Gyanúsított
A gyanúsított olyan személy, akiről úgy gondolják, hogy valami rosszat tett, bűncselekményt követett el, vagy valami rosszat okozott. A büntetőjogban gyanúsítottnak tekintik azt a személyt, akit a bűnüldöző szervek gyanúsítanak, vagy aki ellen nyomozás folyik. Az elsődleges gyanúsított a rendőrség szerint az a gyanúsított, aki nagy valószínűséggel elkövette a bűncselekményt. A hivatalos gyanúsítottat akkor lehet letartóztatni, ha a tények és a körülmények alapján egy ésszerűen gondolkodó személy úgy véli, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett el, vagy elkövetni készül. A szokásjog országaiban a gyanúsítottnak a kihallgatás során védőügyvédje is jelen lehet. Az ügyvéd tanácsot adhat ügyfelének (a gyanúsítottnak), hogyan válaszoljon a kérdésekre. Amint a gyanúsítottat bűncselekménnyel vádolják, vádlottá válik.
Egy iraki rendőrtiszt őrizetbe vesz egy gyanúsítottat egy gyakorlat során
Gyanúsított kihallgatása
Common law országok
A múltban a szokásjog országaiban a gyanúsítottat akarata ellenére nem lehetett kihallgatni. Az Egyesült Királyságban az 1984. évi rendőrségi és bűnügyi bizonyítási törvény értelmében a rendőrség kérheti a gyanúsítottak kihallgatását. A gyanúsítottaknak ma már minden kérdést meg kell hallgatniuk, de jogszerűen megtagadhatják a válaszadást. Az Egyesült Királyságban, ha a gyanúsított ellen hivatalosan vádat emeltek, nem lehet kérdéseket feltenni. Franciaországban azonban a gyanúsítottat a vádemelés után is ki lehet hallgatni. A gyanúsított továbbra is jogszerűen megtagadhatja a válaszadást. Az Egyesült Államokban, amint egy gyanúsítottat elsőrendű gyanúsítottá nyilvánítanak, tájékoztatni kell őt a Miranda-jogairól, mielőtt kihallgatnák. Ezután hivatalosan is kihallgathatják, és ha a gyanúsított kéri, védőügyvéd is jelen lehet.
Polgári jogi országok
A polgári jogi országokban a gyanúsítottat a rendőrség és az igazságszolgáltatás is kihallgathatja. Ennek célja annak eldöntése, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a gyanúsítottal szemben ahhoz, hogy a gyanúsítottat bíróság elé állítsák. A nyomozásnak három szakasza van. Az első fázisban a gyanúsítottat a rendőrség kihallgatja. A második szakaszban a gyanúsítottat egy bíró (Franciaországban juge d'instruction-nak nevezik) hallgatja ki. A harmadik fázis a tárgyalás, amelyet az államügyész folytat le egy bírákból vagy bírákból álló testület előtt. Ezután, ha a nyomozati tárgyalás alapján az ügy elég erősnek bizonyul, bíróság elé viszik tárgyalásra.
A gyanúsítottal összetévesztett kifejezések
Érdeklődő személy
Az "érdeklődő személy" nem jogi kifejezés arra a személyre, aki iránt a rendőrség érdeklődhet. Bizonyos esetekben az érdeklődésre számot tartó személy egyszerűen olyan személy lehet, aki a nyomozással kapcsolatos információkkal rendelkezik, vagy tanú lehet. Előfordulhat, hogy a rendőrség gyanúsnak tart valakit, de nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy gyanúsítottnak nevezhesse. Előfordul az is, hogy a rendőrség az "érdeklődésre számot tartó személy" kifejezést félreérthetően a gyanúsítottra használja. A kifejezés másik használatát az írók egyszerűen érdekes személyt jelentenek.
Az elkövető
A rendőrség és a riporterek a gyanúsított kifejezést néha félreérthetően az elkövetőre használják. A gyanúsított az, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak. Az elkövető (szlengben perp) az a személy, aki ténylegesen elkövetett egy bűncselekményt. A jó rendőri munka kizárja a gyanúsítottakat, amíg meg nem találja az elkövetőt (más néven bűnös).
Az Egyesült Államokban és Angliában a rendőrség széles körű jogkörrel rendelkezik a gyanúsítottak letartóztatására és őrizetbe vételére. Kanadában a rendőrségnek állítólag nincs ilyen jogköre. Egy nagy nyilvánosságot kapó bűncselekmény esetén a rendőrség néha egy ideig őrizetbe vesz egy gyanúsítottat, majd vádemelés nélkül szabadon engedi. Valahogyan a sajtó értesül a szabadon bocsátásról, és riporterek és paparazzók hada jelenik meg, hogy képeket készítsen a másnapi bulvárlapoknak. Angliában ez általában egy-két napig tart. Az Egyesült Államokban ez akár 72 órát is igénybe vehet. Ez a folyamat arra ösztönzi a közvéleményt, hogy a gyanúsítottakat bűnösnek tekintse, és bízik abban, hogy a rendőrség nem tartóztat le ártatlan embereket. Ezt néha "a szokásos gyanúsítottak összegyűjtésének" is nevezik. Előfordul, hogy a rendőrség a gyanúsítottat elkövetőnek vagy gyanús személynek nevezi, és Miranda figyelmeztetés nélkül kihallgatja. Ez egy formaság, mivel az Egyesült Államokban a rendőrség köteles Miranda figyelmeztetést adni, ha letartóztat egy gyanúsítottat. Ha egy gyanúsított letartóztatása, majd kihallgatása után a rendőrség úgy dönt, hogy megvan az elkövető. Ekkor átadják az ügyet a kerületi ügyésznek.
Egy kihallgatószoba Németországban
Kérdések és válaszok
K: Mi az a gyanúsított?
A: A gyanúsított egy olyan személy, akiről úgy gondolják, hogy valami rosszat tett, bűncselekményt követett el, vagy valami rosszat okozott.
K: Ki számít gyanúsítottnak a büntetőjogban?
V: A büntetőjogban gyanúsítottnak minősül az a személy, akit a bűnüldöző szervek gyanúsítanak, vagy aki ellen nyomozás folyik.
K: Mi az elsődleges gyanúsított?
V: Az elsődleges gyanúsított a rendőrség szerint az a gyanúsított, aki nagy valószínűséggel elkövette a bűncselekményt.
K: Mikor tartóztatható le egy hivatalos gyanúsított?
V: Hivatalos gyanúsítottat akkor lehet letartóztatni, ha a tények és a körülmények alapján egy ésszerű személy úgy gondolná, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett el, vagy elkövetni készül.
K: Jelen lehet-e a gyanúsítottnak védőügyvédje a kihallgatás során a szokásjog országaiban?
V: Igen, a szokásjog országaiban a gyanúsítottnak a kihallgatás során jelen lehet védőügyvédje.
K: Mi a védőügyvéd szerepe a gyanúsított kihallgatása során?
V: Az ügyvéd tanácsot adhat ügyfelének (a gyanúsítottnak), hogyan válaszoljon a kérdésekre.
K: Mi történik a gyanúsítottal, ha bűncselekménnyel vádolják?
V: Amint a gyanúsítottat bűncselekménnyel vádolják, vádlottá válik.
