Stressz (biológia)
A stressz egy olyan szó, amelyet a biológiában és az orvostudományban a szervezetekben megfigyelhető változások leírására használnak. A stressz lehet fizikai vagy mentális. A stressz leírhat egy nyomást, például azt a nyomást, amelyet egy személy felső fogai gyakorolnak az alsó fogaira rágás közben. A stressz leírhat egy ütközést is, amikor egy tárgy egy másiknak ütközik.
A stressz egy élőlénynek a környezetében bekövetkező fenyegetésre vagy egyéb változásra adott válaszreakcióját írja le. Ezt a változást nevezhetjük "stresszornak". A stresszorok mérete és hatása változó lehet. A stresszor lehet belső, az élőlény belsejéből származó stresszor - mint például egy betegség. A stresszor lehet külső, az élőlényen kívülről érkező - mint például egy támadás.
A stressz típusai
A stressznek különböző típusai vannak. Mindegyik típusnak más-más jellemzői és tünetei vannak.
- akut: a stressz rövid időn belül azonnali kárt okoz. Az ilyen típusú stresszre példa, ha gyorsan be kell fejezni egy feladatot, vagy ha el kell kerülni egy autóbalesetet.
- krónikus: a stressz folyamatos károkat és frusztrációt okoz. Az ilyen típusú stresszre példa az iskolával való folyamatos elégedetlenség. Az ilyen típusú stressz kimeríti a szervezeteket.
- traumatikus: egy ijesztő és veszélyes eseményt követő stressz. Ez a stressz félelmet okoz. Példa erre egy háború vagy hurrikán átélése. Ez poszttraumás stresszbetegséghez (PTSD) vezethet.
Stresszválasz
A szervezetek különböző módon reagálhatnak a stresszre.
- fizikai: a testben végbemenő változások. Példa erre a gyors szívverés egy beszéd elmondása után.
- mentális: az elmében végbemenő változások. Egy példa: a munkahelyi nehézségek miatti fókuszálatlanság érzése.
- érzelmi: a szervezet érzelmeiben bekövetkező változások. Példa erre az aggodalom vagy felzaklatottság érzése egy közelgő vizsga miatt.
A stressz olyan alkalmazkodáshoz is vezethet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos szervezetek jobban megbirkózzanak a stresszorokkal. A stressz minden nap előfordul, és minden élőlény életének része. A túl sok stressz rossz, és egészségügyi problémákat okozhat. A stressz szerepet játszik egyes fizikai problémákban, például a szívbetegségekben. A stressz számos mentális betegségben is szerepet játszik, mint például a szorongás, az akut stressz zavar és a PTSD. Az akut stressz zavar és a PTSD olyan mentális betegségek, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha az ember valami nagyon ijesztő dolgot él át, például egy súlyos balesetet vagy háborút. A stresszbetegség egy másik típusa a "pszichoszomatikus betegség", amikor az embernek olyan fizikai tünetei vannak, amelyeket nem fizikai sérülés, hanem érzelmi stressz okoz.
Stresszkezelés
A stresszt különböző módon lehet kezelni. Az egyik tipp az, hogy távolítsuk el magunkat a stresszforrástól. Ha például egy iskolai feladat okoz stresszt, jót tehet, ha szünetet tartasz a feladat megoldása előtt. Ez a szünet magában foglalhatja az alvást vagy a hobbijainkkal való foglalatosságot. A fizikai aktivitás és a testmozgás csökkenti a stresszt. A barátok és a család szociális támogatása is hasznos lehet. Egészségügyi szakemberek segíthetnek, ha a stressz rossz, és hatással van a fizikai vagy mentális egészségre. A meditációval és mély légzéssel történő relaxálás szintén kezelheti a stresszt.
