. Reitzel adta ki 1835. december 16-án Koppenhágában, Dániában. A mese egy nagyon apró lányról szól, akit gyakran "az ujjnyi kis leánynak" írnak le: számos kalandot él át egy varangyos békával, egy vakonddal, egy mezei egérrel és más mezei és erdei állatokkal, végül pedig találkozik és szerelmes lesz egy vele azonos méretű virágtündér hercegbe.

Történet röviden

A mese rövid, könnyen követhető cselekményű: egy kislány – aki annyira kicsi, hogy virágsziromból is otthont talál – különféle veszélyekbe és próbákba keveredik. Elrabolja őt egy béka, akinek a fia kezét akarja elnyerni feleségül, majd a kislánynak menekülnie kell; találkozik segítőkész és önző teremtményekkel, és végül egy madár vagy énekesmadárszerű barát segítségével olyan helyre jut, ahol virágtündérek élnek. Ott megismerkedik a nála hasonló kicsiny herceggel, akivel végül boldogan élnek tovább. A mese fordulatai és képei erősen kötődnek a természethez és a virágok világához, miközben a szabadság, a kitartás és a saját hely megtalálása hangsúlyos motívumok.

Megjelenés, sorozat és fogadtatás

A "Thumbelina" egyike volt annak a kilenc mesének, amelyeket Andersen 1835 és 1837 között három füzetben jelentetett meg, a kiadványok összefoglaló címe Tündérmesék gyermekeknek volt. Az első kötetben többek között szerepelt "A gyújtósdoboz", "A nagy Mikulás és a kis Mikulás", "A hercegnő és a borsó" és "Kis Ida virágai". A harmadik, 1837-ben kiadott kötetben jelentek meg többek között "A kis hableány" és "A császár új ruhája".

Andersen a mesét saját képzelete szerint alkotta meg, bár valószínű, hogy ismert olyan korábbi történeteket, amelyek apró emberekről mesélnek — például a "Tom Thumb" alakját vagy a Gulliver utazásaiban szereplő lilliputiakat —, amelyek részben ihletet adhattak számára. A kortárs dán kritikusok többsége kezdetben nem fogadta túl lelkesen Andersen meséit: sokan kifogásolták lazább elbeszélő stílusát és a hagyományos erkölcsi leckék hiányát. Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik a "Thumbelina"-t elbűvölőnek nevezték.

Témák, jelentés

  • Kis ember, nagy világ: a mese rávilágít arra, hogy a fizikai kicsinség nem jelenti a lélek vagy az ügyesség kisebbrendűségét.
  • Szabadság és önrendelkezés: Thumbelina többször is kényszerhelyzetbe kerül (házasságra kényszerítés, bezártság), de kitartásával és segítők közreműködésével szabadul és megtalálja saját helyét.
  • Természetközpontúság: a történetben az állatok, virágok és évszakok fontos szerepet kapnak, és a természet olykor ellenség, olykor pedig segítő.

Adaptációk és örökség

A meséből több médium számára is készültek feldolgozások: animációs és élőszereplős változatok, színházi, báb- és balettelőadások, sőt operai adaptációk is léteznek. A legismertebb modern animációk egyike Don Bluth 1994-es filmje Thumbelina, de a történet gyakran jelenik meg gyermekkönyv-illusztrációkban és fordításokban világszerte. Andersen meséi — köztük a Thumbelina — továbbra is népszerűek, mert egyszerre egyszerűek gyermekek számára és árnyaltak felnőtteknek, sokféle értelmezési lehetőséget kínálva.

A Thumbelina így mind nyelvi, mind kulturális értelemben Andersen örökségének fontos részévé vált, és továbbra is gyakran olvassák, fordítják és dolgozzák fel különböző formában.

A meséből készült animációs film és élőszereplős televíziós feldolgozás is, amelyek saját interpretációkat adnak a történethez és a szereplőkhöz.