Mesterséges szelekció
A mesterséges szelekció a növények vagy állatok szándékos nemesítése. Ugyanazt jelenti, mint a szelektív tenyésztés, és a géntechnológia egyik ősi módszere.
A szelektív tenyésztés a háziasított állatok, például kutyák, galambok vagy szarvasmarhák tenyésztése során alkalmazott technika. Ezen állatok némelyikének lehetnek olyan tulajdonságai, amelyeket a tenyésztő át akar vinni a következő generációba. A tenyésztő ezért azokat az állatokat választja ki a tenyésztéshez, amelyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, és nem azokat, amelyek nem rendelkeznek vele.
A beltenyésztés a szelektív tenyésztés egy különleges fajtája, amelynek célja, hogy genetikailag gyakorlatilag azonos populációt hozzon létre. Az ilyen populációk ritkán életképesek a laboratóriumon kívül. Elveszítik termékenységüket. Ennek ellenőrzésére a legtöbb fajtát vad típusú egyedekkel, vagy legalábbis kevésbé beltenyésztett állományokkal keresztezik ki vagy keresztezik vissza. A részletek fajtánként eltérőek. Az outcrossing során bekövetkező javulást hibrid vigorynak nevezik.
Charles Darwin a mesterséges szelekció példáján keresztül mutatta be a természetes szelekcióról alkotott elképzelését. A mesterséges szelekciót szembe lehet állítani a természetes szelekció folyamatával. A természetes szelekció során a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező szervezetek differenciált szaporodása történik. Ennek oka, hogy bizonyos variációk elősegítik a szervezet jobb túlélését és szaporodását. A folyamat fenntartja vagy növeli egy populáció fittségét a természetes élőhelyén.
A mesterséges szelekció néha nem szándékos; úgy gondolják, hogy a növények háziasítása a korai emberek által nagyrészt nem szándékos volt.
Ez a keverék chihuahua és dán dog mutatja a mesterséges szelekció által létrehozott kutyaméretek skáláját.
A szelektív nemesítés a teosinte kevés terméshüvelyét (balra) a modern kukorica szabad szemű soraivá (jobbra) alakította át.
Kérdések és válaszok
K: Mi a mesterséges szelekció?
V: A mesterséges szelekció a növények vagy állatok szándékos nemesítése, amit szelektív tenyésztésnek is neveznek. Ez a géntechnológia egyik ősi módszere.
K: Hogyan működik a szelektív nemesítés?
V: A szelektív tenyésztés során kiválasztják a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező állatokat, és ezeket a tulajdonságokat továbbadják a következő generációnak. A beltenyésztés a szelektív tenyésztés egy különleges fajtája, amely genetikailag szinte azonos populációt eredményez.
K: Mi történik, ha a beltenyésztett populációkat a laboratóriumon kívülre viszik?
V: Amikor a beltenyésztett populációkat a laboratóriumon kívülre viszik, elveszítik termékenységüket, és életképességük fenntartása érdekében vad típusú egyedekkel vagy kevésbé beltenyésztett állományokkal kell őket keresztezni vagy visszakeresztezni. Ezt a javulást, amikor az outcrossing megtörténik, hibrid életerőnek nevezzük.
K: Hogyan alkalmazta Charles Darwin a mesterséges szelekciót?
V: Charles Darwin a mesterséges szelekciót használta példaként, hogy bemutassa a természetes szelekcióról alkotott elképzelését. A mesterséges és a természetes folyamatok közötti ellentétként használta a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező szervezetek kiválasztására a jobb túlélés és szaporodás érdekében.
K: A mesterséges szelekció mindig szándékos?
V: Nem, néha lehet nem szándékos is; úgy gondolják, hogy a korai emberek anélkül háziasították a növényeket, hogy ezt szándékosan tették volna.
K: Mi történik a természetes szelekció során?
V: A természetes szelekció során egyes változatok elősegítik a szervezetek jobb túlélését és szaporodását, ami a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező szervezetek differenciált szaporodását eredményezi egy populáción belül, ami fenntartja vagy fokozza a szervezet alkalmasságát a természetes élőhelyén belül.
