Az antiküthérai mechanizmus egy mechanikus számológép. Ez egy ókorigörög analóg számítógép és orrászat volt. 1902-ben fedezték fel egy hajóroncsban a görögországi Antiküthéra partjainál.
Áttekintés és főbb funkciók
A készülékben számos összekapcsolt fogaskerék működött, akárcsak egy mechanikus órában. A mechanizmus képes volt megjósolni csillagászati pozíciókat, napfogyatkozásokat, valamint modellezte a Nap, a Hold és valószínűleg néhány bolygó mozgását. Emiatt a készüléket gyakran a korszak legfejlettebb naptári és csillagászati eszközeként írják le: a mechanika segítségével naptárként, égi helyzetek előrejelzésére és fogyatkozások számítására használták.
Három nagy és három kis számlap volt. Naptárként használva a fő funkciók a következők voltak:
- Napnaptár, amely a napokat és hónapokat, valamint a babiloni állatöveket mutatja.
- Egy holdnaptár, amely a hónapokat mutatja
- Naptár, amely a napfogyatkozási ciklusokat mutatja: a múltbeli és jövőbeli nap- és holdfogyatkozásokat.
- Egy naptár, amely megmutatja az éveket, amelyekben pánhellén játékokat (vagy olimpiákat) rendeznek.
Felfedezés és kor
Az eszközt egy hajóroncson találták Antiküthéra szigetének közelében, a Peloponnészosz és Kréta között. A roncson különböző érméket is találtak. Vannak érmék Pergamonból, amelyek i. e. 86 és i. e. 67 közöttiek, és érmék Efezusból, amelyek i. e. 70 és i. e. 60 közöttiek. Ebből és más régészeti adatokból arra következtetnek, hogy a hajó kr. e. 70 és 60 között süllyedt el. A mechanizmus készítésének pontos időpontja vitatott, de a legtöbb kutató i. e. 2. század környékére datálja.
Felépítés, fogaskerekek és kijelzők
A mechanizmus belsejében sok apró, egymásba illeszkedő fogaskerék volt, amelyek áttételek és fogazások révén átvitték a forgást a különböző mutatókhoz. A darabok korrodált bronzlemezekből álltak, és a roncson talált töredékek súlyos megsérültek: sok fogaskerék eltört vagy hiányos. A jelenlegi rekonstrukciók szerint összesen körülbelül 35 fogaskerék és hét kijelző alkothatta a szerkezetet; ez a szám a kutatások előrehaladtával módosulhat.
A készülék képes volt többféle naptári ciklust modellezni: részben a Metónosz-ciklust (19 év), részben a Sáró-ciklust (Saros, kb. 18 év 11 nap), amelyek alapján nap- és holdfogyatkozásokat jósoltak. Egyes mechanizmusok utánozták a Hold látszólagos sebességváltozását is (azaz a holdmozgás anomáliáját), ami mechanikai megoldásokat igényelt, például excentricitást vagy speciális fogazásokat.
Restaurálás és kutatás
Amikor a szerkezetet megtalálták, az korrodált fémlemezekből állt. Mielőtt röntgensugarakkal meg lehetett volna mutatni, hogy mi van "belül", nagyon nehéz volt megítélni, hogy mit csinál a mechanizmus. A mechanizmust alkotó alkatrészek közül sok elveszett vagy megsérült azon a nagyjából 2000 év alatt, amíg a mechanizmus a tengerfenéken feküdt, vagy röviddel a felfedezés után. Sok fogaskerék nem "maradt meg" egyben. Egyik mérleg sem teljes, és csak egy mutató maradt fenn töredékként.
Az Antiküthéra Research Project és más kutatócsoportok modern képalkotó technikákat (röntgen-, laterális röntgenfelvételek, CT-tomográfia) alkalmaztak, amelyek feltárták a belső szerkezetet és a feliratokat. Ezek az elemzések tették lehetővé a részleges és teljes rekonstrukciókat: Derek de Solla Price korai munkái után az ezredfordulót követően Tony Freeth, Mike Edmunds és mások részletesen modellezték a szerkezetet, és több fogaskereket egészítettek ki, amelyek valószínűleg részei voltak az eredeti készüléknek. A kutatások alapján a rekonstrukciókban ma jellemzően 30–40 fogaskeréket és több mechanikusan vezérelt tárcsát tartanak számon.
Feliratok és további bizonyítékok
A töredékeken található görög feliratok leírásokat és használati utasításokat tartalmaznak, amelyek szintén segítettek megérteni a szerkezet célját és működését. A pályázatok és a feliratok alapján egyértelmű, hogy a készülék csillagászati célú volt, és valószínűleg oktatási, előrejelzési és vallási/naptári szerepet is betöltött a korabeli közösség életében.
Jelentősége
Az Antiküthéra mechanizmus az ókorban ismert egyik legösszetettebb mechanikai eszköz. Megmutatta, hogy a hellénisztikus korban a mérnöki és csillagászati tudás sokkal fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták. Sok kutató szerint csak a középkor végén, a 14–15. században jelentek meg újra olyan mechanikai megoldások Európában, amelyek hasonló összetettségű eszközök létrehozását tették lehetővé.
Múzeumi elhelyezés
Az eszköz jelenleg az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum bronzgyűjteményében látható. A kiállított töredékek és a rekonstruált modellek lehetővé teszik a nagyközönség és a szakemberek számára egyaránt, hogy megismerjék ezt az egyedülálló ókori találmányt.
Összefoglalva: az antiküthérai mechanizmus különleges példája annak, hogy az ókori görög világban kombinálni tudták a mechanikát és a csillagászatot olyan pontosan, hogy a készülék többféle naptári és égi esemény előrejelzésére volt alkalmas. A töredékekből rekonstruált működés és a feltárt feliratok ma is új ismereteket adnak az ókori tudomány és technika történetéről.


