Narayani (nepáli: नारायणी अञ्चल Listen Nepál tizennégy övezetének egyike, az ország középső déli részén található. Nevét a Narayani folyóról kapta, amely az övezet nyugati határán található.

Földrajz

Narayani övezete földrajzilag változatos: északon a középhegységi vonulatok (Mahabharat-hegység), délen pedig a sík, termékeny Terai övezet húzódik, amely Nepál és India határa mentén terül el. Az övezetet több jelentős folyó szeli át vagy határolja, ezek közül a Narayani (más néven Gandaki) és a Rapti emelhető ki. A változatos domborzat és éghajlat — a trópusi-szubtrópusi síkságtól a mérsékelt klímájú dombvidékig — gazdag növény- és állatvilágnak ad otthont.

Történelem

A terület történetileg fontos átmeneti zóna volt a hegyvidéki és a síkvidéki népcsoportok találkozásánál. A 20. század közepéig a Chitwan-medence nagy része sűrű erdőkkel és maláriás területekkel borított volt; a malária elleni küzdelem és a terület betelepítése után az 1950–60-as években jelentős mezőgazdasági és népességnövekedés indult meg. A Chitwan Nemzeti Parkot 1973-ban alapították, később (1984) felvették az UNESCO világörökségi helyszínei közé, ami nagyban hozzájárult a terület nemzetközi ismertségéhez.

Közigazgatás és átalakulás

Narayani korábban hivatalosan is övezetként működött, és több kerületre (district) volt osztva. A 2015-ös alkotmánymódosítással Nepál megszüntette az övezetek rendszerét és bevezette a tartományokra (province) épülő közigazgatást. Ennek megfelelően a Narayani övezet területe ma két tartomány területére oszlik:

  • Bagmati Province (Korábbi Province No. 3) — ide tartoznak többek között a Chitwan és a Makwanpur kerületek.
  • Madhesh Province (Korábbi Province No. 2) — ide kerültek a Bara, Parsa és Rautahat kerületek.

A történelmi közigazgatási központként ismert Hetauda (Makwanpur) fontos igazgatási és ipari csomópont volt; jelentős városok még Bharatpur (Chitwan) és a határvárosi kereskedelmi központ, Birgunj (Parsa).

Gazdaság

Az övezet gazdasága elsősorban mezőgazdaságra épül: a síksági területeken rizs, cukornád, olajnövények és egyéb kultúrák termesztése a meghatározó. Jelentős ipari központ Hetauda, ahol vegyipari és feldolgozóipari üzemek működnek. Birgunj stratégiai jelentőségű, mivel a Nepál–India határon fekvő kereskedelmi és vámcsomópont, onnan jelentős mennyiségű import és export áramlik.

Természetvédelem és turizmus

A legfontosabb természeti érték a Chitwan Nemzeti Park, amely gazdag vadvilágáról ismert — köztük az indiai orrszarvú és a bengáli tigris is megtalálható itt. A park és a környező területek ökoturizmusa jelentős bevételi forrás, és sok látogatót vonz a vadlesekre, madármegfigyelésre és kulturális túrákra.

Közlekedés és infrastruktúra

Az övezet jól kapcsolódik Nepál fő közlekedési útvonalaihoz: a Mahendra (Kelet–Nyugat) autóút a Terai-síkságon áthaladva köti össze a térséget az ország más részeivel. Hetauda és Birgunj fontos közúti csomópontok; Birgunjból a határátkelőn keresztül közvetlen kapcsolat van India északkeleti részével. Emellett néhány kerületben helyi repülőterek és jó minőségű helyi utak szolgálják a közlekedést és a turizmust.

Népesség, nyelvek és kultúra

A régió etnikailag és nyelvileg sokszínű: találhatóak itt a terület őslakói, például a Tharu közösségek, de nagy a pahaldi (hegyvidéki) és a madhesi (síksági) lakosság aránya is. A beszélt nyelvek között a nepáli, illetve helyi nyelvek, például a Bhojpuri, Maithili és Tharu nyelvek is jelen vannak. A kulturális élet a hindu és buddhista ünnepek mellett a regionális hagyományok köré szerveződik.

Összegzésként: bár a Narayani elnevezés ma már hivatalosan nem szerepel a közigazgatási térképen az 2015 utáni átalakulás miatt, a név és a régió továbbra is fontos földrajzi, gazdasági és kulturális entitásként él meg Nepál középső déli részén.