Metafizika
A metafizika a filozófia egyik fő ága. A létezéssel és a létező dolgok természetével foglalkozik. Összességében a valóság elmélete.
Az ontológia a metafizikának az a része, amely a létezőt tárgyalja: a lét kategóriáit. Az ontológián kívül a metafizika a létező dolgok természetével és a köztük lévő kapcsolatokkal foglalkozik.
Azt a metafizikai elképzelést, hogy a valóság az ember elméjétől függetlenül létezik, és mégis megismerhető, realizmusnak nevezik. Azt a metafizikai elképzelést, miszerint az elmétől független valóság nem létezik, illetve nem ismerhető meg, idealizmusnak nevezzük. Ez a metafizika két fő csatatere.
Platón (balra) és Arisztotelész (jobbra). Arisztotelészt általában a metafizika megalkotójának tartják.
Történelem
Természettudományos filozófia
Nyugaton a metafizikát általában az ókori Görögország természetfilozófusaihoz vezetik vissza, ahol Arisztotelész rendszerezte a természet metafizikai leírását, amely megfelel a mai elméleti tudománynak.
A Kr. u. 4. századra az egyiptomi Alexandriában az alkímia kezdett átalakulni kémiává. A hagyományos nézet szerint az alkímia miszticizmussal volt átitatva, és a kémia csak a 19. században vált igazán azzá, amit mi tudománynak nevezünk.
Tudomány
A 17. század elején Galilei bevezette a fizikába a földi tárgyakkal végzett kísérleteit: ez volt az empirikus tudomány hajnala Nyugat-Európában. A Galilei-féle mozgástörvények Arisztotelész elképzeléseinek megdöntéséhez vezettek, és ez a forradalom többé-kevésbé befejeződött a kopernikuszi és a galilei mechanikára épülő karteziánus fizika széles körű elfogadásával.
A newtoni fizika gyorsan felváltotta a karteziánus fizikát. Isaac Newton, akárcsak mások, akiket ma tudósoknak nevezünk, természetfilozófusként volt ismert. Az 1830-as években Auguste Comte megalkotta a pozitivizmust, az első modern tudományfilozófiát. A tudománynak a vallástól és a metafizikától való elválasztására törekedett.
1847-ben Hermann von Helmholtz "Az energia megőrzéséről" című tanulmányában megfogalmazta a termodinamika első törvényét, és megpróbálta a fiziológiát a fizikára visszavezetni. 1859-ben Darwin magyarázatot javasolt a természetes kiválasztódás útján történő evolúcióra. Mindkettő hihetőnek és a fizikai elmélettel összeegyeztethetőnek tűnt.
Közös használat
Az 1860-as évekre a tudomány kifejezés (mint a filozófiától elkülönülő kifejezés) bekerült a szótárba. Ma a metafizika kifejezés általában a valóság olyan aspektusainak tárgyalására utal, amelyek túlmutatnak a fizikán. A metafizika kifejezés - különösen a tudományosságra törekvők körében - különböző mértékben pejoratív lehet. A tudományfilozófusok azonban elismerik, hogy a tudomány nem lehetséges metafizika nélkül. Legalábbis az empirikus vizsgálatok megkezdése előtt szükség van egy ontológiára. Ez azért van így, mert szükség van kategóriákra, amelyekbe a megfigyeléseket be lehet sorolni.
Kapcsolódó oldalak
- Metafizikai költők
Kérdések és válaszok
K: Mi az a metafizika?
V: A metafizika a filozófia egyik fő ága, amely a létezéssel és a létező dolgok természetével, valamint a valóság elméletével foglalkozik.
K: Mit tárgyal az ontológia?
V: Az ontológia a metafizikának az a része, amely a létezőt tárgyalja; a lét kategóriái.
K: Milyen más témákat tárgyal a metafizika?
V: A metafizikában tárgyalt egyéb témák közé tartoznak a tárgyak és tulajdonságaik, a tér és az idő, az ok és okozat, valamint a lehetséges dolgok.
K: Hogyan kapcsolódik a metafizika a valósághoz?
V: A metafizika a valóság elmélete. Arra törekszik, hogy megértse a létezés természetét és azt, hogy hogyan viszonyul más létező dolgokhoz.
K: Az ontológia a metafizika minden aspektusát lefedi?
V: Nem, az ontológia csak egy szempontot fed le - azt, hogy mi létezik -, míg más szempontok, például a tárgyak és tulajdonságaik, a tér és az idő, az ok és okozat stb. szintén a metafizika körébe tartoznak.
K: Van átfedés az ontológia és a filozófia más ágai között?
V: Igen, lehet némi átfedés az ontológia (annak tanulmányozása, hogy mi létezik) és más ágak, például az episztemológia (a tudás tanulmányozása) között.
K: Hogyan használjuk a metafizikai elméleteket a mindennapi életünkben? V: A metafizikai elméletek segíthetnek jobban megérteni a világunkat azáltal, hogy betekintést nyújtanak abba, hogyan hatnak egymásra a különböző elemek. Ezt a megértést aztán különböző élethelyzetekben alkalmazhatjuk, hogy segítsenek döntéseket hozni vagy problémákat megoldani.
