Olduvai-szurdok

Geológia

Évmilliókkal ezelőtt itt egy nagy tó volt, amelynek partjait vulkáni hamu egymás utáni lerakódása borította.

Körülbelül 500 000 évvel ezelőtt a szeizmikus tevékenység elterelt egy közeli patakot, amely elkezdte bevágni magát az üledékbe, és hét fő réteget hozott felszínre a szurdok falában. Az Olduvai-szurdok és a környező régió geológiáját részletesen tanulmányozta Richard L. Hay, aki 1961 és 2002 között dolgozott a helyszínen.

A rétegtan rendkívül mély, és a vulkáni hamu és a kövek rétegei lehetővé teszik a beágyazott leletek radiometrikus kormeghatározását, főként kálium-argon kormeghatározás és argon-argon kormeghatározás révén. Az olduvai üledékek alapja valamivel idősebbre datálható, mint 2 millió év,

A közeli Laetoli lelőhely sokkal régebbi fosszíliákkal rendelkezik.

Paleontológia

Az Olduvai-szurdok a világ egyik legfontosabb őskori lelőhelye, amely nagyban hozzájárult a korai emberi evolúció megértéséhez.

50 évvel ezelőtt a Tanganyika zöld vadonjában egy (Wilhelm) Kattwinkel nevű német entomológus egy díszes pillangót üldözve lezuhant egy sziklapárkányról, és majdnem megölte magát. Amikor magához tért, egy antropológus álomvilágában találta magát: egy erózió által létrehozott hasadékban, ahol rétegről rétegre kövületek, csontok és ősi leletek sorakoznak. A leletet Olduvai-szurdoknak nevezték el, és Kattwinkel örökösei azóta is fel és alá mászkálnak a napsütötte oldalakon, hogy az ember legkorábbi ébredésének nyomaira bukkanjanak. (Time, 1961. március 10., péntek)

Az ásatásokat Louis és Mary Leakey kezdte meg 1931-ben. Ez a munka még mindig tart.

A legkorábbi régészeti lelőhely, az I. ágy, táborhelyekre és lakópadlókra utaló nyomokat találtak, valamint helyi bazaltból és kvarcból készült pelyhekből készült kőeszközöket. Mivel ezen a helyen fedezték fel először az ilyen típusú eszközöket, ezeket a szerszámokat Oldowan-nak nevezik. Ma úgy gondolják, hogy az oldowai szerszámkészítés hagyománya körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az ebből a rétegből származó csontok nem a modern emberektől származnak, hanem a Paranthropus boisei korábbi hominida formáitól és a Homo habilis első felfedezett példányaitól.

Az FLK North területén található az elefántfogyasztás legrégebbi ismert bizonyítéka, amelyet a Homo ergaster 1,8 millió évvel ezelőtti megjelenésének tulajdonítanak. A kihalt Elephas recki majdnem teljes csontvázát találták meg a hat megszállási szint közül a legalsó szinten, valamint kőeszközöket, például aprítóeszközöket és pelyheket. A vele együtt talált nagyszámú kisebb állatok csontdarabjai egyértelműen azonosítják az FLK North-ot, mint korai hentesüzletet.

E fölött, a II. ágyban a kavicsos szerszámokat kezdik felváltani az Acheulean-ipar kifinomultabb kézi fejszéi, amelyeket a H. ergaster készített. Ezt a réteget még nem sikerült sikeresen datálni, de valószínűleg 1,75 és 1,2 millió év közé esik.

A III. és IV. ágyakból több mint 600 000 évvel ezelőtti acheulei szerszámok és fosszilis csontok kerültek elő.

A nagy törések és a vulkanizmus egy nagyjából 600 000 és 400 000 évvel ezelőtti időszakában keletkeztek a Masek-medrek. Ezek az ágyak a modern ember által készített ipar eszközeit tartalmazzák, majd a Ndutu ágyak (400 000 és 32 000 évvel ezelőtt) és a Naisiusiu ágyak (22 000 és 15 000 évvel ezelőtt) következnek.

A szurdok peremén található az Olduvai-szurdok Múzeum is. Ez a múzeum kiállításokat mutat be a szurdok történetéről.