Kiemelkedés (salient), reentráns és zsebek — harctéri definíció
Kiemelkedés (salient), reentráns és zsebek: részletes harctéri taktikai elemzés, sebezhetőség, védelem és történelmi példák a stratégiai döntésekhez.
Kiemelkedés (angolul: salient) olyan harctéri terepalakulat vagy vonalrész, amely előre nyúlik az ellenség felé: oldalai és előtere több irányból vannak kitéve tűznek és támadásnak. A salientet általában úgy írják le, hogy azt az ellenséges erők három oldalról veszik körül, ezért a benne álló alakulatok sebezhetőbbek a flanking (oldalazó) és enfilád- (hosszanti) tűz, valamint a koncentrált ellencsapások miatt.
Kiemelkedés és reentráns
A salienttel szemben álló védelmi vonalat reentránsnak (befelé mutató szög) nevezik. A reentráns és a salient egymás viszonyában definiálják a vonalak geometriáját: ahol a vonal kifelé (az ellenség felé) hajlik, ott kiemelkedés keletkezik; ahol befelé hajlik, ott reentráns található. A kiemelkedés mélysége és alapjának (a hátulsó szélességnek) aránya határozza meg a taktikai kockázatot: a mély, keskeny alapú salient különösen veszélyes, mert könnyebben „kiszorítható” a hátáról, ami körbezáráshoz vezethet.
Zsebek (pockets) és körbezárás
Ha a salient alapját az ellenség átvágja vagy „kiszorítja”, az előrenyúló alakulatok hátulról el lesznek vágva és zseb (pocket) jön létre. Egy ilyen zsebben lévő erők három lehetőség közül választhatnak: kitörni, amíg van szabad út; megpróbálni kibontakozni és visszaszorítani az ellenséget; vagy megadni magukat, ha a helyzet kilátástalan. A zsebek elleni műveletek célja általában a bekerített erők megsemmisítése vagy felszabadítása (relief operation).
Taktikai következmények és kockázatok
- Kommunikáció és utánpótlás: a salientben lévő csapatok ellátása nehezebb, mert a logisztikai útvonalak kiszolgáltatottabbak.
- Fokozott veszély oldalazó és enfilád tűzre: a vonalak oldalai könnyebben válhatnak célponttá.
- Morál és manőver-korlátok: a bekerítés fenyegetése csökkentheti az alakulat mozgékonyságát és harci szellemét.
Hogyan lehet kezelni a kiemelkedést?
- A vonal „kiegyenesítése”: visszavonulással vagy helyi támadással a salient alapjának kiszélesítése vagy megszüntetése.
- Erősítések és tartalékok alkalmazása a vállak (a salient két oldala) megvédésére.
- Aktív védelmi intézkedések: tűztámogatás, akadályrendszerek, erős pontok kiépítése a kiemelkedés belső részén.
- Kontratámadás (spoiling attack) az ellenség vállai vagy a salient háttere ellen, annak megakadályozására, hogy az ellenség átvágja az alapot.
- Felderítés és légierő/artilleria alkalmazása az ellenséges koncentrációk korai felismerésére és semlegesítésére.
Erődítményeknél
Az erődítményeknél a kiemelkedés a védelmi struktúra olyan része, amely kifelé áll; ez lehet előretolt állás vagy redans, amely célja a tűzlefedettség növelése és a közvetlen terület ellenőrzése. Ilyen esetben a tervezésnél figyelembe veszik, hogy a kiemelkedés védhető legyen oldalazó tüzek és bekerítés ellen, például védőárkokkal, lőrésekkel és belső tartalékokkal.
Példák és történelmi megjegyzés
A kiemelkedéssel és zsebek képződésével kapcsolatos taktikai problémák ismertek a modern hadviselésben; például a második világháborúban a dombvidéki csatában a salientek és azok ellen végrehajtott műveletek döntő jelentőségűek voltak. Más konfliktusok is tanúsítják, hogy a kiemelkedések kezelésének helyes vagy helytelen megoldása jelentősen befolyásolhatja egy hadművelet kimenetelét.
Példák
- Az amerikai polgárháborúban, a gettysburgi csatában Daniel Sickles uniós tábornok parancs nélkül a III. hadtestét az uniós hadsereg fővonalának élére állította. Ez azt eredményezte, hogy a konföderációsok támadásakor majdnem elvágták a főseregtől. Sickles két hónappal korábban, a chancellorsville-i csatában Catherine's Furnace-nél hasonló pozíciót foglalt el. Mindkét esetben a hadtestét csúnyán szétmarcangolták, és más egységeknek kellett megmenteniük.
- Az amerikai polgárháborúban a spotsylvania-i csatában a konföderációs erők fával megerősített lövészárkokat építettek. Az árokvonal előre domborodott, hogy megvédjen egy magaslatot. Ez a kanyarulat Mule Shoe Salient néven vált ismertté. Az uniós csapatok erre a pontra összpontosították támadásukat. Huszonkét órás közelharc után áttörtek. A konföderációsok új pozícióba vonultak vissza.
- Az első világháborúban a britek a háború nagy részében egy nagy sáncot tartottak megszállva Ypresnél. Az első ypres-i csata eredményeként alakult ki, és a nyugati front egyik legvéresebb szektorává vált. Amikor a brit gyalogságnál bárki a "Salient"-ről beszélt, úgy értették, hogy Ypresre utal.
- Hasonló kiemelkedés volt a francia Verdun városa körül is. A körülötte zajló verduni csata mindkét félnek súlyos veszteségeket okozott.
- Szintén az első világháborúban a németek elfoglaltak egy kis sáncot Fromelles előtt. Ezt jellegzetes alakja miatt Cukorsüvegnek nevezték el.
- A második világháborúban a Szovjetunió egy hatalmas, 150 kilométer mély sáncot foglalt el Kurszknál. Ez lett a történelem legnagyobb tankcsatájának és a keleti front egyik döntő csatájának helyszíne.
- A második világháborúban a német hadsereg meglepetésszerű támadást indított az Ardennekben előrenyomuló szövetséges erők ellen. Ez a csata az ardenneki csata (más néven ardenneki offenzíva és von Rundstedt-offenzíva) néven vált közismertté.
Keres