Autofágia
Az autofágia (ami azt jelenti, hogy "megeszi magát") az egyik alapvető sejtmechanizmus. Lehetővé teszi a nem működő vagy nem szükséges sejtrészek szabályozott lebontását. A sejtrészek ezután szükség szerint újrahasznosíthatók.
Ez többféleképpen is megtörténhet. A megcélzott sejtrészek elszigetelődhetnek a sejt többi részétől egy autofágoszómában (egy kettős membránnal rendelkező vezikulában). Az autofagoszóma összeolvad a lizoszómákkal, és a tartalmat lebontják és újrahasznosítják. Az éhezés szélsőséges eseteiben a sejtalkotók lebontása a sejtek túlélését segíti elő a sejtek energiaszintjének fenntartásával.
Az "autofágia" elnevezést Christian de Duve belga biokémikus alkotta meg 1963-ban. Az autofágiával kapcsolatos gének azonosítása az élesztőben az 1990-es években lehetővé tette a kutatók számára az autofágia mechanizmusainak megismerését. Ez vezetett ahhoz, hogy 2016-ban Yoshinori Ohsumi japán kutató megkapta a fiziológiai vagy orvosi Nobel-díjat.
(A) Az autofágia ábrája; (B) Elektronmikroszkópos felvétel autofág struktúrákról egy gyümölcslégy lárva zsírtestében; (C) Fluoreszcensen jelölt autofagoszómák éheztetett egerek májsejtjeiben.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent az autofágia?
V: Az autofágia azt jelenti, hogy "felfalja önmagát".
K: Mi a célja az autofágiának?
V: Az autofágia célja, hogy lehetővé tegye a nem működő vagy nem szükséges sejtrészek ellenőrzött lebontását.
K: Hogyan bomlanak le a sejtrészek az autofágia révén?
V: A célzott sejtrészeket el lehet különíteni a sejt többi részétől egy autofágoszómában, amely összeolvad a lizoszómákkal, és tartalmuk lebomlik és újrahasznosul.
K: Milyen szélsőséges esetben segíti elő a sejtalkotók lebontása a sejt túlélését?
V: Az éhezés szélsőséges esetében a sejtkomponensek lebontása a sejtek energiaszintjének fenntartásával elősegíti a sejt túlélését.
K: Ki és mikor alkotta meg az "autofágia" kifejezést?
V: Christian de Duve belga biokémikus alkotta meg az "autofágia" kifejezést 1963-ban.
K: Mikor azonosították az autofágiával kapcsolatos géneket élesztőben?
V: Az élesztőben az autofágiával kapcsolatos géneket az 1990-es években azonosították.
K: Ki kapta meg a 2016-os élettani vagy orvosi Nobel-díjat az autofágiával kapcsolatos munkásságáért?
V: Yoshinori Ohsumi japán kutató kapta a 2016-os élettani vagy orvosi Nobel-díjat az autofágiával kapcsolatos munkájáért.