Svéd Akadémia (Svenska Akademien) — történet, SAOL, SAOB és Nobel-díj
Svéd Akadémia története, szerepe a svéd nyelv megőrzésében, SAOL és SAOB szótárak, valamint az irodalmi Nobel-díj döntése — részletes, érthető áttekintés.
A Svéd Akadémiát (svédül: Svenska Akademien) 1786-ban III. Gusztáv svéd király alapította. Az Akadémiát részben az Académie française-ról mintázták. Az intézménynek hivatalosan 18 tagja van; jelképes mottója: "Tehetség és ízlés" ("Snille och Smak" svédül).
Történet és feladatok
Az Akadémia alapításának célja a svéd nyelv és irodalom ápolása volt. Emellett kulturális és irodalmi ügyekben javaslattevő, díjakat ítél oda, és a svéd irodalmi élet fontos szereplője. Az Akadémia a modern időkben is kiemelt szerepet játszik: 1901 óta dönt arról, hogy ki kapja az irodalmi Nobel-díjat. A díjat Alfred Nobel emlékére adják át, és a döntés az Akadémia hatáskörébe tartozik.
Szervezet, tagság és működés
Az Akadémia tagjait maguk az akadémikusok választják, általában életjáradékos, személyes tagságra. Hagyományosan a tagság élethosszig tartott, de a 21. században belső viták és reformok következtében megváltoztak a gyakorlatok: egyes tagok tartósan inaktívvá válhattak, illetve lemondásukat elfogadták. A tagok közösen hozzák meg az Akadémia fontos döntéseit, így a díjakra és a nyelvügyi kiadványokra vonatkozó határozatokat is.
Az irodalmi Nobel-díj választása
Az irodalmi Nobel-díj kiválasztása több lépcsős folyamat. A tagok felkérést küldenek ki jelölésekre, a beérkező jelöltek közül szakmai bizottságok és a teljes testület vitatják meg a jelölteket, majd számos forduló után szavaznak. A jelölési és választási eljárás titkos: a részleteket általában 50 évig nem hozzák nyilvánosságra. A Nobel-díj döntései és kinevezései miatt az Akadémia nemzetközi hírnevű, ugyanakkor érzékeny közéleti szerepet is vállal.
Szótárak, nyelvvédelem
Az Akadémia egyik fontos feladata a svéd nyelv gondozása. A hivatalos cél megfogalmazása: a "svéd nyelv tisztaságáért, erejéért és nagyságáért" ("Svenska folkets renhet, styrka och höghet") végzett munka. Ennek eszközei közé tartoznak az Akadémia kiadványai, elsősorban két nagy szótár:
- A rövidebb, egykötetes Svenska Akademiens ordlista (röviden SAOL). Ez a szólista a legelterjedtebb útmutató a helyesírásra és a szóalakokra. 2015-ben megjelent a 14. kiadása; az SAOL időről időre frissül, és a tartalmát a nyelv változásainak megfelelően aktualizálják.
- A kiterjedt, többrészes Svenska Akademiens ordbok (röviden SAOB). Ez történeti és szóképzési szempontból részletes lexikon, mérete miatt több kötetet igényel, hasonlóan az Oxford English Dictionaryhez. A sorozat első kötete 1898-ban jelent meg; 2015-ben a munka a "V" betűvel kezdődő szavakig jutott, a kiadás folyamatosan zajlik, és további kötetek készülnek.
Az épület: a Stockholmi Értéktőzsde (Börshuset)
Az Akadémia otthona az a történelmi épület, amely ma a Stockholmi Értéktőzsde épületeként ismert. Az épület alsó része évszázadokon át kereskedőházként működött (innen ered későbbi tőzsdei funkciója), míg a felső terem különféle rendezvények — például bálok és szilveszteri partik — helyszíne volt. 1786-ban a bálterem volt Stockholm legnagyobb, fűthető, télen is használható terme; III. Gusztáv engedélyezte az Akadémiának a használatát, és az intézmény azóta évente ott tartja ülését. 1914-ben az Akadémia jogot szerzett arra, hogy a felső szintet tartósan sajátjaként használhassa. Itt üléseznek, és itt történik többek között a Nobel-díjasok kiválasztása is.
Vita, botrányok és reformok
A 21. században a Svéd Akadémia több belső és külső kritikával is szembesült. A 2010-es és 2010-es évek közepén felmerülő botrányok (köztük az úgynevezett #MeToo-hoz kapcsolódó ügyek és átláthatósági viták) következtében az Akadémiának reformokat kellett bevezetnie működési szabályaiban. Egyes tagok lemondtak vagy inaktívvá váltak, és az intézmény megváltoztatta a tagsági és működési gyakorlatát, hogy helyreállítsa hitelességét. A válság idején (2018) az irodalmi Nobel-díj átadása részben elhalasztásra került — ezek az események is mutatják, hogy az Akadémia szerepe nemcsak kulturális, hanem társadalmi-politikai jelentőségű is.
Jelentőség
A Svéd Akadémia ma a világ egyik legismertebb irodalmi testülete. A nyelvészet, irodalomtörténet, kiadói munka és nemzetközi elismerések terén betöltött szerepe miatt a svéd kulturális élet központi intézménye maradt. A Svéd Akadémia a svéd királyi akadémiák egyike, ugyanakkor működése és döntései gyakran nemcsak országon belül, hanem nemzetközi szinten is nagy visszhangot keltenek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Svéd Akadémia?
V: A Svéd Akadémia egy szervezet, amelyet 1786-ban III. Gusztáv svéd király alapított. Mintájául az Académie française-t választották, amely az első akadémia volt, amelyet valaha is létrehoztak. A Svéd Akadémiának 18 tagja van, mottója pedig a "Tehetség és ízlés".
K: Mivel foglalkozik a Svéd Akadémia?
V: A Svéd Akadémia fő feladata, hogy minden évben eldöntse, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat. Emellett két szótár - Svenska Akademiens ordlista (SAOL) és Svenska Akademiens ordbok (SAOB) - kiadásával a svéd nyelv tisztán tartásán is dolgoznak.
K: Hol ülésezik a Svéd Akadémia?
V: A Svéd Akadémia a ma Stockholmi Tőzsdeépületként ismert épületben ülésezik. Ezt az épületet korábban táncestekre, szilveszteri partikra stb. használták, de 1914-ben engedélyt kaptak arra, hogy örökre saját üléseikre használják.
K: Hány tagja van a Svéd Akadémiának?
V: A Svéd Akadémiának összesen 18 tagja van.
K: Mi az a SAOL?
V: A SAOL a Svenska Akademiens ordlista rövidítése, ami a Svéd Akadémia szójegyzékét jelenti. Ez az akadémia által kiadott szótár, amely csak egy nagy könyvből áll, és 2015-ben már a 14. kiadásnál tart.
K: Mi az a SAOB?
V: A SAOB a Svenska Akademiens ordbok rövidítése, ami a 'Svéd Akadémiák szótára'. Sok kötetből áll, hasonlóan az Oxford English Dictionaryhöz, és a munka 2015-re eljutott a "V" betűvel kezdődő szavakig.
K: Miért indította el III. Gusztáv király ezt a szervezetet?
V: III. Gusztáv király azért indította el ezt a szervezetet, mert szeretett volna egy olyan helyet, ahol téli rendezvényeket, például táncokat vagy szilveszteri partikat tarthat, mivel ez volt azon kevés helyek egyike, amelyet akkoriban a téli időszakban fűteni lehetett.
Keres