Antiszociális személyiségzavar
Az antiszociális személyiségzavar (ASPD) egy olyan személyiségzavar, amelyben a személy nem felel meg a társadalmilag elfogadott viselkedésnek. Az ebben a zavarban szenvedő emberek gyakran figyelmen kívül hagyják a társadalmi normákat vagy más emberek jogait. Az állapot más elnevezései a szociopátia és a disszociális személyiségzavar (DPD). A szociopátia számos definíciója miatt azonban ezt a szót orvosi kontextusban már nem használják.
Az ASPD mintázata gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődik, és felnőttkorban is folytatódik. Az ASPD-s embereknek nincs lelkiismeretük vagy erkölcsi érzékük, bár a nagy többségük tudja, mi a jó és mi a rossz. Az ASPD-sek gyakran követnek el bűncselekményeket, jogi problémáik vannak, és agresszív, az esetek nagy többségében impulzív, meggondolatlan és destruktív viselkedést mutatnak. A férfiak körülbelül három százaléka, a nők egy százaléka szenved ASPD-ben.
DSM-IV kritériumok
A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének (DSM-IV) legújabb változata szerint egy személy akkor szenved ASPD-ben, ha megfelel a következő követelményeknek:
A. A személy 15 éves kora óta rendszeresen nem törődik mások jogaival és megsérti azokat. Ennek a mintának áthatónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a személy rendszeresen így viselkedik különböző helyzetekben. Ezt a mintát az alábbi cselekedetek közül legalább három mutatja:
- A személy nem tartja be a törvényt, és ismételten olyan dolgokat tesz, amelyekért letartóztathatják.
- Az illető gyakran szándékosan félrevezet és megtéveszt másokat. Ezt többszöri hazudozással, álnevek (hamis nevek) használatával vagy mások átverésével teheti (akár pénzért, akár szórakozásból).
- A személy impulzív vagy nem tervez előre.
- A személy könnyen ingerült vagy dühös lesz, és agresszív. Ismételten fizikai verekedésekbe keveredik vagy bántalmaz másokat.
- A személy nem törődik mások vagy saját biztonságával.
- Az illető következetesen felelőtlen. Lehet, hogy nem próbálja megtartani a munkahelyét, vagy nem tartja be a pénzügyi kötelezettségeit, például a számlákat és az adósságokat.
- A személy nem mutat megbánást mások bántása miatt; bűntudat nélkül bánt, lop, vagy rosszul bánik másokkal.
B. Az ASPD diagnosztizálásához a személynek legalább 18 évesnek kell lennie.
C. 15 éves korára úgy tűnt, hogy magatartászavart mutat.
D. A személy antiszociális viselkedését nem skizofrénia vagy mániás epizód okozza.
ASPD vs. pszichopátia
Az ASPD nem azonos a pszichopátiával. A kettő hasonló; a két betegségben szenvedő emberek hasonló viselkedést mutathatnak. A diagnózisuk azonban eltérő. A DSM kritériumai alapján az ASPD diagnózisa a személy viselkedésén alapul. A pszichopátiára nincs hivatalos, elfogadott definíció vagy diagnosztikai kritériumrendszer, de a legtöbb pszichopátiát mérő eszköz a viselkedés mellett a személyiségjegyekre is összpontosít.
A legtöbb ember, aki magas pontszámot ér el a Hare Psychopathy Checklist (PCL-R), a pszichopátia legnépszerűbb mérőeszköze, az ASPD-re is megfelel. Az ASPD-s emberek azonban nem rendszeresen érnek el magas pontszámot a PCL-R-en. Ez arra utal, hogy a legtöbb pszichopata megfelel az ASPD-nek, de a legtöbb ASPD-s ember nem minősül pszichopatának. Az ASPD diagnózisa a legtöbb pszichopatára, valamint sokkal több olyan emberre is vonatkozik, akik nem pszichopaták. Az ASPD diagnózisa kétszer-háromszor annyi fogvatartottat fed le, mint a pszichopátia diagnózisa.
Altípusok
A viselkedéstől függően különböző ASPD altípusokat azonosítottak:
- Intrumentalizált típus: Az ebbe az altípusba sorolt emberek számára fontos a hatalom, az anyagi javak és a pénz. Nagyon magabiztosak, és hiányoznak belőlük az olyan érzések, mint a bűntudat, az empátia vagy a félelem. Nem akarnak változtatni a viselkedésükön. Ez a típus nagyon hasonlít ahhoz, amit korábban "pszichopátiának" neveztek.
- Impulzív típus: Ezek az emberek nagyon impulzívak, nehezen kontrollálják cselekedeteiket, és gyorsan negatívan ítélik meg mások cselekedeteit. A legtöbb esetben a szenvedő személy nem veszi észre ezt a képtelenséget. Ezek az emberek nagyon érzelmesek is; gyakoriak az olyan érzelmek, mint a félelem és a düh. Könnyen frusztráltak, és gyorsan agresszív viselkedést mutatnak. Ezek az emberek nem keresik az anyagi hasznot.
- Félős típus: Ezek az emberek gyakran szenvednek depresszióban, félénkek vagy félénkek. Provokáció esetén erőszakos viselkedésük túlzott mértékű, és gyakran nagyobb, mint a többi típusé. Ezeken a kitöréseken kívül kontroll alatt tartják magukat, és alig veszik észre őket. Nagyon gyakran ez a csoport traumatikus eseményeket élt át.
Vegyes típusok is előfordulnak. Az altípusokról vita folyik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az antiszociális személyiségzavar (ASPD)?
V: Az ASPD egy olyan személyiségzavar, amikor az illető nem felel meg a társadalmilag elfogadott viselkedésnek, figyelmen kívül hagyva a társadalmi normákat vagy mások jogait.
K: Hogy hívják néha a szélsőséges ASPD-ben szenvedő embereket?
V: A szélsőséges ASPD-ben szenvedő embereket néha szociopatáknak vagy pszichopatáknak nevezik, de ezek a szavak nem tudományos elnevezések.
K: Mikor kezdődik általában az ASPD mintázat?
V: Az ASPD mintázat általában gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődik, és felnőttkorban folytatódik.
K: Van-e az ASPD-s embereknek lelkiismeretük vagy erkölcsi érzékük?
V: Az ASPD-s embereknek nincs lelkiismeretük vagy erkölcsi érzékük, bár a többségük még mindig tudja, mi a jó és mi a rossz.
K: Milyen viselkedésformák társulnak az ASPD-hez?
V: Az ASPD-s emberek impulzívak, agresszívek, vakmerőek és destruktívak lehetnek. Gyakran követnek el bűncselekményeket.
K: A férfiak hány százaléka szenved ASPD-ben?
V: A férfiak körülbelül három százaléka szenved ASPD-ben.
K: A nők hány százaléka szenved ASPD-ben?
V: A nők körülbelül egy százalékának van ASPD-je.