Csillagászati óra
A csillagászati óra olyan óra, amely speciális mechanizmusokkal és számlapokkal rendelkezik a csillagászati információk megjelenítésére. A Nap, a Hold, az állatövi csillagképek és néha a főbb bolygók relatív helyzetét mutatja. Egyes példák nagyméretű nyilvános órák, mások azonban épületeken belül használatos műszerek. Csillagászati órákat több gyártó is készít. Ezek is rendkívül pontosak.
A középkorban készült órák a geocentrikus módszert alkalmazták, amely a Földet a középpontban mutatta. A Nap a Föld körül forog: ez megfelel a mindennapi tapasztalatoknak és a Kopernikusz előtti Európa világképének.
A csillagászati óra ötlete ősi. Bár nem hagyományos értelemben vett óra, az ókori Görögországban a Kr. e. 2. században készült Antiküthérai szerkezetet arra használták, hogy bonyolult mechanikus fogaskerekek segítségével kiszámítsák a Nap, a Hold és a csillagok helyzetét egy adott időpontban. Az európai csillagászati órák valószínűleg az antiküthérai szerkezet technológiájából származnak. Ahogy később Cicero írta az i. e. 1. században, Arkhimédész és Posidonius orrműve gyakorlatilag ugyanazt érte el.
Csillagászati óra számlapja (Prága).
A 20. században készült Rasmus Sørnes óra.
Christiaan van der Klaauw számos tervének egyike.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a csillagászati óra?
V: A csillagászati óra olyan óra, amely speciális mechanizmusok és számlapok segítségével csillagászati információkat, például a Nap, a Hold, az állatövi csillagképek és a főbb bolygók helyzetét mutatja.
K: Milyen példák vannak a csillagászati órákra?
V: A csillagászati órák néhány példája közé tartoznak a nagyméretű nyilvános órák és az épületeken belül használatos műszerek, valamint a több gyártó által gyártott órák.
K: Mennyire pontosak a csillagászati órák?
V: A csillagászati órák rendkívül pontosak, néhány, több gyártó által gyártott óra rendkívül pontos.
K: Hogyan ábrázolták a középkorban készült órák a Naprendszert?
V: A középkorban készült órák a geocentrikus módszert alkalmazták, amely a Földet a Naprendszer középpontjában, a Napot pedig körülötte forogva ábrázolta.
K: Mi volt az antiküthérai mechanizmus?
V: Az antiküthérai mechanizmus egy bonyolult, az i. e. 2. századból származó ókori görögországi gépezet volt, amelyet a Nap, a Hold és a csillagok helyzetének kiszámítására használtak mechanikus fogaskerekek segítségével.
K: Mi a kapcsolat az antiküthérai mechanizmus és az európai csillagászati órák között?
V: Az európai csillagászati órák feltehetően az antiküthérai szerkezet technológiájából származnak, mivel mindkettőt az égitestek helyzetének kiszámítására tervezték.
K: Ki érte el gyakorlatilag ugyanazt, amit az antiküthérai mechanizmus?
V: Ahogy később Cicero írta a Kr. e. 1. században, Arkhimédész és Posidonius orrászatával az égitestek helyzetének kiszámítása tekintetében gyakorlatilag ugyanazt érte el, mint az antiküthérai mechanizmus.
