Nizámok: Hyderabad fejedelmei és az Asaf Jahi dinasztia (1719–1948)

Nizámok: Hyderabad fejedelmei és az Asaf Jahi dinasztia (1719–1948) — két évszázad uralma, kultúra, építészet és politikai átalakulás lenyűgöző története.

A nizam az indiai Hyderabad állam bennszülött uralkodói címe volt 1719 óta. Az Asaf Dzsahi dinasztiához tartoztak. A dinasztiát Mir Qamar-ud-Din Siddiqi, a Dekkán alkirálya alapította a mogul császárok alatt 1713 és 1721 között. Bár Mir Qamar-ud-Din 1719-ben megkapta a „Nizam-ul-Mulk” címet, formálisan az Asaf Jahi uralkodóház tekinthető megalapítójának, és 1724 körül vált ténylegesen függetlenné a mogul központi hatalomtól. Aurangzeb 1707-ben bekövetkezett halála után a mogul birodalom szétesett, és a hijderábádi alkirály fokozatosan autonóm hatalommá szervezte államát. 1798-tól Hyderabad Brit India egyik fejedelmi állama volt: brit gyámság alatt maradt ugyan, de a belső ügyekben jelentős helyi önállóságot tartott fenn.

Hét nizám uralkodott Hyderabadban két évszázadon át az 1947-es indiai függetlenségig. Az Asaf Jahi uralkodók pénzzel támogatták a szabad oktatást, az irodalmat, az építészetet, a művészetet, a kultúrát és a konyhát. A nizámok 1948 szeptemberéig uralták az államot, a britektől való függetlenné válást követően.

Történeti áttekintés

Az Asaf Jahi dinasztia időszaka Hyderabadban a 18. század elejétől a 20. század közepéig tartott. A nizamok eleinte a mogul birodalom helyi helytartóinak számítottak, majd kihasználva a centrális hatalom gyengülését, fokozatosan saját, örökletes uralkodói házzá alakultak. A brit befolyás megerősödése után (1798 körül) Hyderabad a brit „princely state” rendszer része lett: a nizam belső kormányzását megtarthatta, ugyanakkor védnökséget vállaltak rá és külső kapcsolatait a brit kormány felügyelte.

Kulturális, társadalmi és gazdasági hatás

• Oktatás és tudomány: a nizamok jelentős anyagi forrásokat fordítottak iskolákra, kollégiumokra és egyetemekre; emellett mecénásként támogatták az irodalmat és a tudományos műhelyeket.
• Építészet és városfejlesztés: Hyderabad városa a nizámok alatt gazdag palota- és közigazgatási épületállománnyal gazdagodott (pl. Chowmahalla, Falaknuma, Purani Haveli), továbbá korszerűsítették a közműveket és a közlekedést.
• Művészet és kultúra: a díszes udvari kultúra, a zeneművészet, az urdu és dakhni irodalom, valamint a helyi konyha jelentősen fejlődött a mecénási rendszer hatására.
• Gazdaság: Hyderabad fontos mezőgazdasági és ipari központtá vált a régióban; a nizamok pénzügyi politikája és beruházásai befolyásolták a kereskedelmet és a infrastruktúra-fejlesztést.

A brit kapcsolat és a politikai státusz

1798 után Hyderabad státusza a brit gyarmatbirodalom rendszerében fejedelmi állam maradt: a nizam belső ügyeket irányított, de külpolitikáját és védelmi kérdéseit a britek ellenőrizték. Ez a viszony mindkét fél számára előnyösnek bizonyult: a nizam megőrizte helyi hatalmát és gazdasági befolyását, a britek pedig stratégiai bázist kaptak Dekkánon.

1947–1948: függetlenség, választás és egyesülés

Indiai függetlenség 1947-ben új helyzetet teremtett a brit uralom megszűnésével: a brit koronához tartozó területek mellett a fejedelemségeknek is választaniuk kellett India vagy Pakisztán közötti csatlakozásról, illetve formálisan rövid ideig az önállóság lehetősége is felmerült. A Hyderabad nizamja, Mir Osman Ali Khan (az uralkodók közül a hetedik és egyben utolsó Asaf Jahi), kezdetben a függetlenség mellett foglalt állást és tárgyalásokat folytatott a státusz meghatározásáról.

A belső feszültségek, a politikai bizonytalanság és a fegyveres csoportok (köztük a razakár milícia) tevékenysége növelte a feszültséget. Végül 1948 szeptemberében az Indiai Unió katonai akciója, az úgynevezett „Operation Polo” során Hyderabad állama az Indiai Unió része lett, és a nizam végül lemondott a tényleges kormányzati hatalomról. Ezzel a princely státusz gyakorlatilag megszűnt, és Hyderabad beintegrálódott az indiai közigazgatás rendszerébe.

Örökség

Az Asaf Jahi dinasztia öröksége több szálon él tovább: építészeti emlékek, gazdag udvari kultúra, irodalmi és művészeti hagyományok, valamint a modern Hyderabadi társadalom és gazdaság alapjai mind részben a nizámok korából erednek. A korszak tanulságai — a helyi önállóság és a külső hatalmi befolyás közti egyensúly, valamint a multilaterális politikai döntések következményei — ma is fontos történelmi témák a régió megértéséhez.

Origins

Hyderabad nizamjai török és hadrami arab származásúak voltak.^[]iszlám első khalifájának, Abu Bakrnak a leszármazottai.

A Nizām-ul-mulk címet először 1600 körül használták az urdu nyelvben. Az arab nizām (نظام) szóból származik, amely rendet, elrendezést jelent. A nizamot Ala Hadrat, Ala Hazrat vagy Nizam Sarkar néven is emlegették.

Qamaruddin Khan,Asaf Jah I

Rise of the Nizams

Az első Nizam a mogul császárok helyett uralkodott. Aurangzeb halála után a mogul birodalom összeomlott. Így a nizámok létrehoztak egy független királyságot (Hyderabad). Amikor a britek átvették a hatalmat India felett, a nizámok továbbra is a Hyderábádi Királyságot uralták, miután megegyeztek a britekkel. A nizámok 1948. szeptember 17-ig gyakorolták a hatalmat Hyderabad államban. Ekkor Hyderabad az új Indiai Unió része lett.

Az Asaf Jah dinasztiának mindössze hét uralkodója volt. Az első Nizam uralkodása után azonban 13 évig három fia (Nasir Jung, Muzafar Jung és Salabath Jung) uralkodott. Őket hivatalosan nem ismerték el uralkodóként.

Az első Nizamról szóló legenda szerint az egyik vadászata során egy szent ember kulchával (indiai kenyér) kínálta meg. Megkérte a nizámot, hogy egyen meg annyit, amennyit csak tud. A nizám megevett hét kulchát, és a szent ember megjósolta, hogy családjának hét generációja fogja uralni az államot.

A hagyomány szerint egyetlen Nizam sem hagyta el Indiát, még akkor sem, ha jó oka volt rá.

Hyderabad nem csatlakozott az 1857-es első indiai függetlenségi háborúhoz a britek ellen. Ezért a királyi családnak különleges, hivatalos státusza volt, mint Nagy-Britannia hűséges szövetségesének. ^[]

A TIME 1937. február 22-i címlapsztorija az utolsó Nizamot a világ leggazdagabb emberének nevezte.

Az utolsó Nizam

Miután a britek 1947-ben elhagyták Indiát, a hinderábádi hercegi állam nem csatlakozott sem az új indiai, sem a pakisztáni uralomhoz. Később azonban úgy döntött, hogy egyesül Pakisztánnal. Sardar Patel képviseleteket küldött a nizámnak, hogy csatlakozzon Indiához, mivel Hyderabad többségi polgárai Indiához akartak csatlakozni, de a nizám elutasította. Az indiai hadsereg négy oldalról bevonult Hyderabadba, legyőzte Hyderabad Nizams hadseregét és a független razakaarokat. A nizám uralma 1948. szeptember 17-én ért véget. Katonái megadták magukat az indiai kormánynak.

Minden Nizamot a Hyderabadban, a Charminar közelében lévő Makkah Masjidban lévő királyi sírokban temettek el. Csak az utolsó nizámot, Mir Osman Ali Khant temették el máshol. Az ő mauzóleuma a Dzsudzsi mecsetben található, a Kothi király palotával szemben.

Osman Ali Khan, Asaf Jah VII.


Hyderabad állam 1909-ben

Kérdések és válaszok

Q: Kik voltak a Nizams?

K: Ki alapította az Asaf Jahi dinasztiát?

K: Hogyan vált Hyderabad Brit India egyik fejedelmi államává?

Kérdés: Hány nizám uralkodott a Hyderábádi Királyságban két évszázadon át az 1947-es indiai függetlenségig?

K: Mit támogattak pénzzel az Asaf Dzsahi uralkodók?

K: Mikor ért véget a nizám uralom India 1947-es függetlenné válása után?

Keresés betűvel