A non sequitur szó szó szerint azt jelenti, hogy „nem következik”. A logikában ez egy olyan tévedés, amikor az érvelés szerkezete nem biztosítja, hogy a premisszákból a következtetés helyesen következzen — vagyis az érv érvénytelen. Gyakran előfordul, hogy a premisszák egy része vagy mindegyike igaz lehet, de a következtetés mégis hamis vagy irreleváns velük kapcsolatban.
Mit jelent pontosan?
Formálisan egy deduktív érv akkor érvénytelen (non sequitur), ha lehetséges, hogy minden premissza igaz, de a konklúzió mégis hamis. Más szóval: az érv nem megőrzi az igazságot a premisszáktól a következtetésig, tehát nem igazság-megőrző. A hétköznapi beszédben a „non sequitur” kifejezést gyakran olyan érvek megnevezésére használják, amelyeknek a logikai kapcsolata hiányzik vagy homályos — ide tartoznak az ún. informális hibák is (például a post hoc ergo propter hoc).
Típusok és példák
A non sequitur tág fogalom: magába foglalhat formális (szerkezeti) hibákat és informális, tartalmi hibákat. Néhány gyakori példa:
- Konverzió tévedése (a következtetés fordított feltevése): Példa az eredeti szövegből:
- Minden madárnak van szárnya.
- Ennek a lénynek szárnyai vannak.
- Ezért ez a lény egy madár.
- Affirming the consequent (a következmény igazolása): „Ha esik az eső, a föld nedves. A föld nedves, tehát esett az eső.” (Lehetséges, hogy valaki locsolta a kertet.)
- Denying the antecedent (az előfeltétel tagadása): „Ha van sapka, akkor hideg van. Nincs sapka, tehát nem hideg.” (A két állítás között nincs logikai kapcsolat.)
- Ignoratio elenchi (irreleváns következtetés): A válasz vagy következtetés nem a vitatott kérdésre vonatkozik, hanem valami másra tér át — a konklúzió nem következik a felhozott premisszákból.
- Hamis korreláció / poszt hoc (oksági tévedés): „A kakukkó jelzése után beröffent a motor — tehát a kakukkó elindítja a motort.” (A post hoc ergo propter hoc említése tipikus informális non sequitur.)
- Általánosítási hiba (hasty generalization): Pár eset alapján túl általános következtetés: „Találkoztam két kellemetlen sofőrrel ebből az országból, ergo minden sofőr ott durva.”
Formális jelölés
Logikai jelöléssel: egy érv érvénytelen, ha létezik olyan értékelés (vagy modell), ahol minden premissza igaz, de a konklúzió hamis. Például az affirming the consequent helyzetét írhatjuk így: ha tudjuk P → Q és Q, ebből nem következik P (azaz P → Q, Q ⊭ P).
Hogyan ismerjük fel és hogyan kerülhetjük el?
- Érdemes ellenőrizni az érv szerkezetét: vajon a konklúzió logikailag következik-e a premisszákból? Készítsünk ellenpéldét — található-e olyan helyzet, ahol a premisszák igazak, de a konklúzió hamis?
- Keressük az irreleváns premisszákat: előfordul, hogy az állítások nem kapcsolódnak a következtetéshez.
- Vigyázzunk rejtett premisszákra (implicit állításokra) vagy szavak értelmének kétértelmű használatára (ekvivokáció), amelyek hamis logikai kapcsolatot teremthetnek.
- Formalizáljuk az érvet, ha lehetséges: formális logikai nyelven gyakran könnyebb észrevenni a szerkezeti hibát.
- Első pillantásra meggyőző, de logikailag gyenge érveket érdemes visszakérdezni: „Milyen kapcsolat van az állítások között?” vagy „Mi az az implicit állítás, ami összeköti ezt a két részt?”
Kapcsolódó fogalmak
A non sequitur gyakran átfedi vagy összekeveredik más érvelési hibákkal. Néhány kapcsolódó kifejezés: érvényesség (validity), hangzóság (soundness), formális vs. informális hibák, valamint az olyan konkrét tévedések, mint a post hoc ergo propter hoc vagy a hasty generalization. Az szillogizmusok vizsgálata és a logikai formák is segítenek megkülönböztetni a helyes következtetéseket a non sequitur típusú hibáktól.
Összefoglalva: a non sequitur nem csak egyetlen konkrét tévedés neve, hanem egy gyűjtőfogalom minden olyan eset számára, amikor a következtetés logikailag nem következik a premisszákból. A gyanú jele, ha az érvelés részletei és a konklúzió között nincs világos, igazolható kapcsolat — ilyenkor érdemes mélyebben elemezni az állítások szerkezetét és feltételeit.