A Paridae (cinegék) a kis madarak családja, amelyeket néha cickányoknak is neveznek (Észak-Amerikában gyakran chickadees vagy titmice a megnevezésük). Ezek a családba tartozó énekesmadarak elsősorban az északi féltekén és részben Afrikában honosak. Régebben a legtöbb faj a Parus nemzetségbe volt sorolva, de a rendszertan folyamatos fejlődése nyomán több nemzetségre osztották őket.

Leírás

Általában kistestű, zömök madarak, rövid, erős csőrrel, amelyek alkalmazkodottak rovarok és magvak elfogyasztásához. A testhossz 10–22 centiméter között változik, tollazatuk sokszor kontrasztos mintázatú: fej-, hát- és szárnyfoltok, valamint néhány fajon címer vagy jellegzetes arcfestés látható. Hangjuk változatos, a fajok jellegzetes csicsergő és füttyöző dallamokkal kommunikálnak, melyek territóriumkijelölésre és párkapcsolati kommunikációra szolgálnak.

Elterjedés és élőhely

A cinegék főként lomb- és fenyőerdőkben, parkokban és kertekben fordulnak elő, de számos faj alkalmazkodott a városi és külvárosi környezethez is. Egyes fajok kifejezetten erdei specialisták, míg mások általánosabb igényűek, és emberi környezetben is jól megélnek. Általános elterjedésük a mérsékelt és boreális zónákra korlátozódik, de egyes fajok egészen délebbi, hegyvidéki vagy szárazabb területeken is előfordulnak.

Táplálkozás

A cinegék vegyes táplálkozásúak: táplálékukban fontos szerepet játszanak a rovarok (különösen a költési időszakban a kölyöketetetéshez), valamint különböző magvak, magvakból készült hántolt termések és zsíros falatok a hideg hónapokban. Sokan zsákmányukat növények leveléről és kérgéről leszedve keresik; képesek fejjel lefelé is függeszkedve táplálkozni. Egyes fajok részesítik előnyben a madáretetők kínálta diót, magvakat és zsírt is, és alkalmanként édes vagy zsíros emberi élelmet is elfogadnak.

Sok cinege faj rugalmas táplálkozási stratégiákat alkalmaz: tavasztól őszig elsősorban rovarokkal és lárvákkal táplálkoznak, télen pedig magvakon, bogyókon és zsiradékon élnek. Egyes egyedek elraktározzák a táplálékot későbbre, mások pedig a madáretetők állandó vendégei.

Viselkedés és költés

A cinegék általában barátságos, kíváncsi viselkedésű madarak. Sok faj télen vegyes fajokból álló csapatokba tömörül, ami segíti őket a táplálékkeresésben és a ragadozók elleni védekezésben. Térelhatárolásuk és párjukhoz való ragaszkodásuk fajonként változó: egyesek területi párként élnek, mások lazább társas szerkezetben.

Fészkelésüket jellemzően odúkban végzik, legtöbbször fákon, de ha van megfelelő üreg (például épületekben vagy fészekodúkban), azt is elfogadják. A költési szokások fajonként eltérnek: a tollazat és a méret alapján háromtól tizenkilenc pettyes fehér tojás lehet egy fészekalj, az inkubáció általában 12–16 napig tart, míg a fiókák kirepülése a kotlás után további 16–22 napot vehet igénybe. Sok faj évente egyszer, néha kétszer költ.

Jellemző fajok

  • nagy cinege (Parus major) — a legismertebb európai cinege;
  • kékcinege (Cyanistes caeruleus) — élénk kék-sárga mintázatú;
  • széncinege (Periparus ater) — gyakori fenyő- és vegyeserdőkben;
  • barátcinege (Poecile palustris) — erdei élőhelyeken gyakori.

Kapcsolat az emberrel és védelmi helyzet

Sok cinege faj jól alkalmazkodott az emberi környezethez, és a kertek, parkok rendszeres látogatói. A madáretetők és odúk kihelyezése jelentősen segítheti a cinegék túlélését különösen a hideg időszakokban. Ugyanakkor fontos, hogy a táplálék megfelelő legyen: sótlan magvak, dió, zsiradékok (pl. faggyú, speciális madárzsír) és gyümölcsök ajánlottak; a kenyér és a tej nem megfelelő táplálék. A híres anekdota szerint Nagy-Britanniában a nagy- és kékcinegék megtanulták feltörni a tejesüvegek fóliasapkáját, hogy a tetején lévő tejszínhez jussanak — a csomagolás megváltoztatása később ezt megakadályozta.

Általánosságban a cinegefajok többsége nem veszélyeztetett (IUCN: Least Concern), de helyben előfordulhatnak populációcsökkenések élőhelyvesztés, élőhely-minőségi romlás vagy síkosság miatti táplálékhiány miatt. A költőodúk és a madárbarát kertek hozzájárulhatnak a helyi állományok megőrzéséhez.

Érdekességek

A cinegék intelligensek és problémamegoldó képességük figyelemre méltó: a kísérletek és megfigyelések szerint képesek egyszerű eszközhasználatra és új táplálékforrások felfedezésére. Társas viselkedésük és változatos hangadása miatt a cinegék népszerű megfigyelési célpontok a madarászok és természetkedvelők körében.