Mi az adaptív tudattalan? Jelentés és szerepe a döntéshozatalban

Az implicit (vagy "hallgatólagos") tanulás az, amikor az ember úgy tanul, hogy nem is tud róla.

"Ez a tudás felhasználható a viselkedés irányítására, döntések meghozatalára és problémák megoldására anélkül, hogy a [személy] tudatában lenne annak a komplex tudásnak, amely lehetővé teszi számára, hogy ilyen módon cselekedjen".

Reber egyik fontos megállapítása, hogy "az implicit tanulás alapvető "gyökeres" folyamat, amely minden komplex szervezet adaptív viselkedési repertoárjának középpontjában áll". Ez azt jelenti, hogy az implicit tanulás nagyon sokkal ősibb, mint a tudatos típusú tanulás, amit mi, emberek általában észreveszünk.

Ez egy egyre bővülő kutatási terület. A klasszikus példák a nyelvelsajátítás és a szocializáció folyamata. A gyermekek megtanulják az anyanyelvüket, és szocializálódnak a társadalmukhoz anélkül, hogy tudatában lennének a viselkedésüket vezérlő elveknek.

Sok vita folyt az implicit tanulás puszta létezéséről, mivel a megszerzett tudás nem verbalizálható. Kevés kutatást végeztek az implicit tanulás folyamatának feltételeiről.

Az adaptív tudattalan létezésének bizonyítéka egy sor olyan esettanulmány, amelyeket nehéz másképp megmagyarázni.

A Kouros csalás

Miután számos tudományos vizsgálatot végeztek egy korai görög szobron, a Getty Múzeum meg akarta vásárolni azt. Egy kis szakértői csoport azonban megnézte, és azonnal azt mondta: "Ez egy hamisítvány". Végül kiderült, hogy hamisítvány. A kérdés az volt, hogyan tudta valaki legyőzni a tudományos tesztek sorozatát, csak úgy, hogy ránézett? A szkeptikusokat megkérdezték, hogyan csinálták. Az egyik azt mondta: "Nem tűnik olyan réginek, mintha évszázadok óta a föld alatt lenne. Egy másik azt mondta: "A körmei nem néznek ki jól". Úgy tűnik, mindannyian láttak valamit, ami kétséget ébresztett bennük. A pszichológusok úgy gondolták, hogy ez egy ősi mentális mechanizmus lehet, amelynek túlélési értéke van.

A tűzoltó "ESP

Egy clevelandi tűzoltó rutinszerű hívásra válaszolt az embereivel. Egy egyemeletes ház hátsó konyhájában volt. A tűzoltók betörték az ajtót, letették a tömlőt, és elkezdték vízzel oltani a tüzet. Ennek nem sok hatása volt. A tűzoltó hadnagy visszaemlékezése szerint hirtelen azt gondolta magában: "Itt valami nincs rendben", és azonnal kiutasította az embereit. Pillanatokkal azután, hogy elmenekültek, a padló, amelyen álltak, beomlott. A tűz a pincében volt, nem pedig a konyhában, ahogyan az látszott.
Amikor megkérdezték, honnan tudta, hogy ki kell jutnia, a tűzoltó azt hitte, hogy ESP. Ami érdekes, hogy a tűzoltó nem tudta azonnal megmagyarázni, honnan tudta, hogy ki kell jutnia. Az agyunkban lévő "zárt ajtóból" a tűzoltó csak "pislogott" és meghozta a helyes döntést. Valójában, ha tudatosan átgondolta volna a helyzetet, valószínűleg elvesztette volna az életét és az emberei életét. ^p125

Kivételes intuíció

Hasonlóképpen vannak emberek, akik ismételten képesek valami elképesztőnek tűnő dologra. Például tényleg fel lehet ismerni, hogy ki hazudik, és ez egy olyan képesség, amelyet lehet gyakorolni és fejleszteni. Meg lehet jósolni, hogy melyik pár fog elválni, és melyik nem. Az egyes döntésekhez szükséges idő rövid, és (egy megfigyelő számára) a döntést hozó személy számára rendelkezésre álló információ mennyisége nagyon kevésnek tűnik.

Elemzési bénulás

A korlátozott információkon alapuló "vékony szelet" döntések a skála egyik végpontját jelentik. A másik végponton a túl sok rendezetlen információ okozta zűrzavar áll: "elemzési bénulás". Számos példa van arra, hogy ez utóbbi állapot rossz hatással van a döntéshozatalra.

Számos kísérletet végeztek, amelyek határozottan alátámasztják az adaptív tudatalatti gondolatát. Az alapötlet az, hogy a tudatalattit előfeszítjük, és megnézzük, hogy ez befolyásolja-e a viselkedést.

Összekevert mondatok

Az alanyok négyszavas mondatokat válogatnak ki öt szavas halmazokból. Arra koncentrálnak, hogy a mondatokat helyesen találják el. A számukra ismeretlen, nem használt szó finom torzítást ad az elméjüknek. Az egyik készletből, amelyben a Florida, old, lonely, lonely, forgetful, wrinkle (és néhány semleges szó) extra szavak voltak, a kísérleti csoport lassabban ment el a kísérleti helyiségből.^p54 Az alapozó szavak előfeszítették őket, hogy "idősekre gondoljanak". Az ötlet John Bargh ötlete.

Az alapozás befolyásolja a vizsgálati eredményeket

Az alapozás jelentősen befolyásolja a teszteredményeket. A Trivial Pursuit játékkal kapcsolatban tesztelt csoportot két részre osztották. Az egyik csoportot először arra kérték, hogy gondolkodjon el azon, mit jelentene professzornak lenni. A kérdések 55,6%-át helyesen válaszolták meg. A másik felet először arra kérték, hogy üljenek le és gondolkodjanak a futballhuligánokról. Ők 42,6%-ot értek el. Más tesztek azt mutatták, hogy a két csoport hasonló szellemi képességekkel rendelkezett. Az eredmények közötti különbség igen jelentős. ^p57

Egy másik teszt még megdöbbentőbb volt. Fekete főiskolai hallgatóknak 20 kérdést adtak a Graduate Record Examinationből, amely az Egyesült Államokban a felsőfokú iskolákba való bejutáshoz használt szabványos teszt. Az egyik csoportot arra kérték, hogy azonosítsák a fajukat, a másik csoportot nem. Az első csoport eredményei feleannyira voltak, mint a második csoporté. A kísérletezők később megkérdezték, hogy a fajukra vonatkozó kérdés befolyásolta-e őket. Mindannyian nemmel válaszoltak, és valami olyasmit tettek hozzá, hogy "Tudja, egyszerűen nem hiszem, hogy elég okos vagyok ahhoz, hogy itt legyek".^p59 Ennek természetesen társadalmi szempontból van a legnagyobb jelentősége. Vegyük észre, hogy az egyének ismét nem vették észre tudatosan azt, ami tudattalanul történt.

Mit csinál a ventromedialis

Az agykéreg ventromedialis területe az orr mögötti elülső kis rész. Antonio Damasio neurológus olyan betegeket vizsgált, akiknek az agynak ez a területe károsodott.

"Átválogatja a külvilágból érkező információhegyeket, rangsorolja azokat, és megjelöl olyan dolgokat, amelyek azonnali figyelmet igényelnek".^p60

Az ezen a területen károsodott emberek még mindig racionálisak és ugyanolyan intelligensek, mint korábban. De hiányzik az ítélőképességük, és nagyon nehezen tudnak döntéseket hozni. Gyorsan változó helyzetekben fontosabb a viszonylag jó döntések gyors meghozatalának képessége, mint a hosszas gondolkodás után meghozott tökéletes döntések. Ez a túlélés kérdése lehet.

A tudattalan folyamatoknak számos jellegzetes vonása van, amelyek jelentősen eltérnek a tudatos folyamatoktól.

Hozzáférés

Nyilvánvaló, hogy a tudattalan folyamatok definíció szerint kevésbé elérhetőek, mint a tudatos folyamatok. Mégis van forgalom a kettő között. Például jól ismert az a tendencia, hogy minden edzés a megakadó, nehézkes tudatos lépésekről a sima, félautomata teljesítményre való áttérésre irányul. Ez, ahogy Anderson felismerte, a tudatos irányításról a tudattalan irányítás felé történő elmozdulás, ahogy a mesteri szint elérése megtörténik. Anderson kulcsfontosságú különbséget tesz a "deklaratív tudás" (olyan tudás, amelynek tudatában vagyunk, és amelyről beszélni tudunk) és a "procedurális tudás" között, amely a cselekvést és a döntéshozatalt irányítja, de amely a tudatos "látáson" kívül történik.

A tanulás olyan módon is zajlik, amely az adott pillanatban teljesen tudattalan számunkra. Klasszikus példa erre az, ahogyan a gyermekek 18 hónapos és négyéves koruk között megtanulják az anyanyelvüket. Ők nem úgy tanulják a nyelvet, mint egy idősebb ember. Ez automatikusan történik. Egy másik példa: az altatásban lévő emberek hallanak és befolyásolják a hallottakat.

Az emlékezethez való hozzáférés szintén tudattalanul történik: még ha megpróbálunk is emlékezni, a tényleges folyamat nem tudatos. Teljesen öntudatlanul is történhet. Korsakoff egy korai kísérlete, amelyet tudatos emlékezetkiesésben szenvedő betegeken végzett, ezt mutatta ki. Az egyik páciensnek enyhe áramütést adott. Később, amikor Korsakoff visszatért, a beteg már mindent elfelejtett. Amikor azonban meglátta a készüléket, a páciens nyugtalanságot mutatott, és azzal vádolta, hogy áramütést akar adni neki. A kísérletet azóta többféleképpen megismételték.

Könnyű megmutatni, hogy a hirtelen ítéleteink is lehetnek teljesen tévesek, különösen akkor, ha túlterheltek vagyunk az információkkal, vagy ha a döntéseinket tudattalan előítéletekkel és előítéletekkel hozzuk meg.

A kísérletek során az alanyok szóbeli magyarázatot adnak saját mentális folyamataikról - például arról, hogy miért választottak egy dolgot egy másik helyett -, mintha közvetlenül befelé tekinthetnének (belelátnának) gondolataik és döntéseik okaiba. Ez az "introspekciós illúzió" okozhat különbségeket az én és más emberek között, mert az emberek ezekben a megbízhatatlan introspekciókban bíznak, amikor önmagukról alkotnak véleményt, de másokról nem.

• Evolúciós pszichológia
• Szociobiológia
• Döntéshozatal
• A zónában