Smith v. Allwright
A Smith v. Allwright (1944) az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának mérföldkőnek számító döntése volt. A döntés alkotmányellenesnek minősítette, hogy az afroamerikaiakat nem engedték szavazni a demokrata párti előválasztáson Texasban. Kiterjesztve ez az összes államban a fehér előválasztásokra is vonatkozott. A döntés hatályon kívül helyezte a Grovey kontra Townsend (1935) ügyet, amely lehetővé tette a Demokrata Párt számára, hogy kizárólag fehér előválasztásokat tartson, amelyek kizárták a fekete szavazókat.
A teljesen fehér előválasztás
Az Egyesült Államok alkotmányának újjáépítési módosításai az afroamerikaiak számára a rabszolgaság alóli felszabadulást, az állampolgárságot és a választójogot biztosították. Sok volt rabszolgatartó állam azonban kitalálta, hogyan akadályozza meg, hogy a feketék szavazhassanak. Ezek közé tartoztak a szavazási adók, az írástudási tesztek és a bonyolult választói regisztrációs törvények. Míg ezek a legtöbb déli államban működtek, Texasban nem. A pártnak szüksége volt a spanyolajkú szavazókra, de a feketéket ki akarták zárni. Szükségük volt arra is, hogy megosszák a feketék és a spanyolok szavazatát. Texas, mint a legtöbb déli állam, egypárti állam volt. A demokrata párt irányította a politikát. Az állami és helyi előválasztásokon dőlt el, hogy végül melyik jelölt nyeri meg a tisztséget az általános választásokon. A texasi demokraták a "fehér előválasztást" saját céljaik szolgálatába állították. Ez megtiltotta a nem fehéreknek, hogy belépjenek a Demokrata Pártba és részt vegyenek az előválasztásokon. Arra is lehetett használni, hogy kizárják a mexikói amerikaiakat az állam azon területein, ahol a pártnak nem volt szüksége rájuk. A rekonstrukciós módosítások az államra vonatkoztak. A Grovey kontra Townsend ügyben azonban Texas államnak megengedték, hogy a feketék választójogainak védelmével kapcsolatos felelősségét egy magánszervezetre - a Demokrata Pártra - hárítsa át. Ez lehetővé tette Texas számára, hogy a kizárólag fehérekből álló előválasztást alkalmazza.
Az eset
Egy másik döntésben, a Grovey v. Townsend ügyben (1935) a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Demokrata Párt magánszervezet. Az állami konvenciójuk dönthetett arról, hogy ki lehet tag. Lonnie E. Smith, egy houstoni fogorvos és a Színes Emberek Előrehaladásáért Országos Szövetség (NAACP) úgy döntött, hogy harcolni fog ez ellen a döntés ellen.
A Smith kontra Allwright ügyben (1944) a bíróság hatályon kívül helyezte a Grovey-ítéletet. A bírák többsége úgy döntött, hogy a Demokrata Párt több mint egy magánszervezet. A texasi választási folyamat része volt. Emiatt a bíróság szerint alkotmányellenes volt, hogy az afroamerikaiakat megakadályozták abban, hogy a demokrata előválasztáson szavazzanak.
