Borderline személyiségzavar (BPD): meghatározás, tünetek és kezelés

A BPD-vel diagnosztizált embereknek erős hangulatingadozásaik vannak. A dolgokat "csupa jónak" vagy "csupa rossznak" látják (hasadás), és gyakran összezavarodnak identitásukkal kapcsolatban. Általában sok gondjuk van az emberekkel való kapcsolataikkal. Erős érzelmeik vannak, amelyek gyakran gyorsan változnak. Gyakran meggondolatlanok, destruktívak vagy önpusztítók.

Érzelmek

A BPD-s emberek könnyebben, mélyebben és hosszabb ideig éreznek érzelmeket, mint mások.^[10][11] Az érzelmek ismételten visszatérhetnek és hosszú ideig tarthatnak.^[11] Emiatt a BPD-s embereknek a normálisnál hosszabb időbe telhet, amíg visszatérnek a normális és stabil érzelmi állapotba. ^[12] Ennek pozitív és negatív hatásai is lehetnek.^[12] A BPD-s emberek gyakran nagyon boldogok és szeretetteljesek.^[13] A BPD-s emberek gyakran szomorúak és dühösek is. A legtöbb embernél erősebb módon éreznek érzelmeket - szomorúság helyett bánatot, bosszúság helyett dühöt, szorongás helyett pánikot.^[13] A BPD-s emberek különösen érzékenyek az elhagyatottság, az egyedüllét és a "kudarc" érzésére. Gyakran tudatában vannak annak, hogy milyen erősek az érzelmeik, és mivel nem tudják irányítani őket, néha teljesen elzárják őket. ^[12]

Az érzelmeik intenzívek, és az érzelmeik is gyorsan változnak. A leggyakoribb hangulatingadozásuk a düh és a szorongás, illetve a depresszió és a szorongás között váltakozik. ^[17]

Viselkedés

A BPD-s emberek gyakran impulzívan cselekszenek, ami azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül tesznek vagy mondanak dolgokat. Ez a viselkedés veszélyes lehet, és magában foglalja a következőket: drogokkal vagy alkohollal való visszaélés, túl sokat vagy túl keveset esznek, nem biztonságos szex vagy gyakori szex több partnerrel, sok pénzt költenek, és veszélyesen vezetnek. Impulzív viselkedés lehet még a munkahelyek vagy kapcsolatok elhagyása, a menekülés és az önkárosítás. ^[19]

A BPD-s emberek néha impulzívan cselekszenek, mert ez azonnali megkönnyebbülést nyújt számukra érzelmi fájdalmukból.^[19] Hosszú távon azonban a BPD-s emberek több fájdalmat élnek át a szégyen és a bűntudat miatt, amely ezeket a cselekedeteket követi.^[19] Gyakran kezdődik egy kör, amelyben a BPD-s emberek érzelmi fájdalmat éreznek, és impulzívan cselekszenek, hogy enyhítsék ezt a fájdalmat. Ezután rosszul érzik magukat amiatt, amit tettek, és erős késztetést éreznek arra, hogy impulzívan cselekedjenek, hogy enyhítsék az újabb fájdalmat.^[19] Idővel az impulzív viselkedés az érzelmi fájdalomra adott automatikus reakcióvá válhat. ^[19]

Önsértés és öngyilkosság

Az önsértés gyakori a BPD-s embereknél. Előfordul, hogy az emberek anélkül bántják magukat, hogy öngyilkosságot akarnának elkövetni. A gyakori módszerek közé tartozik a vágás, az égetés, a fejbe verés és a kábítószer-túladagolás. A BPD-s emberek a nem szuicid önsértés (NSSI) okai különböznek az öngyilkossági kísérletek okaitól. Az okok, amelyeket az önsebzésre adnak, többek között a harag kifejezése, önmaguk büntetése, normális érzések létrehozása és az érzelmi fájdalomtól vagy nehéz helyzetektől való elvonatkoztatás. Amikor az öngyilkosság a cél, általában azzal a meggyőződéssel kísérelnek meg öngyilkosságot, hogy másoknak jobb lesz nélkülük. Mind az öngyilkos, mind a nem öngyilkos önsértés válasz a negatív érzelmek érzésére.

Személyközi kapcsolatok

A BPD-s emberek nagyon érzékenyek lehetnek arra, ahogyan mások bánnak velük. Nagyon boldogok és hálásak lehetnek, ha úgy érzik, hogy valaki kedves volt velük, és nagyon szomorúak vagy dühösek, ha úgy érzik, hogy valaki bántotta őket. A másokkal kapcsolatos érzéseik gyakran váltanak pozitívról negatívra, ha úgy érzik, hogy elveszíthetnek valakit, ha úgy gondolják, hogy valaki, aki fontos számukra, nem törődik velük, vagy ha valami nem olyan jó, mint amire számítottak. Szélsőségekben gondolkodnak, a dolgokat vagy embereket "csupa jónak" vagy "csupa rossznak" látják. Ezt néha fekete-fehér gondolkodásnak nevezik. Ide tartozik, hogy valakit csodálatból leértékelésre váltanak, gyakran puszta haragot vagy ellenszenvet éreznek. ^[28] Önmaguk megítélése is gyorsan változhat pozitívról negatívra.

Bár a BPD-s emberek erősen vágynak a közelségre, hajlamosak szorongani, vegyes érzéseik vannak, vagy paranoiásak, amikor a kapcsolataikról van szó. A világot gyakran veszélyesnek és rossznak látják. A BPD összefüggésbe hozható a magas szintű stresszel és konfliktusokkal a romantikus kapcsolatokban, a bántalmazással és a nem kívánt terhességgel. Ezek a dolgok más típusú személyiségzavaroknál is gyakoriak.

Önérzet

A BPD-s emberek általában nehezen látják tisztán az identitásukról alkotott képet. Nehezen tudják, hogy mit értékelnek és mit szeretnek.^[35] Gyakran nincsenek tisztában a hosszú távú céljaikkal a kapcsolataik és a munkájuk tekintetében. Gyakran nehezen tudnak döntéseket hozni, és gyorsan meggondolják magukat. Ezek a nehézségek miatt a BPD-s emberek "üresnek" és "elveszettnek" érezhetik magukat. ^[35]

Megismerések

A BPD-s emberek könnyen unatkoznak, és nehezen tudnak koncentrálni.^[35] A BPD-s emberek hajlamosak lehetnek elszakadni vagy "elhatárolódni" a körülöttük lévő emberektől és dolgoktól, ami a "zónázás" egy intenzív formájának tekinthető.^[36] Ez gyakran egy fájdalmas eseményre, vagy valamire, ami egy fájdalmas esemény emlékét váltja ki, válaszul történik. Ez rövid időre jobb közérzetet adhat a személynek, ugyanakkor nem kívánt mellékhatása lehet a hétköznapi érzések blokkolása. Ennek az az eredménye, hogy a BPD-s embereket visszatartja attól, hogy megtanulják, hogyan kezeljék ezeket az érzéseket, és megnehezítheti számukra, hogy pozitív döntéseket hozzanak, amikor ilyen érzelmeket éreznek.^[36] Néha mások is észrevehetik, ha egy BPD-s személy disszociál, mert az arckifejezésük vagy a hangjuk érzelemmentesnek tűnhet, vagy úgy tűnik, mintha szórakozott lenne. Néha, amikor egy BPD-s személy disszociál, mások nem látják, vagy nem tudják, hogy ez történik. ^[36]

A pszichiáterek és más mentálhigiénés szakemberek a BPD-ben szenvedő embereket a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-IV-TR) című könyv alapján diagnosztizálják. Megvizsgálják a személy viselkedését és érzéseit. Ha a személynél az alábbi jelek közül öt vagy annál több jelentkezik, a DSM-IV-TR szerint BPD-ben szenved.

1. Félelem és nagyon keményen próbálja megakadályozni, hogy elhagyják vagy elutasítsák.
2. Problémák a kapcsolatokban, gyakran azt gondolja, hogy más emberek sokkal jobbak vagy sokkal rosszabbak, mint amilyenek valójában, és gyorsan váltogatja a két nézetet.
3. Összezavarodnak saját személyes identitásukkal kapcsolatban
4. Veszélyes impulzív viselkedés (például alkalmi szex, túl sok alkohol vagy drogfogyasztás, nem vagy túl sokat eszik, veszélyes vezetés).
5. Öngyilkossági kísérlet vagy öngyilkossági kísérlet
6. Hangulatváltozások - hirtelen nagyon boldognak, szomorúnak vagy szorongónak érzi magát, és órákig így érzi magát.
7. Belső üresség érzése vagy állandó unalomérzet
8. Intenzív dühproblémák, sok verekedésbe keveredik.
9. Súlyos paranoid gondolatokkal

Szinte minden BPD-s embernek más mentális egészségügyi problémái is vannak, mint például: hangulatzavarok, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, evészavarok, szorongásos zavarok (különösen poszttraumás stressz zavar) és más személyiségzavarok. A legtöbbjüknek van vagy volt kábítószerrel való visszaélés és/vagy függőség. Az önkárosítás és az öngyilkos viselkedés is gyakori.

A BPD-vel gyakran együtt járó egyéb betegségek közé tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a krónikus hátfájás, az ízületi gyulladás és a fibromyalgia.

A BPD oka nem ismert. A BPD kialakulásának több oka is lehet. Egyes kutatók szerint a gyermekkori traumák, például szexuális bántalmazás, fizikai bántalmazás és elhanyagolás okozhatják. Sok BPD-s embert bántalmaztak gyermekkorában. A modern gondolkodásmód szerint, ahogyan azt a működő MRI-vizsgálatok is bizonyítják, az agyban lévő neurotranszmitterek nem működnek megfelelően, és az üzenetek nem a megszokott módon továbbítódnak.

A BPD kezelése nagyon nehéz és hosszú időt vesz igénybe. Manapság a legtöbb BPD-s embert különböző pszichoterápiákkal kezelik. Ezek közül az egyiket dialektikus viselkedésterápiának nevezik. A terápia mellett gyakran alkalmaznak gyógyszereket, például antidepresszánsokat, antipszichotikumokat vagy hangulatstabilizátorokat. Sok szenvedő 10 éven belül meggyógyul.