Pederpes
A Pederpes a kora karbon kori négylábúak egy kihalt nemzetségét jelenti, amely az alsó mississippi korból, 359-345 millió évvel ezelőttről (mya) származik. A Pederpes egy fajt tartalmaz, a P. finneyae-t, amely 1 m hosszú. Egyetlen fosszíliát találtak a skóciai West Lothianban, East Kirton kőbányában, korai karbon kőzetekben. Ez az első (és egyetlen) ismert, majdnem teljes csontváza egy tetrapodának a legkorábbi karbonból. Csak a farok és néhány ujjperc hiányzik belőle.
A Pederpesnek nagy, kissé háromszög alakú feje volt, hasonlóan a későbbi amerikai Whatcheeria fejéhez. Ez a példány mutatja a szárazföldi járásra alkalmas láb legkorábbi példányát. A lábak úgy néznek ki, mint a későbbi, szárazföldhöz jobban alkalmazkodott karbonkori formák lábai. A Pederpes tehát a legkorábbi ismert tetrapoda, amely szárazföldön járt.
A fosszilis feljegyzésekben lévő rés közepén helyezkedik el, amely elválasztja a vízi devon négylábúakat a karbon közepén élő szárazföldi négylábúaktól.
Felfedezés és osztályozás
A Pederpes-t 1971-ben fedezték fel Közép-Skóciában, és a csuklós uszonyos halak közé sorolták. A típuspéldány egy majdnem teljes, csuklós csontváz volt (a csontok még összefüggenek). Csak a farok, valamint a koponya és a végtagok néhány csontja hiányzott. Jennifer Clack csak 2002-ben nevezte el és minősítette át a fosszíliát primitív tetrapodaként.
A Pederpes bizonytalan rokonságban áll más tetrapoda családokkal. Bár életmódját tekintve kétségtelenül kétéltű, a Pederpes nem tekinthető kétéltűnek a modern kétéltűek értelmében. Ez egy nagyon bazális (primitív) tetrapoda.
A Pederpes azért fontos fosszília, mert a Romer-szakadékként ismert időszakból származik, amely egy 20 millió éves szakadék a tetrapoda-fosszíliák sorában. Ezért átmeneti fosszíliának számít, és ritka információkat szolgáltat a biológusoknak a tetrapodák fejlődéséről egy olyan időszakban, amikor a szárazföldi élet még ritkán volt jelen.
Anatómia és életmód
Pederpes 1 méter hosszú volt, a farok a testhossz egyharmadának becsülve. Ez egy korai tetrapoda esetében átlagos méretű.
A koponya alakja és az a tény, hogy a lábak nem kifelé, hanem előre néznek. Ez azt mutatja, hogy a Pederpes jól alkalmazkodott a szárazföldi élethez. Ez a legkorábbi ismert teljesen szárazföldi állat, bár a fül szerkezete azt mutatja, hogy a hallása még mindig sokkal működőképesebb volt a víz alatt, mint a szárazföldön. Lehet, hogy ideje nagy részét a vízben töltötte, és ott vadászhatott.
A keskeny koponya arra utal, hogy a Pederpes a legtöbb modern négylábúhoz hasonlóan izomműködéssel lélegzett, nem pedig úgy, hogy a levegőt egy torokzacskóval pumpálta a tüdőbe, ahogyan a modern kétéltűek általában teszik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a pederpes?
V: A Pederpes egy kihalt kora karbon kori tetrapoda nemzetség, amely az alsó Mississippi korból, 359-345 millió évvel ezelőttről (mya) származik.
K: Milyen hosszú volt a Pederpes?
V: A Pederpes 1 méter hosszú volt.
K: Hol találták meg a Pederpes fosszíliáját?
V: Pederpes fosszíliáját a skóciai West Lothianban, East Kirton kőfejtőjében találták meg a korai karbon kori kőzetekben.
K: A Pederpes az egyetlen ismert négylábú a legkorábbi karbonból?
V: Igen, a Pederpes az első (és egyetlen) ismert, majdnem teljes csontvázú tetrapoda a legkorábbi karbonból.
K: Milyen részek hiányoznak a Pederpes csontvázáról?
V: A Pederpes csontvázából csak a farok és néhány ujjperc hiányzik.
K: Mi a jelentős a Pederpes lábainál?
V: A Pederpes példánya a szárazföldi járásra alkalmas láb legkorábbi példáját mutatja. A lábak úgy néznek ki, mint a későbbi, szárazföldhöz jobban alkalmazkodott karbonkori formák lábai.
K: Hol helyezkedik el a Pederpes a kövületekben?
V: A Pederpes a fosszilis leletanyagban lévő rés közepén helyezkedik el, amely elválasztja a devon vízben élő négylábúakat a karbon közepén élő szárazföldi négylábúaktól.
