Állami legfelsőbb bíróság (USA): feladatok, bíróválasztás és hatáskör
Az állami legfelsőbb bíróság szerepe, hatásköre és bíróválasztási módszerei az USA-ban — függetlenség, választási hatások és fontos ítéletek áttekintése.
Az Egyesült Államokban az állam legfelsőbb bírósága (egyes államokban más néven ismert) az adott állam bírósági rendszerének legfelsőbb bírósága.
Általában az állami legfelsőbb bíróság, mint a legtöbb fellebbviteli bíróság, kizárólag az alsóbb fokú bíróságok fellebbezéseinek elbírálására szolgál. Nem állapít meg tényokat, és így nem tart tárgyalásokat. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság kirívó hibát követett el a tényállás megállapításakor, az állami legfelsőbb bíróság visszaküldi az ügyet az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására. A különböző állami bírósági rendszerekben a legfelsőbb bíróságok számos különböző elnevezésének eredete az alsóbb szintű bíróságok hibáinak kijavítására vonatkozó felelősségből ered. A bíróság az állam alkotmányában meghatározott módszerekkel kiválasztott bírákból álló testületből áll.
Számos állam választja meg az állami legfelsőbb bíróság bíráit és/vagy választásokat alkalmaz a bírák megtartására. 2000 óta a bírójelöltek által összegyűjtött pénzösszegek óriási mértékben megnőttek. Különleges érdekcsoportok számos ilyen kampányhoz hozzájárultak, ami felveti a pártatlanság kérdését. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Caperton kontra A.T. Massey Coal Co. (2009) 5-4 arányban hozott határozatában úgy döntött, hogy egy megválasztott állami legfelsőbb bírósági bíró, aki egy kampánytámogatót érintő ügyben ül, megsértette a tisztességes eljárást.
Az állami legfelsőbb bíróságok hatásköre és működése államonként jelentősen eltér. A legfontosabb jellemzők közül néhány:
- Joghatóság típusai: többségük elsősorban fellebbviteli bíróság, azaz jogkérdéseket vizsgál; egyes államokban azonban a legfelsőbb bíróságnak eredeti (kezdő) hatásköre is lehet bizonyos ügytípusokban (például alkotmányos viták, állami tisztségviselők elleni peres ügyek vagy halálbüntetésre vonatkozó ügyek egyes államokban).
- Jogkérdések vizsgálata: a bíróságok általában a jogi kérdéseket de novo vizsgálják (jogkérdések újraértékelése), míg a ténymegállapításokat általában csak akkor bírálják felül, ha azokat a bíróság nyilvánvalóan hibásnak találja (clear error). Emellett hatáskörükbe tartoznak különféle rendkívüli jogorvoslati kérelmek — pl. mandamus, prohibition, habeas corpus.
- Pereken kívüli funkciók: sok állami legfelsőbb bíróságnak szabályalkotói szerepe is van: felügyelik a felsőbb és alsóbb bíróságok működését, kidolgozzák az eljárási szabályokat, felügyelik az igazságszolgáltatás adminisztrációját, és felelősek a bírói etika érvényesítéséért.
- Elvi jelentőségű döntések: a legfelsőbb bíróságok precedenst teremtenek az államon belüli jogértelmezésre. Az állami bíróság döntései kötelezőek az adott állam alacsonyabb fokú bíróságai számára (stare decisis), de a legfelsőbb bíróságok saját korábbi döntéseiket meg is változtathatják.
- Kapcsolat a szövetségi bíróságokkal: ha egy ügyben szövetségi alkotmányos vagy szövetségi jogi kérdés merül fel, az állami legfelsőbb bíróság döntése felülvizsgálható lehet az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága által. Ha azonban az ügy kizárólag állami jogértelmezést érint, az USA Legfelsőbb Bíróságának nincs felülbírálati joga.
A bírók kiválasztásának és megtartásának módszerei:
- Kormányzói kinevezés: a kormányzó nevezi ki a bírákat, gyakran a törvényhozás vagy a szenátus megerősítő jóváhagyásával.
- Választások: egyes államokban a bírákat pártjelöltek vagy nem pártjelöltként választások útján ültetik hivatalba (partisan vagy nonpartisan elections). Sok helyen vannak megtartó (retention) szavazások, ahol a választók egyszerű igen/nem szavazattal döntenek a bíró mandátumának meghosszabbításáról.
- Érdemi/merit rendszer (Missouri-terv): egy független jelölőbizottság listát állít össze, a kormányzó ezek közül választ, majd a bíró később megtartó választáson megerősíthető. Ezzel a módszerrel a pályázók jogi szakmai alkalmasságát kívánják hangsúlyozni és csökkenteni a politikai befolyást.
A bírák szolgálati ideje, létszáma és egyéb szabályai államonként különböznek: a bírák száma általában 5–9 fő között mozog, de ettől eltérő modellek is léteznek. A főbíró (chief justice) kinevezése lehet a kollégák szavazata, a kormányzó döntése vagy az idősebb tag szerinti rendszer; szolgálati idő általában meghatározott évszámokban mérhető, és sok államban létezik kötelező nyugdíjkorhatár.
Etika, visszahívás és összeférhetetlenség: a bírák etikai normáit és fegyelmi eljárásait legtöbbször független fegyelmi bizottságok felügyelik. A közhatalmi befolyás, kampányfinanszírozás és támogató kapcsolatok miatt felmerülő elfogultság kérdései miatt a visszahívási mechanizmusok, a recusal (visszalépés) szabályai és a transzparencia fontos eszközök az igazságszolgáltatás hitelességének megőrzésére. Az említett Caperton-döntés példa arra, hogy a választási kampányokból származó befolyás hogyan vethet fel alkotmányos aggályokat.
Példák a gyakorlatra és különbségekre: egyes államok legfelsőbb bíróságai automatikusan felülvizsgálják a halálbüntetéssel kapcsolatos ítéleteket, más államokban az ilyen ügyek más eljárási szabályok szerint haladnak. A bíróságok nevében is van eltérés: míg sok államban egyszerűen Supreme Court a név, néhány államban (pl. New York) a legfelsőbb állami bíróság más elnevezést visel (pl. Court of Appeals), vagy olyan tradíciók vannak, mint a Massachusetts-i Supreme Judicial Court.
Összegzésként az állami legfelsőbb bíróságok kulcsszerepet töltenek be a jogrend alakításában és az igazságszolgáltatás felügyeletében: jogkérdéseket dönnek el, precedenst teremtenek, felügyelik a bírósági rendszert, és — államonként eltérő módon — döntő szerepet játszanak a bírák kiválasztásában és fegyelmi felelősségre vonásában. A finanszírozás, választási gyakorlatok és etikai normák körüli viták folyamatosan hatnak a bírák függetlenségére és a közbizalomra.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az állami legfelsőbb bíróság?
V: Az állami legfelsőbb bíróság az adott állam bírósági rendszerének legfelsőbb bírósága. Általában az alsóbb szintű bíróságok fellebbezéseit bírálja el, és nem tesz ténymegállapításokat, illetve nem tart tárgyalásokat.
K: Hogyan választják ki az állami legfelsőbb bíróság bíráit?
V: Az állami legfelsőbb bíróság bíráit az állami alkotmányban meghatározott módszerekkel választják ki. Egyes államokban a bírákat választások útján is megválaszthatják vagy megtarthatják.
K: Mi történik, ha egy alsóbb szintű bíróság kirívó hibát követ el a ténymegállapítás során?
V: Ha egy alsóbb szintű bíróság a tényállás megállapításában kirívó hibát követ el, az ügyet visszaküldik az adott bírósághoz, hogy az állam legfelsőbb bírósága új eljárást folytasson le.
K: Miért járultak hozzá 2000 óta különleges érdekcsoportok a bírójelöltek kampányaihoz?
V: A különleges érdekcsoportok 2000 óta járulnak hozzá a bírójelöltek kampányaihoz, mivel az ilyen jelöltek által gyűjtött pénzösszegek növekedtek, ami megkérdőjelezi a pártatlanságot.
K: Mi a döntés a Caperton kontra A.T Massey Coal Co. ügyben?
V: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 5-4 arányban úgy döntött a Caperton kontra A.T Massey Coal Co. ügyben, hogy a tisztességes eljárás megsértésének minősül, ha egy megválasztott állami legfelsőbb bírósági bíró olyan ügyben jár el, amelyben az egyik kampánytámogatója érintett.
K: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ténymegállapításokat tesz?
V: Nem, a legtöbb fellebbviteli bírósághoz hasonlóan az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága sem tesz ténymegállapításokat, és így tárgyalásokat sem tart.
Keres