Pontozás

Az írásjelek szabályai

Az írásjelek használata az angol nyelvben helyenként és időről időre változhat, az adott helyen használatos szabályok szerint. A modern tipográfia azt sugallja, hogy az írásjeleket csak akkor kell használni, ha szükség van rá. Ez kevesebb írásjelet eredményez, mint a 20. század elején.

E jelek használatát gyakran egy csoport vagy szervezet határozza meg, majd a formázási szabályokat tartalmazó stílusirányzatban rögzítik. Az újságok azért rendelkeznek stílusirányelvvel, hogy tartalmukban ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák (a következetesség érdekében).

Az írásjelek okai

• Az egyik ok az engedelmesség. Ha egy olyan szervezetnek dolgozunk, amelynek van egy házi stílusirányelve, akkor azt az irányelvet használjuk.
• Az írásjelek segítenek az olvasónak megérteni, hogy mire gondol. Vegyük ezeket a példákat:

1. Nem ment a városba, mert az apja nem volt otthon. Ez azt jelenti, hogy mégis elment a városba, és az ok nem az apja távolléte volt.
2. Nem ment a városba, mert az apja nem volt otthon. Ez azt jelenti, hogy nem ment el a városba, és az apja távolléte volt az oka, hogy nem ment el.

A második példában semmilyen stílusirányzat nem segít. Az írónak csak arra kell ügyelnie, hogy a mondat úgy legyen érthető, ahogyan le van írva. Az írásjelek azért vannak, hogy segítsenek az olvasónak értelmezni a leírtakat. Gyakran az a legjobb, ha úgy változtatjuk meg a mondatot, hogy a jelentés ne egy vesszőn nyugodjon.

1. A városba ment, de nem azért, mert az apja nem volt otthon.
2. Mivel az apja távol volt, nem ment be a városba.

Úgy tűnik, hogy ez egyértelművé teszi a jelentéseket.

Pont vagy pont

A pont (USA), a pont (Egyesült Királyság és Nemzetközösség) vagy a pont (tipográfia és nyomdászat) így néz ki: .

A pontot vagy a pontot a mondat befejezésére használják. A pont és a szóköz a prózában elválasztja a mondatokat, és megkönnyíti az olvasást. Ha nincs rájuk szükség, nem szabad használni őket. Így például egy listaformátumban nyilvánvaló, hogy mikor ér véget egy szakasz, ezért nincs szükség pontra.

Az időszak egynél kisebb számokat is mutathat. A pénz esetében a pont az egy dollárnál kisebb pénzösszeget mutatja.

Például: "Ez azt jelenti, hogy Elizabeth egy dollárt és huszonöt centet fizetett az italáért.

A pontot néha arra használják, hogy jelezzék, hogy egy szót lerövidítettek. A ponttal rövidített szót rövidítésnek nevezzük.

Például: A doctor vagy mister szavak gyakran rövidebbek, ha egy névvel együtt használják őket. A "Dr. Smith" egy olyan orvos neve, akinek a vezetékneve Smith, a "Mr. Banerjee" és a "Mrs. Yang" pedig gyakori írásmód. A modern tipográfiában azonban a sima "Mr, Mrs/Ms" vagy "Dr" használatosabb. A "Mrs"-t soha nem írják teljes egészében: az "úrnő" írásmód egészen mást jelent. Lásd még a nagybetűs írásmódot.

Pont vagy pont

Comma

A vessző így néz ki: ,

A vesszőnek számos felhasználási módja van. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be:

• A dolgok szétválasztása egy listában: "tehenek, lovak, disznók és juhok". Az olyan vesszőt, amelyet a és szó előtt használunk egy felsorolásban, oxfordi vesszőnek nevezzük. Vannak, akik nem használnak oxfordi vesszőt: "tehenek, lovak, disznók és juhok".
• Két mondat elválasztása kötőszóval: "A legtöbb madárnak különálló lábujjai vannak, de a kacsák lábai úszóhártyásak."
• Egy mondat részeinek elválasztása: "Mimi éhes volt, de félt előjönni, hogy egy szelet süteményt kapjon."
• Szünet jelzése egy mondatban vagy kérdésben: "Hallie, nem felejtetted el megetetni a macskát?"
• Egyes európai országokban vesszőt használnak a -Idézze be a szám alapját- pont helyett. A 3,57 € helyett 3,57 € lenne. Ennek fordítottjaként 17,693 € (Tizenhétezer stb.) lenne 17,693 €.

Egy vessző

Kérdőjel

A kérdőjel így néz ki: ?

A kérdőjeleket akkor használjuk, ha kérdést írunk, ha érdeklődünk, vagy ha kérdezünk valamit.

Például:

"Hallie, megcsináltad a házi feladatodat?"

"Elizabeth azt kérdezte Hallie-től: "Hogy vagy?"."

"Miért kék az ég?"

"Szereted az almát?"

Egy kérdőjel

Felkiáltójel

A felkiáltójel így néz ki: !

A felkiáltójelet arra használják, hogy erős érzelmekről írjanak, vagy hogy leírják azokat a szavakat, amelyeket egy személy kiáltott. Használható egy kijelentés erősebbé vagy erőteljesebbé tételére.

Például:

"Milyen rossz macskája van Miminek!"

"Jane, gyere ide!"

"Szép munkát végeztél!"

A felkiáltójelet kérdőjellel együtt használhatjuk, hogy a kérdést erőteljesebbé tegyük.

Például:

"Ezt meg miért csináltad?!" - mondta dühösen.

Egy felkiáltójel

Apostrof

Az aposztróf így néz ki: '

Az aposztrófnak két fő felhasználási területe van:

Tulajdonjog

Az aposztróf használható annak jelzésére, hogy valami valaki másé.

Ha csak egy dolog van, az s betűt aposztróf után használjuk, hogy jelezzük a tulajdonjogot.

Például:

"A fiú kutyája volt az."

"Mimi kocsijával megyünk."

Néha az s betűt nem használják aposztróf után, hogy jelezzék a tulajdonjogot. Egy szó akkor végződik csak aposztróffal, ha több dologról van szó, és a szó már s betűvel végződik.

Például:

"Apa elrakta a lányok ruháit" azt jelenti, hogy apának több lánynak is rendet kellett raknia.

"Apa elrakta a lány ruháit" azt jelenti, hogy apa csak egy lánynak rakott rendet.

Összehúzódások

Aposztróffal két kis szót is össze lehet illeszteni. Az aposztróffal egy szóvá összeillesztett két kis szót összehúzódásoknak nevezzük. Ez normális, ha egy beszélő személyről írunk. A beszélt angolban gyakran használnak összehúzódásokat, mert ezeket a szavakat könnyebb kimondani.

Például:

A canot a can't szóvá tehető.

Az it's szóvá alakítható, például: "It's a nice day today".

Gyakori hibák aposztrófok használatakor

A névmások nem használnak aposztrófot annak jelzésére, hogy valami valami máshoz tartozik. Ezek közé tartoznak az ő, az ő, az övé, az övék.

Például:

"A madár csapkodott a szárnyaival", nem pedig "A madár csapkodott a szárnyaival".

"Ez az ő kerékpárja", nem pedig "Ez az ő kerékpárja".

A többes számok (egynél több dologra utaló szavak) nem igényelnek aposztrófot.

Például:

"Alma eladó", nem "Apple eladó".

Egy aposztróf

Idézőjelek

Az idézőjeleket (más néven idézőjeleket vagy röviden idézőjeleket) az emberek által elmondott szavak vagy a közvetlen beszéd körül használják. Párban használják őket.

Például:

Hallie azt mondta: "Mimi, kérlek, mosogass el."

"A mai nap - mondta a tanárunk - az első nap a hátralévő életetekben".

Példa:

"A 'Beat It' felvétele után Michael Jackson számos további slágert rögzített".

Az írásjelek sorrendje

Amikor az idézőjelek pontok és vesszők mellett állnak, kétféle írásjelet használhatunk. Ezt a két stílust leggyakrabban "amerikai" és "brit" néven említik; a britet "logikai idézőjelnek" is nevezik.

Mindkét rendszer ugyanazokat a szabályokat alkalmazza a kérdőjelekre, felkiáltójelekre, kettőspontokra és pontosvesszőkre vonatkozóan. Abban azonban különböznek, hogy hogyan kezelik a pontokat és a vesszőket.

Az angol nyelv minden főbb nyelvében a kérdőjelek, felkiáltójelek, pontosvesszők és egyéb írásjelek a záró idézőjelen belül vagy kívül helyezkednek el, attól függően, hogy az idézett anyag részét képezik-e vagy sem.

Azt mondta, hogy "Jó reggelt, Dave"?

Nem, azt kérdezte: "Hol vagy, Dave?"

A "gender" szónak három fő meghatározása létezik: a köznyelvi, a szociológiai és a nyelvészeti.

Brit gyakorlat

Az Egyesült Királyságban és más, nem amerikai helyeken alkalmazott stílust brit stílusnak, logikai idézőjelnek vagy logikai írásjelnek nevezik. az idézőjeleken belül csak azokat az írásjeleket tartalmazza, amelyek az eredeti idézett anyagban is szerepeltek. Egyébként az írásjeleket a záró idézőjeleken kívül helyezi el. Fowler A Dictionary of Modern English Usage című művében találunk egy korai példát a szabályra: "Az idézőjelben lévő szavakkal együtt használt írásjeleket az értelemnek megfelelően kell elhelyezni". Amikor szavakkal mint szavakkal, rövidített művekkel és mondattöredékekkel van dolgunk, ez a stílus az idézőjeleken kívül helyezi el a pontokat és a vesszőket:

A "gondtalan" általában azt jelenti, hogy "gondtól vagy aggodalomtól mentes".

A dal címe "Gloria" volt, amit sokan már ismertek.

Azt mondta, hogy "mentesnek érzi magát a gondoktól és a szorongástól".

A közvetlen beszéd esetében a brit elhelyezés attól függ, hogy az idézett kijelentés teljes vagy töredékes. A brit Butcher's Copy-editing (Butcher szövegszerkesztési útmutatója) szerint az amerikai stílust kell használni, ha szépirodalmat írunk. Nem szépirodalmi műveknél egyes brit kiadók engedélyezik, hogy az idézőjelek között olyan írásjeleket helyezzenek el, amelyek nem részei a személy beszédének, de jobban szeretik, ha kívülre kerülnek. A személy beszédének részét képező pontok és vesszők az idézőjeleken belül megengedettek, függetlenül attól, hogy az anyag fikciós-e vagy sem.

"Ma - mondta Hamupipőke -, úgy érzem, megszabadultam a gondoktól és az aggodalomtól." (fikció)

"Ma" - mondta a miniszterelnök - "úgy érzem, hogy mentes vagyok a gondoktól és a szorongástól". (inkább a nem fikciós irodalomban)

"Ma boldog vagyok" - mondta a nő - "gondtalan és jól érzem magam". (függetlenül)

U. S. gyakorlat

Az Egyesült Államokban az uralkodó stílus az úgynevezett amerikai stílus, amelyben a vesszők és a pontok szinte mindig a záró idézőjelek közé kerülnek. Ez az írásjelek használata az Egyesült Államokban és kisebb mértékben Kanadában is elterjedt, és általában ezt a stílust ajánlja a Chicago Manual of Style és a legtöbb más amerikai stílus kézikönyv.

A szavankénti szavak, rövidített művek és mondatfoszlányok esetében a standard amerikai stílus az idézőjelek közé tesz pontot és vesszőt:

A "gondtalan" általában azt jelenti, hogy "gondtól vagy aggodalomtól mentes".

A dal címe "Gloria" volt, amit sokan már ismertek.

Azt mondta, hogy "mentesnek érezte magát a gondoktól és a szorongástól".

Ez a stílus az idézőjelek között pontokat és vesszőket is elhelyez, ha közvetlen beszédről van szó, függetlenül attól, hogy a mű fikciós vagy nem fikciós:

"Ma - mondta Hamupipőke -, úgy érzem, megszabadultam a gondoktól és az aggodalomtól." (fikció)

"Ma - mondta a miniszterelnök - úgy érzem, hogy mentes vagyok a gondoktól és az aggodalmaktól". (nem fikció)

A mondat befejezése

Mindkét fő stílusban, függetlenül az elhelyezéstől, csak egy végződésjel (?, ! vagy .) zárhatja le a mondatot. Csak a pont azonban nem fejezheti be az idézett mondatot, ha az nem zárja le az azt körülvevő mondatot is, kivéve a szó szerinti szöveget:

"Helló, világ - mondta. (Amerikai stílusban)

"Helló, világ" - mondta. (Brit nem fikciós könyv)

Azt mondta: "Helló, világ." (mindkét stílus)

"Helló, világ!" - kiáltott fel. (mindkét stílus)

"Van ott valaki?" - kérdezte a semmibe. (mindkét stílus)

Balra és ...


jobb oldali idézőjelek

Colon

Ez egy kettőspont: :

A kettőspontok használhatók a lista elején. "Ez az állatok listája: madarak, macskák, rovarok, sertések és juhok. ".

A pontosvesszőt használhatjuk a pontosvessző helyettesítésére két mondatrész között, de ez ma már nem gyakori.

A szokásos angol nyelvhasználat szerint a kettőspont előtt nincs szóköz, a kettőspont után pedig egy szóköz van.

A vastagbél

pontosvessző

A pontosvessző így néz ki: ;

A pontosvesszőnek csak két felhasználási módja van. Először is, két független mondat összekapcsolására egyetlen mondattá. Például: "Láttam, hogy későre jár; másodpercről másodpercre sötétebb lett." A pontosvessző második felhasználási módja a sorozatok elemeinek elválasztása, amikor a tételek önmagukban zárójeles elemeket tartalmaznak. Például: "A következő legénységi tagok voltak a hídon: James T. Kirk, az Enterprise kapitánya; Mr. Spock, az első tudományos tiszt; Mr. Sulu, a kormányos; Mr. Scott, a mérnök; és Dr. McCoy, a vezető orvostiszt."

A pontosvesszőt kötőszóval együtt is használjuk, amikor két tagmondatot kapcsolunk össze. A valóságban ez ugyanaz, mint az első szabály, de eléggé másképp néz ki ahhoz, hogy néha aggodalomra adjon okot. Például: "huzaifa, kontextus, amelyben minden élet létezik; következésképpen ez több mint politikai kérdés."

pontosvessző

Ellipszis

Az ellipszis egy olyan jel, amely így néz ki: ...

Arra szolgál, hogy megmutassa, hol hagytak ki szavakat, amikor azt írták, amit egy személy mondott. Használható annak jelzésére is, hogy van még mondanivaló, de az illető ezen a ponton abbahagyta.

Például:

... egy napon minden amerikai békében fog élni az egész világon ... békében fognak élni a világ minden más lakójával ...

Annyi mindent lehetne még mondani ...

Egy ellipszis

Kötőjel

A kötőjel így néz ki: -. A kötőjeleket sokféleképpen használják az írásban:

• Egyes szavakhoz egy kötőjelet lehet hozzáadni, hogy megváltoztassa a jelentést. Például a re-form azt jelenti, hogy "újrakezdeni", de a reform azt jelenti, hogy "megváltoztatni". Az újraalakult csoport különbözik a megreformált csoporttól.
• Egyes számok (harminckettő, negyvenkilenc, nyolcvanhat) írásmódja kötőjellel van jelölve.
• Amikor egy anyag neve, mint például a "rozsdamentes acél" egy olyan szóval együtt szerepel, amely az ebből az anyagból készült tárgyat jelöli, kötőjelet használunk, mint például a "rozsdamentes acélból készült kés".
• Egyes szavak elején betűk vannak, vagy előtagok, ezek néha kötőjelet használhatnak: un-American, anti-pollution, non-proliferation.
• Amikor egy szót betűzünk: H-Y-P-H-H-E-N
• Bizonyos esetekben, amikor két szó összeillesztése nehezen lenne érthető. Például, ha valami olyan, mint egy kagyló, akkor a "kagylószerű" írásmód nehezen olvasható, mivel az "l" betűt olyan sokszor használják. Jobb, ha a "kagylószerű" szót használjuk.
• Amikor olyan szavakat írunk, amelyeket valaki kimondott, amikor az illető nehezen beszél, mint például: "A v-v-v-vízzel töltött kannáért nyúltam." Ezt nevezzük dadogásnak.
• Olyan szavak hozzáadásakor, amelyekben már van kötőjel. Például: kettőtől egyévesig, mint a: "Két- vagy hároméves kutya volt."
• Ha egy személyre vonatkozó szót (név vagy tulajdonnév) egy másik névvel együtt használnak, kötőjelet használnak, például "a Merriam-Webster szótár" vagy "a Molotov-Ribbentrop-paktum".
• Vannak, akik mindkét szülőjük vezetéknevéből, vagy az apjuk és a házastársuk vezetéknevéből veszik fel a nevüket. Például: "John Rees-Williams. Ez nem mindig van így, például: "Hillary Rodham Clinton".
• A kötőjelet akkor is használják, ha egy szó túl hosszú ahhoz, hogy egy sorban elférjen. Ezt gyakran használják könyvekben, magazinokban és újságokban, hogy helyet és papírt takarítsanak meg. A hosszú szót két, közel azonos hosszúságú részre bontják, és az első rész végén kötőjelet tesznek. A szokásos módszer az, hogy a szó első része a lehető legjobban hasonlítson egy teljes szóhoz. Például: