Asztika és nasztika a hindu filozófiában: ortodox és heterodox iskolák

Asztika és nasztika: áttekintő, olvasmányos magyarázat a hindu ortodox és heterodox iskolákról, Védák szerepéről, ateizmusról és tantrikus irányzatokról.

Szerző: Leandro Alegsa

Asztika (szanszkrit: आस्तिक: "ortodox") és Nasztika ("heterodox") a hinduizmusban a filozófiai iskolák és személyek osztályozására használt szakkifejezések. Alapvetően azt jelzik, hogy egy iskola vagy gondolkodó elfogadja-e a Védák tekintélyét mint legfőbb kinyilatkoztatott szentírást (āstika), vagy elutasítja azt (nāstika). A szó etimológiája és használata arra utal, hogy a megkülönböztetés elsődlegesen a szentírási tekintély elfogadásán alapul, nem közvetlenül azon, hogy valaki hisz-e egy személyes Istenben.

Mit jelent az "asztika" és a "nasztika"?

Az asztika és nasztika fogalmak legfontosabb kritériuma a Védák státuszának elismerése. Az asztika iskolák a védikus szövegeket (śruti) hiteles kinyilatkoztatásként kezelik, és ez befolyásolja hermeneutikájukat, rituáléik értelmezését és metafizikai állításait. A nasztika iskolák ezzel ellentétben nem fogadják el a védikus autoritást; helyette más forrásokra (pl. ész, tapasztalat, logika, saját iratok) támaszkodnak.

A nem technikai használatban az astika kifejezést néha lazán "teistának", míg a nastika kifejezést "ateistának" fordítják. Ez azonban félrevezető lehet: a hindu filozófiában az osztályozás elsősorban a védikus tekintély elfogadásán alapul, így például vannak olyan asztika iskolák, amelyek nem fogadnak el személyes Istent (pl. a szamkhja és a korai mimamsa), mégis a védikus hagyomány részeként tartották magukat.

Az asztika iskolák — rövid áttekintés

  • Nyaya — elsősorban logika és ismeretelmélet (pramāṇaelmélet) fejlesztésével foglalkozik; célja a helyes érvelés és a tévedések feltárása, hogy elvezessen a felszabaduláshoz.
  • Vaisheshika — metafizikai rendszer, amely atomizmust és kategóriaelméletet (padārtha) dolgoz ki; eredetileg a Nyayával közel állt, és a természetfilozófia kérdéseire koncentrál.
  • Samkhya — klasszikus dualista rendszer, amely két végső principiumot különít el: Purusa (tudat) és Prakriti (anyag); gyakran tekintik "ateista" asztika iránynak, mivel nem feltételez személyes istenséget.
  • Yoga — elsősorban Patañjali Jóga-szútrái révén ismert; gyakorlat- és meditációközpontú iskola, amely a samkhjai metafizikát gyakorlati útra váltja át a megszabadulás érdekében.
  • Purva Mimamsa — a védikus rituálék és a szentírás hermeneutikájának elmélete; a rítusokat és a dharmát hangsúlyozza, korai formája nem feltétlenül fogad el személyes Istent, de a Védák tekintélyét igen.
  • Vedanta — a Upanisadok és a Védák metafizikai értelmezésére épül; sok altípusa létezik (pl. Advaita, Vishishtadvaita, Dvaita), amelyek különbözőképpen értelmezik a Brahman, az Atman és az isteni viszonyát.

A nasztika iskolák — rövid áttekintés

  • Carvaka (lokáyata) — radikális materialista és érzékeléselvű iskola, amely a tapasztalatot (pratyakṣa) tekinti az egyetlen megbízható ismeretforrásnak; elutasította a védák tekintélyét, a túlvilágot és a reinkarnációt.
  • Buddhizmus — a hagyományok sokfélesége mellett központi témái: a szenvedés (dukkha), annak oka és megszüntetése; doktrínái között szerepel a anatman (én-tagadás) és az okaokozatosság (pratītyasamutpāda); nem fogadja el a védikus tekintélyt.
  • Dzsainizmus — karma- és lélekközpontú rendszer (jīva/ajīva megkülönböztetés), nagy hangsúlyt fektet az erényekre, az ahimszára (nem-áldozatosság) és az aszketikus élet gyakorlására; nem alapoz a védikus autoritásra.

Az indiai filozófiai hagyományban a három fő nem-védikus (heterodox) iskola a buddhizmus, a dzsainizmus és a Carvaka (a listát a források változatossága befolyásolhatja):

Történeti és szellemi kapcsolatok

Az asztika és nasztika iskolák kölcsönösen formálták egymást: a viták, érvelések és polemikus szövegek révén finomodtak a fogalmak és elméletek. Sok tanítást, módszert és kérdésfelvetést osztottak meg (például meditációs technikák, erkölcsi problémák, logikai eszközök), még akkor is, ha eltértek a végső tekintélyek értelmezésében. Gavin Flood ezt a történeti háttért is hangsúlyozza:

Egy korai időszakban, az upanisadok kialakulása, valamint a buddhizmus és a dzsainizmus felemelkedése idején a meditáció és a mentális fegyelem közös örökségét kell elképzelnünk, amelyet a nem-ortodox (a Védát elutasító) és az ortodox (a Védát elfogadó) hagyományokhoz különbözőképpen kötődő renitensek gyakoroltak..... Ezeket az iskolákat [mint a buddhizmus és a dzsainizmus] az ortodox (āstika) brahmanizmus érthető módon heterodoxnak (nāstika) tekinti.

Fontos megjegyezni, hogy a megkülönböztetés nem mindig merev: a hindu tantrikus hagyományok például egyszerre tartalmaznak asztika és nasztika elemeket. Ahogy Banerji írja:

A tantrák ... szintén fel vannak osztva āstika vagy védikus és nāstika vagy nem védikus. Az istenség túlsúlyának megfelelően az āstika műveket ismét Śākta, Śaiva, Saura, Gāṇapatya és Vaiṣṇava művekre osztják.

Összefoglalás és modern értelmezés

A történeti indiai kontextusban az asztika és nasztika megkülönböztetés elsősorban a Védák tekintélyének kérdésén alapult, és nem csupán a teizmus/ateizmus dichotómiáján. A klasszikus indiai filozófia gazdag és sokrétű rendszereiben ezért találunk olyan "ortodox" irányzatokat, amelyek formálisan elfogadják a Védákat, mégis elutasítják a személyes istenség szükségességét, valamint olyan "heterodox" irányzatokat, amelyek független rendszereket alakítottak ki a vallásfilozófiai alapvetések tekintetében.

A modern kutatásban a kutatók gyakran óvatosan bánnak ezekkel a kategóriákkal, és hangsúlyozzák a történeti kontextust, a filozófiai témák párbeszédét és az átjárhatóságot az iskolák között.

Kapcsolódó oldalak

  • Hindu filozófia

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent az Asztika és a Nasztika?


V: Az asztika (szanszkrit: आस्तिक) olyan filozófiai iskolákra vagy személyekre utal, akik elfogadják a Védák tekintélyét mint legfőbb kinyilatkoztatott szentírást. A nasztika ("heterodox") olyan filozófiai iskolákra vagy személyekre utal, akik nem fogadják el a Védák tekintélyét mint legfőbb kinyilatkoztatott szentírásokat.

K: Hogyan értelmezik az asztika és a nasztika fogalmát a nem szakmai nyelvhasználatban?


V: A nem szaknyelvi használatban az astika-t néha lazán "teistának", míg a nastika-t "ateistának" fordítják. Ez az értelmezés azonban eltér a kifejezés hindu filozófiában való használatától.

K: Milyen példák vannak az asztika iskolákra?


V: A Nyaya, a Vaisheshika, a Samkhya, a Yoga, a Purva Mimamsa és a Vedanta az asztika iskolák közé sorolható.

K: Mi a példa a nasztika-iskolákra?


V: A charvaka, a dzsainizmus és a buddhizmus nasztikaszkoolnak minősül.

K: Miért tekintik a buddhizmust és a dzsainizmust nasztikaszkoolnak?


V: A buddhizmust és a dzsainizmust azért tekintik nasztikaszkoolnak, mert nem a védikus tekintélyre alapozzák a hitüket.

K: Vannak olyan tantrikus hagyományok, amelyekben mindkettő asztikanandnasztikalin van?


V: Igen, vannak olyan tantrikus hagyományok a hinduizmusban, amelyeknek mindkét astikanandnastikalinájuk van; ezek közé tartozik a Śākta, Śaiva, Saura, Gāṇapatya és a Vaiṣṇava.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3