Regionális és kisebbségi nyelvek – jelentés, jogi státusz és példák
Ismerje meg a regionális és kisebbségi nyelvek jogi státuszát, nemzetközi védelmét és gyakorlati példáit — áttekintő, példákkal illusztrált útmutató.
A regionális nyelv olyan nyelv, amelyet egy nagyobb nemzetállam részét képező területen beszélnek. Ezek a nyelvek lehetnek helyi kisebbségek anyanyelvei, de előfordul, hogy egy adott régióban többségben beszélik őket (például autonóm tartományokban). A regionális nyelvek státusza, használata és támogatása országonként nagyon eltérő lehet.
Nemzetközi szinten a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint a "regionális vagy kisebbségi nyelvek" olyan nyelveket jelentenek, amelyek:
- hagyományosan egy állam adott területén belül az adott állam állampolgárai használják, akik az állam lakosságának többi részéhez képest számszerűen kisebb csoportot alkotnak; és
- eltér az adott állam hivatalos nyelvétől (nyelveinek nyelveitől)
Ez a meghatározás hangsúlyozza, hogy a regionális/kisebbségi nyelvek tradicionális, helyi használaton alapulnak, és nem egyszerűen bevándorló közösségek nyelveire vonatkozik. A Chartához hasonló nemzetközi dokumentumok célja a nyelvek védelme, életben tartása és használatuk támogatása különböző területeken (oktatás, közigazgatás, média, kultúra).
Jogi státusz és védelem
A regionális nyelvek politikai státuszát tekintve különböznek annak az országnak a hivatalos nyelvétől, ahol beszélik. Egyes államok törvényi vagy alkotmányos úton ismerik el és védik ezeket a nyelveket, mások pedig csak korlátozott helyi jogokat adnak számukra, vagy gyakorlatilag nincs hivatalos elismerésük.
Támogatás formái lehetnek például:
- az oktatásban történő anyanyelvi vagy kétnyelvű képzés;
- közigazgatási használat (helyi önkormányzatnál, bíróságon való használat lehetősége);
- közszolgálati és helyi médiatámogatás (rádió, tévé, kiadványok);
- közterületi feliratok, információs anyagok kétnyelvűsége;
- pénzügyi és jogi ösztönzők a kulturális és nyelvi programok támogatására.
Bizonyos országokban a regionális nyelvek társjogi státusban vagy hivatalos státusban vannak egy adott tartományon belül (például autonóm közösségek), más országokban viszont az állam centrális nyelvpolitikája korlátozza használatukat. A világ számos állama elismeri a regionális nyelveket, és státuszt ad nekik, mint például Vallónia, Spanyolország, Olaszország vagy Svájc. Más esetekben az állam nem ad hivatalos státuszt az ország hivatalos nyelveként; ez a helyzet Franciaország regionális nyelveivel, amelyeket lehet tanulni, de nem lehet használni a kormányzatban vagy bármilyen közszolgálatban, ahol csak a francia nyelv hivatalos.
Gyakori formák és mindennapi hatás
A regionális nyelvek használata befolyásolja a helyi közösségek mindennapi életét: az iskolai oktatást, a kulturális életet, a helyi médiát és a gazdasági kapcsolatokat. Kétnyelvű környezetben a lakosság gyakran vált nyelvet hivatalos ügyintézés, oktatás és informális kommunikáció között.
Fontos megkülönböztetni a regionális és a bevándorlói közösségek nyelvét: a Chartában megfogalmazott kritériumok arra koncentrálnak, hogy a nyelvet tradicionálisan az adott állam polgárai beszélik-e egy adott területen.
Példák
- Spanyolország: katalán, baszk (euskara), galíciai — több tartományban társjogúak vagy autonóm státuszúak;
- Svájc: a román nyelvjárás (romansh) a kisebb regionális nyelv a hivatalos nemzeti nyelvek mellett;
- Olaszország: dél-tiroliai német nyelvhasználat, ladin, illetve más helyi kisebbségek nyelvei;
- Belgium/Vallónia: a belga nyelvi megoszlás és regionális nyelvek sajátos jogi elrendezése;
- Franciaország: több regionális nyelv (például breton, baszk, okszitán), amelyeknek a nemzeti elismerése sok esetben korlátozott.
Záró megjegyzés
A regionális és kisebbségi nyelvek védelme kulcsfontosságú a kulturális sokszínűség fenntartásához és a közösségek identitásának megőrzéséhez. A nemzetközi egyezmények, helyi törvények és gyakorlati intézkedések együttesen alakítják azt, hogy egy nyelv milyen mértékben élhet és fejlődhet a mindennapokban.
Állapot és tendenciák
Egyes esetekben egy regionális nyelv egy másik ország fő vagy hivatalos nyelve lehet; ez a helyzet Európában a francia nyelvvel Aosta-völgyben vagy a szlovén nyelvvel Ausztriában.
A státuszváltozásokra vagy az államon belüli törvények, vagy politikai és területi változások révén kerülhet sor.
Az első esetre példa Belgium, ahol az 1831-es függetlenség óta csak a francia volt a hivatalos nyelv. 1878-ban engedélyezték, hogy azokban a tartományokban és körzetekben, ahol flamandul beszéltek, vagy a francia vagy a flamand nyelvet használhassák; majd 1938-ban Belgium északi részén a flamand lett a hivatalos nyelv.
A második esetre példa a Szovjetunió feldarabolódása, ahol néhány regionális nyelv, mint például a lett, a román vagy a grúz, hivatalos nyelvvé vált a feldarabolódás után létrejött új államokban: Lettország, Moldova és Grúzia.
Egy szövetségi államban egy tartomány, régió vagy állam hivatalos nyelve lehet regionális nyelv más részein. Ez a helyzet például Kanadában, ahol a francia hivatalos nyelv Québec tartományban, de más tartományokban regionális nyelv.
Kapcsolódó oldalak
- Kisebbségi nyelv
- Tartományi nyelv
- Nemzeti nyelv
- Hivatalos nyelv
Kérdések és válaszok
K: Mi az a regionális nyelv?
V: A regionális nyelv olyan nyelv, amelyet egy nagyobb nemzetállam részét képező, meghatározott területen beszélnek.
K: Mit jelent a "regionális vagy kisebbségi nyelvek" kifejezés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint?
V: A "regionális vagy kisebbségi nyelvek" kifejezés olyan nyelvekre utal, amelyeket hagyományosan egy állam adott területén az adott állam olyan állampolgárai használnak, akik számszerűen kisebb csoportot alkotnak, mint az állam lakosságának többi része, és amelyek különböznek az adott állam hivatalos nyelvétől (nyelveitől).
K: Miben különbözik egy regionális nyelv egy ország hivatalos nyelvétől (nyelveitől)?
V: A regionális nyelv politikai státuszát tekintve különbözik egy ország hivatalos nyelvétől (nyelveitől).
K: A regionális nyelveket mindig elismeri és védi a kormány vagy az állam?
V: A regionális nyelveket néha a regionális kormány vagy az állam ismeri el és védi.
K: Lehet-e regionális nyelveket tanulni Franciaországban?
V: Igen, a regionális nyelveket Franciaországban lehet tanulni, de a kormányzatban vagy bármely közszolgálatban, ahol csak a francia nyelv a hivatalos, nem használhatók.
K: Mely országok ismerik el és adnak státuszt a regionális nyelveknek?
V: A világ számos állama elismeri a regionális nyelveket és státuszt ad nekik, például Vallónia, Spanyolország, Olaszország és Svájc.
K: Mi a feltétele annak, hogy egy nyelv regionális vagy kisebbségi nyelvnek minősüljön?
V: Egy nyelv regionális vagy kisebbségi nyelvnek való minősítésének kritériuma az, hogy egy állam adott területén belül hagyományosan az adott állam olyan állampolgárai használják, akik számszerűen kisebb csoportot alkotnak, mint az állam lakosságának többi része, és eltérnek az adott állam hivatalos nyelvétől (nyelveitől).
Keres