A szélsőségek kora — Eric Hobsbawm könyve: A rövid huszadik század (1914–1991)

Eric Hobsbawm: A rövid huszadik század (1914–1991) — provokatív, mélyreható elemzés a szélsőségek koráról, az államkommunizmus, kapitalizmus és nacionalizmus válságáról.

A szélsőségek kora: Eric Hobsbawm 1994-ben megjelent könyve: The Short Twentieth Century, 1914-1991. Ebben Hobsbawm az államkommunizmus, a kapitalizmus és a nacionalizmus szerinte katasztrofális kudarcát kommentálja. Szkeptikusan nyilatkozik a művészetek fejlődéséről és a huszadik század második felének társadalmi változásairól is.

Hobsbawm az első világháború kezdetétől a Szovjetunió bukásáig tartó időszakot "rövid huszadik századnak" nevezi. Ez a "hosszú 19. század", vagyis a francia forradalom 1789-es kezdetétől az I. világháború 1914-es kezdetéig tartó időszakot követi. A szélsőségek kora az utolsó a könyvsorozatában, amely magában foglalja (A forradalom kora: Európa, 1789-1848, A tőke kora: 1848-1875, A birodalom kora: 1875-1914). Az Egyesült Államokban A History of the World, 1914-1991 alcímmel jelent meg.

Témák és főbb állítások

Hobsbawm a könyvben átfogó, makrotörténeti nézőpontból elemzi a korszakot. Kiemeli a következő fő témákat:

• Háborúk és forradalmak: az első világháború és a második világháború, valamint az 1917-es orosz forradalom és annak következményei alapvetően formálták a nemzetközi rendet.
• Politikai ideológiák bukása: a húszadik század közepére mind az államkommunizmus, mind a szélsőséges, tekintélyelvű nacionalizmus és a piaci kapitalizmus különböző formái válságokba ütköztek.
• Gazdasági válságok és átalakulások: a nagy gazdasági világválság, a jóléti állam kiépülése a második világháború után, majd a későbbi neoliberalizmus és globalizáció hatásai.
• Decolonizáció és világrendszer átalakulása: a gyarmati birodalmak szétesése, új nemzetállamok létrejötte és a geopolitikai egyensúly eltolódása a hidegháború alatt.
• Társadalmi mozgalmak és kulturális változások: a munkásmozgalomok, a polgárjogi és női mozgalmak, a 1968-as hullám, valamint a művészetek és kultúra átalakulása — Hobsbawm azonban óvatosabban értékeli ezeknek a hosszú távú hatását.

Módszer és történetírási pozíció

Hobsbawm marxista történész volt, ezért elemzéseiben hangsúlyos a társadalmi és gazdasági viszonyok szerepe. A könyv nagy szintézist ad: politikai eseményeket, gazdasági adatokat, társadalmi folyamatokat és kulturális jelenségeket kapcsol össze. Nem részletekbe menő mikrohistória, hanem nagyvonalú, folyamatokra koncentráló áttekintés, amely célja a korszak struktúráinak és hosszabb távú trendjeinek feltárása.

A könyv fogadtatása és kritikája

A The Age of Extremes széles körben olvasott és sok helyen vitát kiváltó munka volt. Előnyei között gyakran említik a világosi, áttekinthető stílust és a párhuzamos gazdasági, politikai és társadalmi elemzések összekapcsolását. Kritikák is érték, többek között:

• egyesek szerint túl determinisztikus vagy makroorientált, ami árnyaltabb, helyi vagy egyéni szereplőkre vonatkozó magyarázatokat hagy figyelmen kívül;
• kritikák érték a szerzőtől való ideológiai távolságtartást, különösen a kommunizmus és a szocialista mozgalmak értékelésében — egyes vélemények szerint Hobsbawm néha túl empatikusan viszonyul baloldali törekvésekhez;
• továbbá felhozták az eurocentrizmus vádját is, például hogy a globális déli országok történetét és belső sokszínűségét nem kezeli kellő mélységgel.

A könyv öröksége és jelentősége ma

Hobsbawm műve ma is fontos hivatkozási alap a 20. század interpretációjában. A "rövid huszadik század" kifejezés és a korszak periódusolása gyakran használt fogalommá vált a történetírásban és a politikaelemzésben. A könyv emlékeztet arra, hogy a 20. század egyik kulcstulajdonsága a gyors, gyakran radikális átmenetek és a szélsőségek megerősödése volt — mind az erőszak, mind a gyors modernizáció terén —, és hogy ezek hatásai a mai nemzetközi rendben is érezhetők.

Ajánlás

A könyvet ajánlom azoknak, akik átfogó, elemző összefoglalót szeretnének a 20. század politikai és gazdasági folyamatairól, különösen ha érdeklik a nagy történelmi trendek, a politika és a gazdaság kölcsönhatásai. Ugyanakkor érdemes a művet kiegészíteni regionális és tematikus monográfiákkal, hogy részleteiben is megértsük egy-egy régió vagy társadalmi csoport történetét.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szélsőségek kora?

K: Mivel szemben szkeptikus Hobsbawm?

K: Minek nevezi Hobsbawm az első világháborútól a Szovjetunió bukásáig tartó időszakot?

K: Mi volt a "hosszú 19. század"?

K: Milyen más könyveket írt Hobsbawm, amelyek kapcsolódnak A szélsőségek korához?

K: Mi volt A szélsőségek kora alcíme, amikor az Egyesült Államokban megjelent?

K: Mit kommentált Hobsbawm A szélsőségek korában?

Keresés betűvel