Parapuzosia seppenradensis – a legnagyobb ismert ammonitesz fosszília
Parapuzosia seppenradensis – a legnagyobb ismert ammonitesz: akár 3,5 m és ~1,5 t, alsó-kréta fosszília, Németországban felfedezve.
A Parapuzosia seppenradensis a legnagyobb ismert ammoniteszfaj. A fosszíliák a alsó kréta megnevezést is megkapták korábbi irodalomban, de a mai kutatások általában a kréta időszak későbbi részéhez sorolják a faj előfordulását. Élőhelye a tenger volt, és fosszíliái a mai Németország területéről kerültek elő.
Leírás és méretek
A legismertebb példányt 1895-ben fedezték fel Németországban; ennek fosszilizált héjának hiányos átmérője körülbelül 1,8 m (5,9 láb). A megtalált példány elülső, az állat által lakott kamrája sérült vagy hiányos volt, ezért a teljes méret csak becsülhető. Számítások szerint teljes állapotban a héj átmérője körülbelül 2,55 m (8,4 láb), de egyes becslések szerint akár 3,5 m (11 láb) is lehetett.
Sérülés és ökológiai utalások
Az ismert példányon az látható, hogy az élő kamra megsérült: valószínűsíthető, hogy egy nagytestű ragadozó harapta le a csigaház végét, és az élő ammonitesz magával vitte a sérült részt. Hasonló típusú sérüléseket gyakran találni ammoniteszfosszíliákon, ezért a paleontológusok körében ez egy elfogadott magyarázat a gyakori károsodásokra. A kamrákkal tagolt héj funkciója a lebegés szabályozása volt: a belső kamrák gáz- és folyadéktöltete segítségével szabályozhatták a felhajtóerőt.
Tömeg és anyagszerkezet
A teljes élőtömeget egyes becslések alapján körülbelül 1 455 kg-ra adták meg; ebből a héj tömegét mintegy 705 kg-ra kalkulálták. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok becslések: a tényleges élőtömeg az állat puha részeinek arányától, a kamrák gáz- és folyadéktöltetétől, valamint a héj vastagságától függött. A héj elsősorban aragonitból épült fel, ami a fosszilizálódás során más ásványokkal helyettesődhetett.
Jelentőség és kutatási kérdések
A Parapuzosia seppenradensis különleges azért, mert testmérete ritkán előforduló példája az ammoniteszek gigantizmusának, és segít megérteni a kréta korban uralkodó tengeri ökoszisztémákat, ragadozó–zsákmány viszonyokat, valamint az ammoniteszek növekedési stratégiáit. A sérülések gyakorisága, a héjformák és a növekedési vonalak tanulmányozása információt ad a faj viselkedéséről és halálozási okairól.
Összefoglalva: a Parapuzosia seppenradensis a valaha ismert legnagyobb ammonitesz, a 1895-ben talált hiányos példány alapján többméteres héjméret és tonnás élőtömeg adódik. A számos sérülés a fosszíliákon ragadozói támadásokra utal, míg a pontos korhatározás és a teljes testrekonstrukció továbbra is aktív kutatási téma.
Keres