Kilkenny statútuma
A Kilkenny-i statútum az angolok által 1367-ben hozott törvények összessége volt, amelyekkel megpróbálták megmenteni az írországi angol gyarmatot. A törvényeket Írország lordhadnagya, Antwerpeni Lionel, Clarence első hercege alkotta. Az ír parlament Kilkennyben tartott ülésén fogadták el őket.
Az angolok nehezen tudták elfoglalni Írországot. Az első angol telepesek, az angol-írek világlátása kezdett írré válni. Saját érdekeiket kezdték az angol királyi család érdekei elé helyezni. Írország kormánya az Edward Bruce-szal vívott csaták után gyengévé vált, és a fekete halál érkezése még jobban meggyengítette az országot. III. Edward angol király aggódni kezdett amiatt, hogy az angol-írek túl erősek lettek, és veszélyeztetik az ő jogait és érdekeit Írországban. Háromszor is megpróbálta megfékezni növekvő függetlenségüket.
III. Edward végül harmadik fiát, Antwerpeni Lionelt küldte Írországba, hogy megpróbálja visszaszerezni az irányítást. Nagyon aggasztotta, hogy az angol-írek már írebbek lettek, mint maguk az írek. A Kilkenny-i statútum olyan törvények voltak, amelyek célja az volt, hogy Írországot ismét az angol születésű nemesek, nem pedig az Írországban élő angol leszármazottak ellenőrzése alá vonják. Ezek a törvények komolyak voltak, megszegésük árulásnak számított, és halállal lehetett büntetni.
A törvények
A Kilkenny-i Statútum számos törvényt hozott az angolok és az írek szétválasztására. Törvényellenes volt, hogy az angolok Írországban:
- Vegyen feleségül egy ír személyt
- Fogadjon örökbe egy ír gyermeket
- Ír nevet használjon
- Viselj ír ruhákat
- Beszéli az ír nyelvet
- Játsszon ír zenét
- Hallgassa meg az ír mesemondókat
- Ír játékokat játszani
- Egy ír személy csatlakozzon egy angol vallási házhoz
- Bármely ír lelkészt kinevezhet az angol település bármelyik templomába.
- Lovagolj ír stílusban, azaz nyereg nélkül.
A gyenge kormányzat miatt nem tudták rávenni az embereket az új törvények betartására, és az angol-írek figyelmen kívül hagyták azokat.
