A hercegnő és a borsó
"A hercegnő és a borsó" Hans Christian Andersen irodalmi meséje. Először 1835-ben adták ki a dániai Koppenhágában. Andersen Gyermekeknek mesélt meséi első kötetének harmadik meséjeként jelent meg. A kis könyv többi meséje "A gyújtósdoboz", "A nagy Mikulás és a kis Mikulás" és "A kis Ida virágai" volt.
A történet egy leányról szól, akinek királyi rangját az állapítja meg, hogy érzékeny a matraca alá helyezett borsó iránt. A szuperérzékenységről szóló történetek ritkák. Nem ismeretlenek azonban a világirodalomban és a mondavilágban. Andersen gyermekkorában hallotta a borsóról szóló mesét, de a dán néphagyományban ismeretlen. Valószínűleg a mese svéd változatát hallotta.
A kritikusoknak nem tetszett ez a négy történet. Nem tetszett nekik a kötetlen, fecsegő stílusuk. Erkölcstelennek tartották a történeteket. A történetek nem népszerűsítették a jó viselkedést és a kor erkölcseit. A "Kis Mikulás és Nagy Mikulás" például büntetlen hazugságot, csalást, lopást és házasságtörést tartalmazott.
A történetet különböző médiumokban adaptálták, többek között a Shelley Duval's Fairy Tale Theatre televíziós műsorában. Az 1960-as években egy népszerű zenés színdarab is a történet alapján készült Once Upon a Mattress (Egyszer volt egy matrac) címmel. A főszerepben a komikus Carol Burnett volt.
Történet
Egy herceg úgy dönt, hogy megnősül. Egy igazi hercegnőt akar menyasszonyának. Keresi a világot, de nem talál. Csalódottan tér haza.
Egy viharos éjszakán egy esőáztatta leány lép a kastély ajtajához. Menedéket keres. Azt mondja, hogy ő egy igazi hercegnő.
A királynő egy teszt segítségével állapítja meg, hogy a leány valóban hercegnő-e. Egy borsót tesz egy ágyra. Ezután 20 matracot és 20 tollágyat tesz az ágyra. A hercegnőnek itt kell töltenie az éjszakát.
Reggel a leány azt mondja, hogy nem tudott aludni. Azt mondja, hogy valami kemény volt az ágyban, ami miatt egész éjjel forgolódott. Most már mindenki rájött, hogy ő egy igazi hercegnő! Csak egy igazi hercegnő olyan érzékeny, hogy egy borsószemet is megérez egy hatalmas kupac ágynemű alatt!


Hans Christian Andersen, írta Constatin Hansen, 1836
Kérdések és válaszok
K: Ki írta A hercegnő és a borsó című filmet?
V: Hans Christian Andersen írta "A hercegnő és a borsó" című filmet.
K: Mikor jelent meg először "A hercegnő és a borsó"?
V: "A hercegnő és a borsó" először 1835-ben jelent meg Koppenhágában, Dániában.
K: Milyen más mesék szerepeltek Andersen Gyermekeknek mesélt meséi című első könyvében, amelyben "A hercegnő és a borsó" is megjelent?
V: "A gyújtósdoboz", "A nagy Mikulás és a kis Mikulás" és "Kis Ida virágai" szintén szerepeltek Andersen Gyermekeknek mesélt tündérmesék című első könyvében, ahol "A hercegnő és a borsó" is megjelent.
K: Miről szól "A hercegnő és a borsó" története?
V: "A hercegnő és a borsó" története egy leányról szól, akinek királyi rangját az állapítja meg, hogy érzékeny a matraca alá helyezett borsó iránt.
K: A világirodalomban és a mondavilágban gyakoriak a szuperérzékenységről szóló történetek?
V: Nem, a szuperérzékenységről szóló történetek ritkák, de nem ismeretlenek a világirodalomban és a mondavilágban.
K: Miért nem tetszett a kritikusoknak Andersen Gyermekeknek mesélt mesék című első kötetének négy története?
V: A kritikusoknak nem tetszett a történetek kötetlen, csevegő stílusa, és úgy gondolták, hogy erkölcstelenek, mert nem a jó viselkedést és a kor erkölcseit népszerűsítik.
K: A Hercegnő és a borsó című mesét adaptálták-e különböző médiumokba?
V: Igen, "A hercegnő és a borsó"-t különböző médiumokban adaptálták, többek között a Shelley Duvall's Fairy Tale Theatre televíziós műsorában, valamint az 1960-as évek népszerű zenés darabjában, a Once Upon a Mattress címűben, amelynek főszereplője a komikus Carol Burnett volt.