A Szovjetunió afganisztáni háborúja
Az afganisztáni szovjet háború kezdetben az afgán kormány erői és a külföldről támogatott afgán segítő harcosok között zajlott. Megfelelő felszerelés és kiképzés nélkül az afgán kormány képtelen volt ellenállni az ellenzéknek,az úgynevezett mudzsahedineknek, és végül a Szovjetunió segítségét kérte.A Szovjetunió belépése az országba a külföldi részvétel azonnali növekedését okozta. A helyi lakossággal elvegyült mudzsahedek elleni tömeges katonai hadjáratok a helyi infrastruktúra nagymértékű pusztulását és halálesetet okoztak, ami a helyi lakosságot a mudzsahedek oldalára állította. Ez a változás a helyi lakosság körében a szovjet katonai jelenlét támogatásának elvesztését okozta, ami országos ellenállást és végül a mocsárba süllyedést eredményezte. A háború 1979 decemberében kezdődött, és 1989 februárjáig tartott. Körülbelül 15 000 szovjet katona halt meg, és körülbelül 35 000 megsebesült. Körülbelül kétmillió afgán civil halt meg. A kormányellenes erőket számos ország, elsősorban az Egyesült Államok és Pakisztán támogatta.
A háború akkor kezdődött, amikor a Szovjetunió a 40. hadseregét Afganisztánba küldte harcolni. Afganisztánba 1979. december 25-én érkeztek meg. A harcok körülbelül tíz évig folytak. Aztán 1988. május 15-től a szovjet csapatok elkezdték elhagyni Afganisztánt. Ez 1989. február 2-ig tartott. A Szovjetunió 1989. február 15-én bejelentette, hogy minden csapata elhagyta Afganisztánt.
Háttér:
Az arabok 731-ben költöztek erre a területre, []és muszlimok voltak. Ezt követően Afganisztán szinte minden lakosa is az iszlámot kezdte követni. Az országban sok a hegy és a sivatag, ami megnehezíti a mozgást. A lakosságot főként pasztun népesség alkotja, mellette tadzsikok, hazara, ajmák, üzbégek, türkmének és néhány más kisebb csoport.
A szovjet bevetés
Hafizullah Amin
1979-ben Hafizullah Amin volt Afganisztán uralkodója. A szovjeteknek a KGB kémei azt mondták, hogy Amin uralma veszélyt jelent Közép-Ázsia szovjet részének. Azt is gyanították, hogy Amin nem volt lojális a Szovjetunióhoz. Találtak néhány információt arról, hogy Amin megpróbált barátságosabbá válni Pakisztánnal és Kínával. A szovjetek azt is gyanították, hogy Amin áll Nur Muhammad Taraki elnök halála mögött. Végül a szovjetek úgy döntöttek, hogy eltávolítják Amint.
Amin meggyilkolása
1979. december 22-én az afganisztáni hadsereg szovjet tanácsadói számos lépést tettek. Megszüntették az összes távközlési kapcsolatot Kabulban. Semmilyen üzenet nem érkezhetett a városon belülre, és nem mehetett ki a városból. A szovjet légierő csapatai is elérték Kabult. Amin látta a veszélyt, és a nagyobb biztonság érdekében az elnöki palotába költözött. A palotát Tajbeg-palotának nevezték el.
1979. december 27-én mintegy 700 szovjet katona elfoglalta a kabuli kormány és hadsereg főbb épületeit. A csapatok az afganisztáni hadsereghez hasonló egyenruhát viseltek. Este 7 órakor a szovjet csapatok megsemmisítették Kabul kommunikációját. Ezzel az afgán csapatok között minden kommunikáció megszűnt. Este 19:15-kor a szovjet csapatok bevonultak a Tajbeg-palotába. December 28-án reggelre a katonai akció első része véget ért. Amin és két fia ekkorra már meghalt a harcokban. A szovjetek bejelentették Afganisztán szabadságát Amin elnök uralma alól. Azt is közölték, hogy minden szovjet katona azért van ott, hogy teljesítse az "1978-as barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződésben" foglalt kötelességét.
Babrak Karmal felemelkedése
A kabuli rádióállomáson bejelentés érkezett Hafizullah Amin megöléséről. A szovjetbarát Afgán Forradalmi Központi Bizottság (ARCC) vállalta a felelősséget a gyilkosságért. Ezután az ARCC Babrak Karmalt választotta Afganisztán kormányfőjévé. Ő katonai segítséget kért a Szovjetuniótól.
Moszkva döntése a megszállás mellett
Az afgán kormány többször kérte a Szovjetuniót, hogy küldjön csapatokat. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió szerződést kötött Afganisztánnal a segítségnyújtásról, és félt egy vietnami típusú mocsártól, a Szovjetunió ellenállt, ehelyett azt mondta az afgán kormánynak, hogy kössön kompromisszumot a külföldi zsoldosokkal. A helyzet egyre romlott az afgán kormány és a külföldi zsoldosok között, és a Szovjetunió kezdetben csak hírszerzéssel és tanácsadókkal reagált.
A foglalkozás
Szovjet műveletek
A szovjet katonák sok mindent tettek Afganisztánban. De soha nem tudták Afganisztán minden részét ellenőrzésük alá vonni. Az afganisztáni szovjet katonák nem rendelkeztek a megfelelő katonai taktikával az afganisztáni zord hegyvidéki terepen folytatott gerillaharchoz, és a szovjet katonák közül sokan fiatal, harcban nem kipróbált sorkatonák voltak. Számos afgán csoport továbbra is támadta a szovjet csapatokat és harcolt velük.
A világ reakciója
A világ legtöbb országában az embereknek nem tetszett, amit a Szovjetunió Afganisztánban tett. Tetszett nekik, ahogy az afgán nép harcolt ellenük. Néhány reakció nagyon komoly volt. Jimmy Carter amerikai elnök azt mondta, hogy a szovjet akció "a második világháború óta a legsúlyosabb fenyegetés a békére". Carter azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálja az 1980-as oroszországi olimpiai játékokat, ha a Szovjetunió nem vonja ki erőit 1980 februárjáig. Ezt nem tette meg, ezért az USA bojkottálta a játékokat.
Afgán reakció
Az 1980-as évek közepére számos afganisztáni csoport szerveződött a szovjet csapatok elleni harcra. Ezek a csoportok számos országtól, például az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Kínától, Szaúd-Arábiától és Pakisztántól kaptak segítséget.
Pakisztán részvétele
Pakisztán úgy gondolta, hogy a szovjet háború Afganisztánban szintén fenyegetést jelent számára. Hírszerző ügynökségén, az ISI-n keresztül aktívan támogatta a szovjet csapatok ellen harcoló afgánokat.n
Szovjet kivonulás
Az afganisztáni szovjet háború olyan háborúnak tűnt, amely soha nem ér véget. A Szovjetunió nagyon rosszul nézett ki a világ szemében, amiért megpróbálta ellenőrizni ezt az országot. A legtöbb ember a Szovjetunióban nem támogatta ezt a háborút. Mivel a háború elhúzódásával egyre több szovjet katona halt meg vagy sebesült meg, Mihail Gorbacsov "vérző sebként" emlegette az afganisztáni szovjet háborút. Végül tíz év után, amikor még nem volt vége a háborúnak, a szovjetek úgy döntöttek, hogy kiszállnak Afganisztánból.
A háború után
Szovjetunió
Az afganisztáni szovjet háború súlyosan érintette a kommunista párt uralmát. Sokan úgy gondolták, hogy a háború az iszlám ellen irányult. Ez erős érzelmeket keltett a közép-ázsiai szovjet köztársaságok muszlim lakosságában. A szovjet hadsereg valóban nagyon rossz hangulatban vagy "morálban" volt, mert képtelenek voltak irányítani az embereket, és mindenhol, ahová mentek, csak megszállóként kezelték őket. Andrej Szaharov nyíltan kimondta, hogy a szovjet hadsereg afganisztáni fellépése helytelen volt.
1979 és 1989 között több mint 15 000 szovjet katonát öltek meg Afganisztánban. A háborúban a szovjet hadsereg több száz repülőgépet és milliárdos értékben más katonai gépeket is elvesztett. Mintegy kétmillió afgán férfi, nő és gyermek halt meg a háborúban.
Afganisztán
A szovjet hadsereg Afganisztánból való kivonulása után is folytatódott a polgárháború Afganisztánban. Najibullah kommunista kormánya mintegy három éven át nem tudta megvédeni magát a vele szemben álló mudzsaheddin erőkkel szemben. Magán a kormányon belül is számos csoport alakult, és ezek közül néhányan a mudzsaheddin erőket támogatták. 1992 márciusában Abdul Rashid Dostam tábornok és üzbég milíciája abbahagyta a Najibullah-kormány támogatását. Hamarosan a mudzsaheddin erők elfoglalták Kabult, és Afganisztán nagy részét uralni kezdték.
A mintegy tíz évig tartó háború alatt Afganisztán gazdasága súlyosan megsínylette a helyzetet. A gabonatermelés 1978 és 1990 között évi 3,5%-kal esett vissza. A szovjetek a kereskedelmi és ipari tevékenységeket is megpróbálták állami ellenőrzés alá vonni. Ez szintén rossz hatással volt a gazdaságra. A Szovjetunió felbomlásával számos országban a hagyományos afganisztáni kereskedelem is szenvedett.
Nyugati világ
Kezdetben sok ember és ország dicsérte az USA-t, amiért támogatta a szovjet erők ellen harcoló csoportokat. A szeptember 11-i támadások után azonban az emberek megkérdőjelezték az USA politikáját, hogy támogatja és pénzzel támogatja az ilyen csoportokat. 2001-ben az USA megszállta Afganisztánt, hogy megtalálja Oszama bin Ladent. A megszállás még majdnem két évig tartott, miután Bin Ladent megölték.
