Mükéné

Emberek

A görögországi mükénéiek sok mindent tanultak más földekről. Kr. e. 1400-ra már művészetükről, irodalmukról és filozófiájukról voltak híresek. Legjelentősebb városuk, Mükéné (mi see' née) a későbbi Korinthosztól északra feküdt.

Kr. e. 1300-ban a király 23 láb széles és 60 láb magas falat épített. A felhasznált kőtömbök nagyon nagyok voltak. A boltíves falazatot, ahol minden kő egy kicsit tovább lógott az alatta lévőnél, használták. Egy háromszöget is használtak a megtámasztására. Az Oroszlános kaput, a fal főkapuját, amely a koszorúív példája, ma is megcsodálhatjuk.

A köznép veszély esetén a palota falai közé vonult, máskor azonban a saját házaiban élt. Házaik mély téglalap alakúak voltak, lapos tetővel és tornáccal. Az emberek sokféle munkát végeztek. Voltak szakácsok, orvosok, ácsok, szabók, fafaragók és textilkészítők. A mükénéiek sok mindent termesztettek, és állatokat, például ökröket, juhokat, sertéseket és kecskéket tartottak. Jó utakat és hidakat is építettek. A hadseregük erős volt. Lándzsákat és dárdákat találtak, és sok kardot is, nagyokat és kicsiket. Éleiket és hegyüket használták.

Hanyatlás és összeomlás

Kr. e. 1200-ra Mükéné hatalma hanyatlásnak indult. Mükéné végső pusztulása része volt a görög szárazföldön és azon túl a bronzkor általános összeomlásának. Rövid időn belül Dél-Görögország összes palotáját felégették, beleértve a mükénéi palotát is. A bronzkori összeomlás okát vagy okait nem ismerjük biztosan.

Vallás

Az istenek imádatára ezek az emberek szentélyeket építettek. Poszeidónt főistenként tisztelték, az "ég védelmezője" pedig Zeusz volt. Apollónt, Artemiszt, Hérát és a görög vallás sok más istenét is imádták.