KGB
A KGB az Állambiztonsági Bizottság orosz nyelvű rövidítése. A Szovjetunió fő belbiztonsági szerve volt 1954-től a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig. 1954-ben alakult a korábbi ügynökségek, a Cseka, az NKGB és az MGB utódjaként.
A hidegháború idején a KGB elnyomta az "ideológiai felforgatást". Ez az unortodox politikai és vallási eszmék és az ezeket valló emberek elnyomását jelentette. A KGB (és a szatellitállamok titkosszolgálatai) szovjet politikája volt, hogy figyelemmel kísérje a szovjet blokkban a köz- és magánvéleményt, a belső felforgatást és az esetleges ellenforradalmi összeesküvéseket.
A KGB jelentős szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as csehszlovákiai "emberi arcú szocializmus" prágai tavaszának leverésében. Tetteinek egy részét a Mitrokin-archívum tartalmazza.
A KGB emblémája és jelmondata: A kard és a pajzs.
Lavrentyij Berija, Sztálin csatlósa
230pxJuri Andropov személyi igazolványa a KGB igazgatójaként
Különböző szakaszok
1954. március 13-tól 1991. november 6-ig a KGB volt a legfőbb szovjet biztonsági ügynökség, hírszerző ügynökség vagy kémügynökség és a titkosrendőrség fő neve.
1953 márciusában Lavrentyij Berija az MVD-t és az MGB-t egyetlen ügynökségbe, az MVD-be olvasztotta össze. Ugyanezen év decemberében Beriát és hat társát kivégezték, és az MVD feloszlott. Az újjáalakult MVD megtartotta rendőri és bűnüldözési hatáskörét, míg a második, új ügynökség, a KGB a bel- és külbiztonsági feladatokat látta el, és a Minisztertanácsnak jelentett.
1978. július 5-én a KGB-t átnevezték "Szovjetunió KGB-jévé", és az elnökének miniszteri tanácsi helyet adtak. A KGB megszűnt, amikor vezetője, Vlagyimir Krjucskov vezérezredes a KGB erőforrásait a Mihail Gorbacsov szovjet elnök megdöntésére irányuló 1991. augusztusi puccskísérlet segítésére használta fel. 1991. augusztus 23-án Krjucskov vezérezredest letartóztatták, és Vadim Bakatin tábornokot nevezték ki a KGB elnökévé - és megbízták a Szovjetunió KGB-jének feloszlatásával. 1991. november 6-án a KGB hivatalosan megszűnt, bár Oroszország új nemzetbiztonsági szervezete, az orosz Federalnaja szlužba bezopasznosztyi (FSZB) ugyanolyan dolgokban működik, mint a szovjet KGB.
Fehéroroszország az egyetlen olyan posztszovjet korszakbeli ország, ahol a nemzetbiztonsági szervezetet még mindig "KGB"-nek hívják. Fehéroroszország az a hely, ahol Felix Dzerzsinszkij elindította a Cseka nevű csoportot, amely a Szovjetunióban az MVD vagy a KGB megalakulása előtti szervezet volt.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a KGB?
V: A KGB az Állambiztonsági Bizottság orosz nyelvű rövidítése.
K: Mikor volt a KGB a Szovjetunió legfőbb belbiztonsági szerve?
V: A KGB 1954-től az 1991-es felbomlásáig volt a fő belbiztonsági ügynökség.
K: Milyen ügynökségek utóda volt a KGB?
V: A KGB a korábbi ügynökségek, köztük a Cseka, az NKGB és az MGB utódja volt.
K: Mi az az "ideológiai felforgatás", és hogyan kezelte a KGB?
V: Az "ideológiai felforgatás" az unortodox politikai és vallási eszmék és az ezeket az eszméket valló emberek elnyomása. A KGB a hidegháború idején küldetésének részeként elnyomta az "ideológiai felforgatást".
K: Mi volt a szovjet politika a KGB és a szatellitállamok titkosszolgálatai számára?
V: A szovjet politika szerint a KGB és a szatellitállamok titkosszolgálatai a szovjet blokkban a köz- és magánvéleményt, a belső felforgatást és az esetleges ellenforradalmi összeesküvéseket figyelték.
K: Milyen jelentős események elfojtásában vett részt a KGB?
V: A KGB jelentős szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as csehszlovákiai "Emberi arcú szocializmus" prágai tavaszának elfojtásában.
K: Mi az a Mitrokin-archívum?
V: A Mitrokin-archívum a KGB egyes tetteinek feljegyzése.
