Állami Legfelsőbb Bíróság
Az Egyesült Államokban az állam legfelsőbb bírósága (egyes államokban más néven ismert) az adott állam bírósági rendszerének legfelsőbb bírósága.
Általában az állami legfelsőbb bíróság, mint a legtöbb fellebbviteli bíróság, kizárólag az alsóbb fokú bíróságok fellebbezéseinek elbírálására szolgál. Nem állapít meg tényeket, és így nem tart tárgyalásokat. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság kirívó hibát követett el a tényállás megállapításakor, az állami legfelsőbb bíróság visszaküldi az ügyet az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására. A különböző állami bírósági rendszerekben a legfelsőbb bíróságok számos különböző elnevezésének eredete az alsóbb szintű bíróságok hibáinak kijavítására vonatkozó felelősségből ered. A bíróság az állam alkotmányában meghatározott módszerekkel kiválasztott bírákból álló testületből áll.
Számos állam választja meg az állami legfelsőbb bíróság bíráit és/vagy választásokat alkalmaz a bírák megtartására. 2000 óta a bírójelöltek által összegyűjtött pénzösszegek óriási mértékben megnőttek. Különleges érdekcsoportok számos ilyen kampányhoz hozzájárultak, ami felveti a pártatlanság kérdését. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Caperton kontra A.T. Massey Coal Co. (2009) 5-4 arányban hozott határozatában úgy döntött, hogy egy megválasztott állami legfelsőbb bírósági bíró, aki egy kampánytámogatót érintő ügyben ül, megsértette a tisztességes eljárást.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az állami legfelsőbb bíróság?
V: Az állami legfelsőbb bíróság az adott állam bírósági rendszerének legfelsőbb bírósága. Általában az alsóbb szintű bíróságok fellebbezéseit bírálja el, és nem tesz ténymegállapításokat, illetve nem tart tárgyalásokat.
K: Hogyan választják ki az állami legfelsőbb bíróság bíráit?
V: Az állami legfelsőbb bíróság bíráit az állami alkotmányban meghatározott módszerekkel választják ki. Egyes államokban a bírákat választások útján is megválaszthatják vagy megtarthatják.
K: Mi történik, ha egy alsóbb szintű bíróság kirívó hibát követ el a ténymegállapítás során?
V: Ha egy alsóbb szintű bíróság a tényállás megállapításában kirívó hibát követ el, az ügyet visszaküldik az adott bírósághoz, hogy az állam legfelsőbb bírósága új eljárást folytasson le.
K: Miért járultak hozzá 2000 óta különleges érdekcsoportok a bírójelöltek kampányaihoz?
V: A különleges érdekcsoportok 2000 óta járulnak hozzá a bírójelöltek kampányaihoz, mivel az ilyen jelöltek által gyűjtött pénzösszegek növekedtek, ami megkérdőjelezi a pártatlanságot.
K: Mi a döntés a Caperton kontra A.T Massey Coal Co. ügyben?
V: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 5-4 arányban úgy döntött a Caperton kontra A.T Massey Coal Co. ügyben, hogy a tisztességes eljárás megsértésének minősül, ha egy megválasztott állami legfelsőbb bírósági bíró olyan ügyben jár el, amelyben az egyik kampánytámogatója érintett.
K: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ténymegállapításokat tesz?
V: Nem, a legtöbb fellebbviteli bírósághoz hasonlóan az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága sem tesz ténymegállapításokat, és így tárgyalásokat sem tart.
