Plateosaurus – a triász prosauropoda növényevője (216–199 millió év, Európa)
Plateosaurus: a triász első hosszú nyakú prosauropoda növényevője (216–199 millió év), méretek, életmód és Európai leletek egy helyen.
A Plateosaurus (jelentése 'lapos gyík') a plateosaurid prosauropoda dinoszauruszok nemzetségébe tartozik. A felső triász korszak noriai és rhaeti szakaszában éltek, körülbelül 216–199 millió évvel ezelőtt a mai Európa területén.
A Plateosaurus volt az egyik legnagyobb és legismertebb triász kori növényevő. Egy kifejlett egyed akár 8,2 m hosszúra is megnőhetett és körülbelül 680 kg-ot is nyomhatott. Testfelépítése hosszú nyakból, viszonylag kis fejéből, erős törzsből és hosszú farokból állt; a hátsó lábak jóval erősebbek és hosszabbak voltak, mint az elülsők. Mindkét kezüket arra használták, hogy leveleket tépjenek le a fákról, de mivel fogaik nem voltak alkalmasak hatékony őrlésre, éles hüvelykujj-karmaikkal védekeztek a ragadozók ellen.
Leírás és anatómia
A Plateosaurus fogaik alapján növényevőként értelmezhető: lapos, kanál formájú fogak segítették a növényi anyag leválasztását, de nincs olyan fejlett rágófelületük, mint a későbbi sauropodáknak. A kéz ötujjas volt, de a belső ujjakon kiemelkedő, ívelt karmok találhatók, amelyekkel ágakat ragadhattak vagy védekezhettek. A lábak törzséhez közelebb álló csontozat és az erős farok stabil testi tartást tett lehetővé, ami előnyös volt a két- vagy négy lábon való mozgás során.
Felfedezés és rendszertan
A Plateosaurus fosszíliáit Európa-szerte találták, legismertebb lelőhelyek közé tartozik a németországi Trossingen és Halberstadt, valamint a svájci Frick. A nagy mennyiségű és gyakran jó megtartású csontanyag lehetővé tette a nemzetség különböző fajainak és az egyedek fejlettségi sorának vizsgálatát. A rendszertani helyzete a prosauropodák között fontos: a plateosauridok közé tartozva a sauropodomorphák fejlődési sorának korai, de már nyakukat és testméretüket megnyújtó tagjai.
Életmód és viselkedés
A testfelépítés és a csontanatómia alapján a Plateosaurus valószínűleg fakultatív kétlábon járó volt: ha szükséges, négy lábra ereszkedett, de táplálékkereséskor vagy gyors mozgásnál gyakran a hátsó lábaira támaszkodott. A kéz segítségével ágakat ragadhatott és leveleket tépett le. Mivel a fogaik nem őröltek meg hatékonyan kemény növényi rostokat, feltehetőleg nyelte a táplálkozás során a kisebb köveket (gastrolitok), vagy egyszerűbb emésztési móddal dolgozta fel a táplálékot.
Növekedés és populációs jellegzetességek
A feltárt csontok alapján a Plateosaurus egyedei erősen különböző méretűek lehettek, és a csontnövekedés vizsgálata változékony növekedési ütemre utal. Több helyen találtak temetkezési jellegű csontmezőket, ami arra utalhat, hogy csoportokban élhettek, vagy hogy bizonyos környezeti hatások (például aszály) tömeges elpusztulásukat okozták.
Paleoökológia
A késő triász Európájának tájai szezonálisan száraz, folyó- és síksági környezetek voltak, ahol fenyők, cikászok, páfrányok és más korai növénycsoportok uralkodtak. A Plateosaurus a helyi növényzet nagy részét fogyaszthatta, miközben ragadozó dinoszauruszokkal, korai krokodiliformokkal és nagyobb parazichidekkel osztozott az ökoszisztémán.
Jelentőség a paleontológiában
A Plateosaurus különösen fontos a dinoszauruszok korai evolúciójának megértésében, mert jól megőrzött csontanyaga és sokszínű egyedanyaga lehetővé tette az életmód, növekedés és csoportviselkedés részletes vizsgálatát. Tanulmányozása segít megérteni, hogyan alakultak ki a későbbi hatalmas sauropodák előfutárai.
Keres