Papagáj

Leírás

A papagájok teste méretükhöz képest nehéz és tömör, nagy fejjel és rövid nyakkal rendelkeznek. Csőrük rövid, erős és ívelt. A csőr két része nagyon erős, és gyümölcsök és magvak törésére használják. A nyelvük nagy és erős. A legtöbb papagáj képes repülni, bár sokan elvesztették repülési képességüket, miután óceáni szigetekre költöztek. Ilyen például a kakapo.

Erős lábuk van, és karmos zygodaktil lábuk (két lábujj előre és két lábujj hátrafelé néz), amely nagyon hasznos a fára mászáshoz. Sok papagáj élénk színű, és néhányuk többszínű. A kakaduk tollazata a többnyire fehértől a többnyire feketéig terjed, a fejük tetején mozgó tolldísszel. A legtöbb papagáj nemi dimorfizmusa alig vagy egyáltalán nem jellemző.

Hosszukat tekintve a legváltozatosabb méretű madárrendet alkotják. A papagájok közül a legkisebb a malacpapagáj (Micropsitta pusio), amelynek felnőttkori súlya 11,5 gramm, hossza pedig 8,6 centiméter. A jácint ara (Anodorhynchus hyacinthinus) hossza (a feje tetejétől a hosszú, hegyes farka csúcsáig) körülbelül 95-100 cm, hosszabb, mint bármely más papagájfajé, bár ennek a hossznak a fele a farka.

Behavior

A legtöbb papagáj étrendjének legfontosabb összetevői a magvak, gyümölcsök, mint a diófélék, rügyek és egyéb növényi anyagok. Néhány faj néha állatokat és hullákat (döglött állati tetemeket) is fogyaszt, míg a lóri és a lorikea a virágnektárral és a puha gyümölcsökkel való táplálkozásra specializálódott. Majdnem minden papagáj fészkel a fák odvaiban, és fehér tojásokat rak, amelyekből altricialis (gyámoltalan) kicsinyek kelnek ki.

A papagájok a legintelligensebb madarak közé tartoznak, akárcsak a varjúfélék családja: a hollók, a varjak, a szajkók és a szarkák, és egyes fajok emberi hangokhoz hasonló hangokat tudnak kiadni, ami növeli népszerűségüket háziállatként.

Papagáj bemutatja rejtvényfejtő képességét

Conservation

A vadon élő papagájok befogása a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmére, valamint a vadászat, az élőhelyek elvesztése és az invazív fajok által támasztott konkurencia csökkentette a vadon élő populációkat, és a papagájok minden más madárcsoportnál nagyobb kizsákmányolásnak vannak kitéve. Az egyes kiemelt fajok élőhelyeinek megőrzése érdekében hozott intézkedések számos, ugyanezekben az ökoszisztémákban élő, kevésbé karizmatikus fajt is megvédtek.

Egyes papagájok akár 80 évig is élhetnek. Sok papagáj képes utánozni az emberi beszédet; egyszerű szavakat is ki tudnak mondani, ha néhányszor megismétlik őket.

Eredet és evolúció

Az özönfajok és a papagájok genomjában található transzpozonok hasonlóak, de a többi madár genomjában találhatóak nem. Ez erős bizonyíték arra, hogy a papagájok a papagájok testvércsoportja.

Európából származnak az első feltételezett papagájfosszíliák, amelyek körülbelül 50 millió évvel ezelőttről (mya) származnak. Az éghajlat ott és akkor trópusi volt. Angliában és Németországban több, meglehetősen teljes csontvázat találtak papagájszerű madarakból. Összességében valószínűnek tűnik, hogy ezek nem a mai papagájok közvetlen ősei, hanem rokon vonalak, amelyek az északi féltekén fejlődtek ki, és azóta kihaltak.

A modern papagájok legkorábbi feljegyzései körülbelül 23-20 mya-re datálhatók, és szintén Európából származnak. Ezt követően a fosszilis leletek - ismét főként Európából - olyan csontokból állnak, amelyekről egyértelműen felismerhető, hogy a modern papagájokéi. A déli félteke közel sem rendelkezik olyan gazdag fosszilis leletekkel erre az időszakra vonatkozóan, mint az északi, és nem találunk papagájszerű maradványokat a miocén eleje és közepe között, kb. 20 mya előtt. Az első egyértelmű papagájfosszília (szemben a papagájszerűvel) a miocénben található. Ez egy felső állkapocs, amely megegyezik a mai kakadukéval.

Kapcsolódó oldalak

• Igazi papagájok
• Lovebird