Papagájok – fajok, élőhely, intelligencia és tartási tudnivalók
Papagájok: fajok, élőhely, intelligencia és tartás — ismerd meg 372 faj különlegességét, hangjukat, védelmét és gyakorlati háziállat-tartási tippeket.
A papagájok a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó madarak. Mintegy 372 fajuk 86 nemzetségben él. A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban megtalálhatóak. A papagájok legnagyobb változatossága Dél-Amerikában és Ausztrálázsiában található.
A papagájok intelligens madarak. Viszonylag nagy agyuk van, képesek tanulni és egyszerű eszközöket használni. Mivel egyes fajok képesek az emberi hanghoz hasonló hangokat kiadni, és tollazatuk élénk színű, sok fajt tartanak háziállatként. Ezek közé tartozik néhány veszélyeztetett és védett faj is.
Élőhely és elterjedés
A papagájok többféle élőhelyen előfordulnak: esőerdőkben, szavannákon, mangrove- és part menti területeken, sőt egyes fajok hegyvidéki zónákban is élnek. Sok faj fásszárú növényzethez, üregekkel rendelkező fákhoz kötődik, mert odúkban költenek. Néhány faj (például bizonyos papagájcsoportok) alkalmazkodott nyíltabb, ember által módosított területekhez is.
Táplálkozás és viselkedés
A papagájok étrendje fajonként változik, de általában magvakból, gyümölcsökből, diófélékből, bogyókból, virágokból és néhány esetben rovarokból áll. Néhány nagyobb papagáj képes kemény magvak feltörésére erős csőrrel. A vadonban sok faj csapatokban él, mozgékonyak és hangosak; a hangadás fontos a párok és a csapat közötti kommunikációban.
Szaporodás
Sok papagáj költ fák odvában vagy sziklarepedésekben; néhány faj mesterséges odúkat vagy költőládákat is elfogad. A legtöbb faj monogám párokat alkot, és a párkapcsolat gyakran élethosszig tart. A tojáshagyás, kotlás időtartama és a fiókák felnevelése fajspecifikus, a tojásszám általában néhány tojástól (2–6) változik.
Intelligencia és kommunikáció
A papagájok híresek intelligenciájukról: képesek utánozni emberi beszédet, felismerni tárgyakat, megoldani problémákat és tanulni trükköket. Egyes fajok, például az afrikai szürke papagájok, kognitív vizsgálatokban kiváló eredményeket mutattak a nyelvi jelzéshez és fogalmi gondolkodáshoz kapcsolódó feladatokban. Mások, például a kea (Új-Zéland) híresek játékos, felfedező viselkedésükről és problémamegoldó készségükről. Néhány papagájfajnál dokumentálták egyszerű eszközhasználatot is.
Papagájok tartása házikedvencként — alapvető tudnivalók
A papagájok tartása örömteli, de felelősségteljes feladat. Minden fajnak megvannak a maga igényei; egy nagyobb faj (például ara vagy kakadu) sokkal több helyet, időt és mentális stimulációt igényel, mint egy törpepapagáj.
- Kifutó és ketrec: A ketrec legyen elég tágas a természetes mozgásra és szárnyazásra; naponta lehetőséget kell biztosítani a szabad repülésre vagy nagy kifutóra. Többféle ülőfa és változatos játék szükséges.
- Táplálkozás: A változatos étrend alapja a jó minőségű formulapellett, friss gyümölcsök és zöldségek, időnként magvak és diófélék jutalomként. Kerülendők: avokádó, csokoládé, koffein, alkohol és túlzott só vagy cukor.
- Szeretet és szociális igény: Sok papagáj társas lény; napi több óra emberi figyelemre vagy más madarakkal való társas kapcsolatra van szükségük a mentális jóllétükhöz.
- Higiénia és egészség: Rendszeres takarítás, friss víz és évente legalább egyszer madárgyógyászati ellenőrzés ajánlott. Figyelni kell a légzési nehézségekre, étvágytalanságra vagy tolltépésre, mert betegségek jelei lehetnek.
- Enri hment és tréning: Intelligenciájuknál fogva sok játékot, puzzle-t és foglalkoztatást igényelnek; a pozitív megerősítésen alapuló tréning erősíti a kapcsolatot és csökkenti a viselkedési problémákat.
- Zaj és életstílus: Sok papagáj hangos lehet; ez fontos szempont, ha társasházban élünk. Éjjel pihenéshez biztosítani kell számukra a nyugodt, sötét helyet.
Gyakori papagájfajok, amiket tartanak
Néhány ismert és gyakran tartott faj: törpepapagájok (budgerigar), nimfapapagáj (kakadu-félék kisebb tagja), hullámos papagájok, papagájok mint az ara és a kakadu, valamint afrikai szürke papagájok. Mindegyik faj hosszú élettartamú lehet: a törpepapagájok általában 5–15 évig élnek, míg nagyobb papagájok (ara, kakadu, afrikai szürke) 40–60+ évet is megérhetnek, ezért hosszú távú elköteleződést igényelnek.
Veszélyeztetettség és megőrzés
Sok papagájfaj fennálló veszélyekkel néz szembe: élőhelyvesztés, erdőirtás, szabálytalan vadkereskedelem és invazív fajok. Több faj szerepel védettségi listákon és a CITES nemzetközi egyezmény hatálya alatt, ami szabályozza a nemzetközi kereskedelmet. A megőrzési intézkedések közé tartozik az élőhelyek védelme, tenyészprogramok, és a fenntartható helyi gazdálkodás támogatása.
Összefoglalás
A papagájok színes, intelligens és sokszínű madarak, melyek sokféle élőhelyen megélnek. Tartásuk nagy örömet adhat, de felelősséget és megfelelő ismereteket követel. Ha valaki papagájt szeretne, érdemes alaposan tájékozódni a kiválasztott faj igényeiről, hosszú élettartamáról és az esetleges jogi korlátozásokról, valamint támogatni a természetvédelmi erőfeszítéseket a védett fajok megóvása érdekében.
_REFON_010907.jpg)
Papagaio female, Brasil
Leírás
A papagájok teste méretükhöz képest nehéz és tömör, nagy fejjel és rövid nyakkal rendelkeznek. Csőrük rövid, erős és ívelt. A csőr két része nagyon erős, és gyümölcsök és magvak törésére használják. A nyelvük nagy és erős. A legtöbb papagáj képes repülni, bár sokan elvesztették repülési képességüket, miután óceáni szigetekre költöztek. Ilyen például a kakapo.
Erős lábuk van, és karmos zygodaktil lábuk (két lábujj előre és két lábujj hátrafelé néz), amely nagyon hasznos a fára mászáshoz. Sok papagáj élénk színű, és néhányuk többszínű. A kakaduk tollazata a többnyire fehértől a többnyire feketéig terjed, a fejük tetején mozgó tolldísszel. A legtöbb papagáj nemi dimorfizmusa alig vagy egyáltalán nem jellemző.
Hosszukat tekintve a legváltozatosabb méretű madárrendet alkotják. A papagájok közül a legkisebb a malacpapagáj (Micropsitta pusio), amelynek felnőttkori súlya 11,5 gramm, hossza pedig 8,6 centiméter. A jácint ara (Anodorhynchus hyacinthinus) hossza (a feje tetejétől a hosszú, hegyes farka csúcsáig) körülbelül 95-100 cm, hosszabb, mint bármely más papagájfajé, bár ennek a hossznak a fele a farka.
Behavior
A legtöbb papagáj étrendjének legfontosabb összetevői a magvak, gyümölcsök, mint a diófélék, rügyek és egyéb növényi anyagok. Néhány faj néha állatokat és hullákat (döglött állati tetemeket) is fogyaszt, míg a lóri és a lorikea a virágnektárral és a puha gyümölcsökkel való táplálkozásra specializálódott. Majdnem minden papagáj fészkel a fák odvaiban, és fehér tojásokat rak, amelyekből altricialis (gyámoltalan) kicsinyek kelnek ki.
A papagájok a legintelligensebb madarak közé tartoznak, akárcsak a varjúfélék családja: a hollók, a varjak, a szajkók és a szarkák, és egyes fajok emberi hangokhoz hasonló hangokat tudnak kiadni, ami növeli népszerűségüket háziállatként.

Papagáj bemutatja rejtvényfejtő képességét
Conservation
A vadon élő papagájok befogása a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmére, valamint a vadászat, az élőhelyek elvesztése és az invazív fajok által támasztott konkurencia csökkentette a vadon élő populációkat, és a papagájok minden más madárcsoportnál nagyobb kizsákmányolásnak vannak kitéve. Az egyes kiemelt fajok élőhelyeinek megőrzése érdekében hozott intézkedések számos, ugyanezekben az ökoszisztémákban élő, kevésbé karizmatikus fajt is megvédtek.
Egyes papagájok akár 80 évig is élhetnek. Sok papagáj képes utánozni az emberi beszédet; egyszerű szavakat is ki tudnak mondani, ha néhányszor megismétlik őket.
Eredet és evolúció
Az özönfajok és a papagájok genomjában található transzpozonok hasonlóak, de a többi madár genomjában találhatóak nem. Ez erős bizonyíték arra, hogy a papagájok a papagájok testvércsoportja.
Európából származnak az első feltételezett papagájfosszíliák, amelyek körülbelül 50 millió évvel ezelőttről (mya) származnak. Az éghajlat ott és akkor trópusi volt. Angliában és Németországban több, meglehetősen teljes csontvázat találtak papagájszerű madarakból. Összességében valószínűnek tűnik, hogy ezek nem a mai papagájok közvetlen ősei, hanem rokon vonalak, amelyek az északi féltekén fejlődtek ki, és azóta kihaltak.
A modern papagájok legkorábbi feljegyzései körülbelül 23-20 mya-re datálhatók, és szintén Európából származnak. Ezt követően a fosszilis leletek - ismét főként Európából - olyan csontokból állnak, amelyekről egyértelműen felismerhető, hogy a modern papagájokéi. A déli félteke közel sem rendelkezik olyan gazdag fosszilis leletekkel erre az időszakra vonatkozóan, mint az északi, és nem találunk papagájszerű maradványokat a miocén eleje és közepe között, kb. 20 mya előtt. Az első egyértelmű papagájfosszília (szemben a papagájszerűvel) a miocénben található. Ez egy felső állkapocs, amely megegyezik a mai kakadukéval.
Kapcsolódó oldalak
- Igazi papagájok
- Lovebird
Keres