Thai írásrendszer: a thaiföldi abugida és írás szabályai
Fedezze fel a thai írásrendszer titkait: az abugida működését, magánhangzó- és mássalhangzó-elhelyezést, szóközhasználatot és írásjelek szabályait.
Thai írás a thai nyelv írására szolgáló írásrendszer. Technikai értelemben ez egy abugida: a magánhangzókat nem önálló, különálló betűként írják, hanem a mássalhangzóhoz csatolt jelként jelennek meg. A thaiföldi írás balról jobbra halad, a mássalhangzókat sorrendben írják, de a magánhangzók helyzete változhat: egyes magánhangzójelek a mássalhangzó előtt, után, felül vagy alul jelennek meg, miközben kiejtésük a mássalhangzó utáni hangot jelöli.
Képgaléria
10 Képek
Alapok és elemek
- A thai ábécében körülbelül 44 hagyományos mássalhangzóbetű található (a számban eltérések lehetnek a nyelvjárások és a történeti írásjegyek miatt).
- A magánhangzójelek több tucat formát ölthetnek, mert egyetlen magánhangzó fonémának több írásmódja is van (alapesetben rövid és hosszú változatokkal).
- Ezen felül négy hagyományos tónusjel (ไม้เอก, ไม้โท, ไม้ตรี, ไม้จัตวา) és több diakritikus jel (például az osszecsengés jellegű jelek) is része az írásnak.
- A thainak saját számjegyei is vannak (๐–๙), bár a modern használatban gyakori a nemzetközi arab számok alkalmazása is.
Magánhangzók és elhelyezkedésük
A magánhangzók sosem állnak önállóan, hanem mindig kapcsolódnak egy mássalhangzóhoz. Például a thaiföldi ก (a "k" hangot jelölő mássalhangzó) különböző módokon kaphat magánhangzójeleket:
กา, กิ, กี, เก, แก, โก, กู, กุ, กาะ stb. — bár írásban egyes magánhangzók több helyen is megjelenhetnek (balra és jobbra egyszerre, vagy felül és alul kombinálva), a kiejtés mindig a mássalhangzóhoz kapcsolódó magánhangzó sorrendjét követi.
Tónusok és a hangmagasság jelzése
A thai nyelv tónusnyelv: a szó jelentését gyakran a magasság (tónus) változtatja meg. A tónus kialakításában négy tényező játszik szerepet röviden:
- a szó kezdő mássalhangzójának osztálya (magas, közép vagy alacsony osztályba sorolt betűk),
- az azt követő magánhangzó hossza (rövid vagy hosszú),
- az utolsó hang (szóvégi mássalhangzó típusa: zár vagy rezonáns).
Ezért a thaiban nem elég csupán a tónusjelek megléte: a betűosztályok és a szó szerkezete alapján szabályok döntik el a tényleges tónust. A rendszer elsőre bonyolultnak tűnhet, de logikus szabályok szerint működik, amelyeket a thai iskolai oktatásban megtanítanak.
Szóközök, írásjelek és elválasztás
A thai írás hagyományosan nem használ szóközöket a szavak elválasztására; a szóközöket inkább mondatok és mondatrészek elkülönítésére használják. Az írásjeleket sem alkalmazták régen olyan gyakran, mint a latin betűs nyelvekben, de a modern thai írásban a nyugati hatás és az elektronikus szövegfeldolgozás miatt egyre több interpunkciós jel megjelenik.
Például a magyar mondatot "Szeretem a sült rizst, de ő a pad thai-t" thaiul így írják: ฉันชอบกินข้าวผัด แต่เธอชอบกินผัดไทย.
Ha a thai szavakat — bár ez nem a hagyományos írásmód — szóközökkel választanánk el az angol vagy magyar mintájára, akkor az előbbi mondat így nézne ki: ฉัน ชอบ กิน ข้าว ผัด แต่ เธอ ชอบ กิน ผัด ไทย.
Gyakorlati megjegyzések
- A thai írás megtanulása során fontos a mássalhangzóosztályok, a magánhangzójelek és a tónusszabályok együttes tanulmányozása — külön-külön egyik elem sem elegendő a helyes kiejtés meghatározásához.
- A thaiban nincs nagy- és kisbetű megkülönböztetés, tehát nincs nagybetűs kezdés.
- Modern szövegekben, újságírásban és interneten elterjedtek a nyugati típusú írásjelek (pont, vessző, kérdőjel), de a hagyományos thai szövegek gyakran nélkülözik ezeket.
- Az olvasásban segít, hogy a tanult szóanyag és a kiejtési szabályok alapján a szavak felismerhetők szóközök nélkül is; kezdetben azonban a gyakorlás során érdemes szóközökkel dolgozni a szóképzés megértéséhez.
Összefoglalva: a thai írásrendszer abugida jellegű, rugalmas magánhangzó-elhelyezéssel, tónusokat és osztályozott mássalhangzókat használ a kiejtés pontos jelölésére. A szóközök szerepe eltér a latin írásoktól: inkább mondatrészeket választanak el, mint egyes szavakat.
Történelem
Az írásrendszer a régi khmer íráson alapult, de változtatásokat eszközölt, mert a régi khmer írás nem mutatta a hangokat, ami a thai nyelv fontos része volt. Ahhoz, hogy az írásrendszer megfeleljen a thai nyelvnek, a thai írás új betűket és hangjelzőket adott hozzá, amelyek megmutatták a szó hangszínét. Ez volt az első ismert írásrendszer a világon, amely megmutatta a szó hangjait. Bár a kínai írásrendszer már a thai írás feltalálása előtt is létezett, és a kínai már akkoriban is hangzó nyelv volt, csak jóval később létezett olyan írásrendszer, amely a kínai szavak hangjait mutatta volna. Az első alkalom, amikor a kínai nyelvet a latin ábécé és a hangjelölők használatával írták, a Matteo Ricci és Lazzaro Cattanero által írt portugál-kínai szótár volt, amelyet a 16. század körül írtak.
Letters
A thai nyelv 44 mássalhangzó betűvel, 32 magánhangzójelölővel és -kombinációval, valamint 4 hangjelölővel rendelkezik. Ezzel a thai nyelv betűinek száma 80, ami az egyik legnagyobb a hangalapú írásrendszerek közül, amelyet élő nyelvek esetében használnak. Annak ellenére, hogy ennyi mássalhangzó betűje van, a mássalhangzó hangok száma valójában jóval kevesebb, 21 mássalhangzó hang. Például az RTGS-ben használt "th" digráf, amely a aspirált alveoláris stop lenne (az IPA-ban [tʰ]-ként írva), hat különböző módon írható: ฐ,ฑ,ฒ,ถ,ท vagy ธ. Ez azért van így, mert a szóban használt betűk határozzák meg, hogy milyen hangzása van egy szónak, és hogy a szavak kölcsönszavak-e vagy sem.
A thai nyelvben öt tónus van: közép, magas, mély, emelkedő és csökkenő, és az olvasónak a mássalhangzóosztály alapján kell kitalálnia, hogy egy szótag milyen tónusú, hogy élő szótagról van-e szó (ami azt jelenti, hogy hangzó mássalhangzóval vagy hosszú magánhangzóval végződik) vagy holt szótagról (ami azt jelenti, hogy hangtalan mássalhangzóval vagy rövid magánhangzóval végződik), és hogy a magánhangzó hosszú vagy rövid. Ha egy szótag hangjelölővel rendelkezik, a fentiekben leírtak mellett más szabályokat kell alkalmazni.
A thai néhány betűt a szanszkrit és a pali kölcsönszavakból kölcsönzött. Sok ilyen betű másképp hangzik vagy hangzott azokon a nyelveken, ahonnan származik, de ma már ugyanúgy ejtik őket, mint más thai hangokat. A szanszkritból és paliból kölcsönzött betűket csak ugyanezen nyelvekből származó kölcsönszavak írására használják.
Helyesírás vs. kiejtés
Thai szavak bonyolult kapcsolat van a helyesírás és a kiejtésük között. Sok betűnek ma más hangzása van, mint amikor először használták őket. Míg sok thaiföldi szónak van hangjelölője, amely megmutatja a szó hangzását, soknak nincs. A szónak azonban ettől még van hangja, és a hangjelölővel nem rendelkező szavak esetében a hangot a mássalhangzó osztálya (magas, közép vagy mély), a szótag élő vagy holt szótagja, valamint a magánhangzó hossza alapján lehet megállapítani. Míg régebben a mássalhangzók különböző osztályai különböző fonémákat, vagyis különböző hangokat alkottak, ma már az különbözteti meg őket, hogy a szavak milyen hangokkal rendelkeznek.
További nehézségek közé tartoznak a néma betűk és a mássalhangzó-mutációk. A néma betűk esetében a chanthra szót (thai nyelven จันทร์) kiejtve chan-nak kell ejteni. Figyeljük meg, hogy a thai nyelven ทร์-nak írt -thra utótag hiányzik a fonetikus írásmódból. Ez azért van, mert a thai helyesírás a szó szanszkrit írásmódján alapul, azon a nyelven, ahonnan a szó származik. Sok thaiföldi kölcsönszó a thaiföldi kiejtés helyett annak a nyelvnek a helyesírási szabályain alapul, ahonnan származik. Továbbá a thai szavak nem végződhetnek olyan mássalhangzóra, amely nem orrhangzó, félhangzó vagy hang nélküli stop, a végső mássalhangzók, amelyek nem ezek egyike sem, mutálódnak, hogy a thai nyelven kiejthetők legyenek. Például a wat (jelentése "templom") szót wadnak írják (thai nyelven วัด), de mivel a -d, vagy ด hangzó alveoláris stop, ezért hangtalan alveoláris stopként kell kiejteni. A Bhumibol nevet (thai nyelven ภูมิพล) szintén Phumiphonként kell kiejteni. Az alveoláris oldalsó approximáns -l ,vagy ล, alveoláris nazális -n-ként kell kiejteni. Az angol kölcsönszót bus (thaiul บัส) thaiul denevérnek kell ejteni. A hang nélküli alveoláris frikatív -s , vagy ส, a -t hang nélküli alveoláris stopként kell kiejteni.
- ↑ "thai-language.com - Áttekintés". www.thai-language.com. Letöltve 2020-04-07.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a thai írás?
V: A thai írás a thai nyelv írására használt írásrendszer.
K: Milyen írásmód a thai írás?
V: A thai írás egy abugida és brahmikus írás.
K: Mit jelent az, hogy a thai írás abugida?
V: Ez azt jelenti, hogy a thai írásmódban a mássalhangzó betűhöz magánhangzójelölést kell csatolni.
K: Hogyan írják a mássalhangzókat és a magánhangzókat a thai írásmódban?
V: A mássalhangzókat mindig balról jobbra haladva írják, de a magánhangzóknál vannak olyan szabályok, amelyek szerint minden szótagban az első mássalhangzótól balra, jobbra, felülre vagy alulra kell írni.
K: Használnak-e szóközöket a thai írásmódban a szavak elválasztására?
V: Nem, a thai írásmódban nem használnak szóközöket a szavak elkülönítésére.
K: Használnak-e írásjeleket a thai írásmódban?
V: Nem, a thai írásmódban általában nem használnak írásjeleket.
K: Tudna példát mondani egy thai írással írt mondatra?
V: Igen, a "Én szeretem a sült rizst, de ő a pad thai-t" mondatot thai nyelven ฉันชอบกินข้าวผัด แต่เธอชอบกินผัดไทย -ként írnánk.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Thai írásrendszer: a thaiföldi abugida és írás szabályai Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/97342