Általános választás: definíció, típusok és működés
Általános választás: mit jelent, milyen típusai vannak és hogyan működik? Részletes, könnyen érthető magyarázat a törvényhozói választások menetéről és következményeiről.
Az általános választás olyan választás, amelyen egy adott politikai testület összes vagy legtöbb tagját megválasztják. A kifejezést általában egy nemzet elsődleges törvényhozó testületének választására használják. Ez különbözik az előválasztásoktól, az időközi választásoktól vagy a helyi választásoktól. Az Egyesült Királyságban a parlament feloszlatásakor az alsóház minden helye megüresedik, és általános választást tartanak.
Mi az általános választás célja és jelentősége?
Az általános választás célja, hogy a választópolgárok közvetlenül vagy képviselők útján megválasszák azt a testületet, amely törvényeket hoz, ellenőrzi a kormányt és meghatározza az ország politikai irányvonalát. Az ilyen választás biztosítja a kormány demokratikus legitimitását, lehetővé teszi a politikai versenyt, és a kormányváltás békés eszköze.
Fajtái és megkülönböztetés
- Teljes általános választás: minden választókerületben választást tartanak ugyanazon a napon, az összes mandátum betöltésére.
- Részleges általános választás: ritkább; bizonyos rendszerekben egyes szinteken vagy házakban egyszerre zajlik nagyobb arányú tagcsere.
- Feloszlatás utáni választás: parlamenti rendszerekben előfordul, hogy a törvényhozás feloszlik, és emiatt tartanak általános választást (például a fenti példa az Egyesült Királyságban a parlament történik).
- Fix időközű választás: sok országban törvény szabályozza, hogy hány év után kerül sor kötelezően általános választásra.
Hogyan működik az általános választás? (folyamat lépései)
- Jogosultság és jelölés: jelöltek és pártok leadják jelölésüket a választási hatóságnál; egyes országokban előfeltételek (életkor, állampolgárság, ajánlószám) szükségesek.
- Kampány: a jelöltek és pártok programjukat ismertetik, nyilvános viták, plakátok, média- és online kampányok zajlanak.
- Szavazás napja: a választópolgárok leadják szavazataikat az előírt helyen és módon (személyesen, levélben vagy elektronikus úton, attól függően, mely lehetőségek engedélyezettek az adott országban).
- Számolás és eredményhirdetés: a szavazatokat összesítik, és a hatályos választási rendszer szerint kiosztják a mandátumokat; a nyilvános eredmények alapján alakul meg a kormány vagy a törvényhozó testület összetétele.
- Kormányalakítás: ha nincs egyértelmű többség, több párt koalíciót alakíthat; parlamentáris rendszerekben a parlamenti többség adja a kormányt, elnöki rendszerekben az elnök mandátuma független lehet.
Választási rendszerek
A választási rendszer jelentősen befolyásolja az általános választás kimenetelét és politikai következményeit. A leggyakoribb rendszerek:
- Egyszerű többségi rendszer (first-past-the-post): a legtöbb egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer; általában stabil kormányokat eredményez, de torzíthatja a pártok arányos képviseletét.
- Arányos képviselet (proportional representation): a pártok szerzett szavazatarányát próbálja tükrözni a mandátumok elosztása; több kisebb párt jut be a törvényhozásba, gyakran koalíciós kormányokhoz vezet.
- Vegyes rendszerek: kombinálják az egyéni képviselők választását és a pártlistás, arányos elemeket (például vegyes tagozódású rendszerek).
- Alternatív szavazás és többszörös körös rendszerek: preferencia-szavazás vagy második forduló alkalmazásával biztosítják, hogy a végső nyertes szélesebb támogatottsággal rendelkezzen.
Jogosultság és részvétel
A részvétel szabályai országonként eltérőek, de általában a következők fontosak:
- Választójoggal rendelkező személyek: állampolgárság, alsó korhatár (pl. 18 év) és néha lakóhelyi kritériumok.
- Szavazás módja: személyes urnás szavazás, előzetes szavazás, levélszavazás vagy bizonyos helyeken e-szavazás.
- Korlátozások: bizonyos bűncselekményekért elítéltek vagy gondnokság alatt állók esetében lehetnek kizárások, de sok helyen törekednek a minél szélesebb választójog biztosítására.
- Részvételi arány (voter turnout): a demokratikus legitimitás egyik fontos mutatója; alacsony részvétel gyengítheti az eredmény elfogadottságát.
Eredmények, következmények és kormányalakítás
Az általános választás eredménye meghatározza a törvényhozás összetételét, a kormány politikáját és a következő időszak döntéseit. Lehetséges következmények:
- Többségi kormány: egy párt egyértelmű többséget szerez, stabil kormány alakulhat.
- Koalíciós kormány: ha nincs abszolút többség, pártok koalíciót kötnek, ami kompromisszumokra kényszerít.
- Politikai váltás: a választás lehetőséget ad a politikai irány váltására vagy a status quo megerősítésére.
- Társadalmi és gazdasági hatások: az új kormány politikája jelentősen befolyásolhatja a gazdaságot, az oktatást, egészségügyet és nemzetközi kapcsolatokat.
Gyakori vitapontok és kihívások
- Választási rendszerek igazságossága: vita tárgya, hogy melyik rendszer ad leginkább arányos és stabil kormányzást.
- Választási csalás és átláthatóság: a tiszta és ellenőrizhető eljárások alapvetőek a demokratikus bizalomhoz.
- Kampányfinanszírozás és média: a pénz és a médiatér eloszlása nagy hatással lehet a verseny tisztaságára.
- Választói apátia és részvétel csökkenése: okai közé tartozik a politikai bizalom hiánya vagy a kevés választási alternatíva.
Példák és megjegyzések
Az általános választások nem minden országban működnek azonos módon: vannak, ahol rendszeresen, törvényben rögzített időközönként kerülnek sorra, és vannak, ahol a végrehajtó hatalomnak joga van feloszlatni a törvényhozást és előrehozott választást kiírni. A gyakorlatot befolyásolja az alkotmányos rendszer (parlamentáris, elnöki, vegyes), a történelmi hagyományok és a választási rendszer technikai részletei.
Összefoglalva: az általános választás a demokratikus politikai rendszerek kulcsfontosságú intézménye, amely meghatározza a törvényhozás összetételét, kormányzás formáját és alapvetően befolyásolja egy ország jövőjét.
Az általános választások listája
- Egyesült Királyság általános választások, 2001
- Egyesült Királyság 2005-ös általános választások
- Egyesült Királyság általános választások 2015
- Egyesült Királyság általános választások, 2017
Kérdések és válaszok
K: Mi az az általános választás?
V: Az általános választás olyan választás, amelyen egy politikai testület legtöbb vagy összes tagját megválasztják, általában egy nemzet elsődleges törvényhozó testületének megválasztására utalva.
K: Miben különbözik az általános választás az előválasztásoktól?
V: Az általános választások különböznek az előválasztásoktól, mivel az előválasztásokon kiválasztják azt a jelöltet, aki egy adott politikai párt színeiben indul az általános választásokon.
K: Mi az általános választások fő célja?
V: Az általános választások fő célja, hogy megválasszák egy politikai testület, például egy nemzet elsődleges törvényhozó testületének legtöbb vagy összes tagját.
K: Mikor tartanak általános választást az Egyesült Királyságban?
V: Az Egyesült Királyságban általános választást akkor tartanak, amikor a parlament feloszlik, és ennek következtében az alsóház minden helye megüresedik.
K: Milyen gyakran tartanak általános választásokat az Egyesült Királyságban?
V: Az Egyesült Királyságban általában ötévente tartanak általános választásokat, de előfordul, hogy korábban is kiírják őket.
K: Mik azok az időközi választások?
V: Az időközi választások olyan választások, amelyeket azért tartanak, hogy betöltsenek egy megüresedett helyet a politikai testületben, például egy törvényhozó testületben, amelyet az általános választások során nem töltöttek be.
K: Mik azok a helyi választások?
V: A helyi választásokat azért tartják, hogy helyi önkormányzati tisztségviselőket, például polgármestereket, tanácsosokat vagy felügyelőket válasszanak, akik bizonyos régiókat vagy közösségeket képviselnek.
Keres