Alkotókészség
A kreativitás egy személy vagy csoport azon képessége, hogy valami újat és hasznosat vagy értékeset hozzon létre, vagy az új és hasznos vagy értékes dolog létrehozásának folyamata. Az élet minden területén - tudomány, művészet, irodalom és zene - előfordul. Személyes képességként nagyon nehéz mérni. Ennek oka, hogy nem értjük azokat a mentális folyamatokat, amelyek egyes embereket kreatívabbá tesznek másoknál. Annak megítélése, hogy mi a kreatív, szintén ellentmondásos. Egyesek szerint csak az a dolog kreatív, ami történelmileg új, míg mások szerint, ha az alkotó és a körülötte lévő emberek számára is új, akkor az is kreativitás.
Egyesek szerint a kreativitás fontos dolog, ami megkülönbözteti az embert a majmoktól. Mások elismerik, hogy még a majmok, más főemlősök, más emlősök és néhány madár is kreativitással alkalmazkodik a túléléshez (például - a főemlősök szerszámokat használnak). Liane Gabora úgy véli, hogy minden kultúra a kreativitásból ered, nem pedig az utánzásból. Ezért ezek az emberek azt mondják, hogy az embertudománynak erre kellene összpontosítania (különös figyelmet fordítania rá): Az etika például az etikai dilemmák kreatív megoldásainak megtalálására összpontosítana. A politika a politikai erényekre összpontosítana, amelyek némi kreativitást igényelnek. Az utánzás nem lenne az oktatás középpontjában. A nyelvészet inkább azzal foglalkozna, hogy a kultúra hogyan hoz létre új szavakat, mint azzal, hogy a már létező szavakat hogyan használja a nyelvtan.
A szellemi érdekek (amelyeket a jogban szellemi jogként vagy szellemi tulajdonként ismernek el) a kreativitás jutalmazásának egyik módja a jogban, de nem mindig működnek túl jól. Jó példa erre a szerzői jog, amely elvileg a szerzőket és a művészeket fizeti, de lehet, hogy csak az ügyvédeknek fizet, hogy (utánzó) érveket hozzanak fel a bíróságon.
A kreativitás központi kérdés a közgazdaságtanban, ahol leleményességnek (új ötletek kitalálásának képessége) vagy egyéni tőkének nevezik - olyan képességek, amelyekkel az egyének rendelkeznek, és amelyek nem a már ismert dolgok egyszerű utánzásából származnak. Ez elkülönül az oktatói tőkétől, amely megpróbálhatja megragadni ennek egy részét egy olyan szabadalmi vagy képzési rendszerben, amely segít másoknak abban, amit a rendszer egyéni vezetője vagy alapítója tud. A városi közgazdaságtanban a kreativitás mérésére különböző módszerek léteznek - a Bohém-index és a Gay-index két kísérlet arra, hogy ezt pontosan elvégezzék, és a kreativitás alapján megjósolják a városok gazdasági növekedését.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kreativitás?
V: A kreativitás egy személy vagy csoport azon képessége, hogy valami újat és hasznosat vagy értékeset hozzon létre, vagy az új és hasznos vagy értékes dolog létrehozásának folyamata.
K: Hogyan mérhető a kreativitás?
V: A kreativitást mint személyes képességet nagyon nehéz mérni, mert nem értjük azokat a mentális folyamatokat, amelyek egyes embereket kreatívabbá tesznek másoknál.
K: Meg lehet-e ítélni, hogy mi a kreativitás?
V: Annak megítélése, hogy mi a kreatív, ellentmondásos lehet - egyesek szerint csak a történelmileg új dolgok kreatívak, míg mások szerint, ha az alkotó és a körülötte lévő emberek számára is új, akkor az is kreativitásnak számít.
K: A kreativitás megkülönbözteti az embert a majmoktól?
V: Egyesek szerint a kreativitás különbözteti meg az embert a majmoktól, míg mások elismerik, hogy még a majmok, más főemlősök, más emlősök és néhány madár is kreativitással alkalmazkodik a túléléshez (például - a főemlősök szerszámokat használnak).
K: Mit gondol Liane Gabora a kultúráról?
V: Liane Gabora úgy véli, hogy minden kultúra a kreativitásból ered, nem pedig az utánzásból. Ezért ezek szerint a humán tudománynak erre kellene összpontosítania (különös figyelmet fordítania rá).
K: Hogyan jutalmazzák a szellemi érdekek a kreativitást a jogban?
V: A szellemi érdekek (amelyeket a jogban szellemi jogként vagy szellemi tulajdonként ismernek el) a kreativitás jutalmazásának egyik módja a jogban, de nem mindig működnek túl jól. Jó példa erre a szerzői jog, amely elvileg a szerzőket és a művészeket fizeti, de lehet, hogy csak az ügyvédeknek fizet, hogy (utánzó) érveket hozzanak fel a bíróságon.
K: Vannak-e módszerek a kreativitás mérésére a városi gazdaságtanban?
V: Igen, a kreativitás mérésének különböző módjai léteznek a városi közgazdaságtanban - a Bohém Index és a Gay Index két kísérlet arra, hogy ezt pontosan elvégezzék, és a városok gazdasági növekedését a kreativitás alapján megjósolják.
