A marylandi hadjárat (1862. szeptember 4. - 1862. szeptember 20.), más néven Antietam-kampány, egy négy ütközetből álló, Nyugat-Virginiában és Marylandben zajló csatasorozat volt, amelyet Robert E. Lee konföderációs tábornok kezdeményezett. A polgárháború egyik legfontosabb fordulópontjának tekintették az Unió számára. A cél az volt, hogy Lee hadserege lerohanja az északi Maryland és Pennsylvania államokat. Így fenyegetni tudta Washington és Baltimore városát. Lee úgy gondolta, hogy a döntő győzelmek sorozatával a déliek elnyerhetik Anglia és Franciaország elismerését, és rávehetik őket, hogy támogassák a déliek ügyét. A remény az volt, hogy ha Lee győzelmet arat, az arra késztetheti Abraham Lincolnt, hogy békét kérjen.

Előzmények és célok

1862 nyarán és kora őszén a Konföderáció sikeres hadműveleteket hajtott végre Virginiában. Lee célja volt, hogy hadseregét kiemelje a Virginia-i harcmezőkről, könnyebb utánpótláshoz és élelemhez jusson a gazdagabb északi területeken, és politikai hatást gyakoroljon az északi közvéleményre. Egy sikeres invázió növelte volna a déliek esélyét az európai elismerésre, és esetleg meggyengíthette Lincoln támogatottságát az Unióban.

Fő csaták és események

  • Harpers Ferry (szept. 12–15, 1862) – A konfederációs erők James Longstreet és Thomas "Stonewall" Jackson vezetésével körbevették és megadtatták Harpers Ferry erődjét, mintegy 12 000 uniós foglyot ejtve. Harpers Ferry mai területe a Nyugat-Virginiában fekszik.
  • South Mountain (szept. 14, 1862) – A Special Order 191 (Lee elvesztett hadrendje) megtalálása után George B. McClellan uniós tábornok gyorsan támadta a déli erőket a South Mountainnál, és áttörést ért el a stratégiai hágókon. A csata felgyorsította Lee húzódozását, de jelentős véráldozattal járt mindkét oldalon.
  • Antietam / Sharpsburg (szept. 17, 1862) – A kampány legnagyobb és legvéresebb összecsapása, amelyet gyakran az amerikai polgárháború egy napjaiként emlegetnek. A csata taktikai szempontból döntetlen volt, de Lee visszavonulásra kényszerült, ami stratégiai győzelemnek bizonyult az Unió számára. Az összveszteség körülbelül 22–23 000 főre tehető (kiesettek, sebesültek, halottak).
  • Shepherdstown / Boteler's Ford (szept. 19–20, 1862) – Antietam utáni ütközetek, amelyek során a Konföderációs csapatok visszavonulása során még kisebb összecsapások zajlottak; végül Lee hadserege visszavonult Virginiába.

Fontos részletek

  • Special Order 191: Lee egyik menetparancsát szeptember 13-án megtalálták az uniós csapatok, ami ritka és értékes hadi információt adott McClellan kezébe. Ennek ellenére McClellan lassan és óvatosan cselekedett, így nem tudta teljes mértékben kihasználni az információt.
  • Vezetők: A Konföderációt Robert E. Lee vezette, míg az Unió erőit George B. McClellan parancsnokolta. A helyi műveleteket más tábornokok is vezették, köztük Jackson és Longstreet a déliek oldalon.
  • Erőviszonyok: A hadjáratban részt vevő erők létszáma nagyjából az északiak javára billent (McClellan körülbelül 70–75 000, Lee körülbelül 50–55 000, bár a tényleges ütközetek során csak részleges erők vettek részt).

Kimenetel és következmények

A marylandi hadjárat stratégiailag az Unió számára sikert jelentett, mert Lee visszavonulni kényszerült Virginiába, és az északi invázió megszűnt. Taktikailag azonban az antietami csata nem volt egyértelmű győzelem, és McClellan nem tudta teljesen megsemmisíteni Lee hadseregét a lassú üldözés miatt. Ennek következtében McClellant később kritizálták, és végül novemberben eltávolították parancsnoki posztjáról.

A politikai és diplomáciai következmények azonban jelentősek voltak: Lincoln a kampány eredményét felhasználva szeptember 22-én kibocsátotta az Emancipation Proclamation előzetes változatát (preliminary proclamation), amely január 1-jén lépett hatályba. Ez a lépés megváltoztatta a háború céljait – a rabszolgaság elleni harcot és az emberi szabadság ügyét emelte előtérbe –, és megnehezítette az európai hatalmak számára a Konföderáció elismerését.

Áldozatok és emlékezet

Az Antietamnál bekövetkezett emberveszteség az észak-amerikai konfliktusok egyik legmagasabb egy napra eső aránya volt: mintegy 22–23 000 sebesült, halott és eltűnt. A kampány számos emlékművet és történelmi helyszínt hagyott maga után, különösen a Sharpsburg melletti csatatér a mai napig emlékeztet az összecsapások súlyára.

Rövid idővonal

  • 1862. szeptember 4. – Lee átlépi a Potomac folyót és megkezdi a marylandi hadjáratot.
  • 1862. szeptember 12–15. – Harpers Ferry ostroma és megadása.
  • 1862. szeptember 14. – South Mountain csatái.
  • 1862. szeptember 17. – Antietam / Sharpsburg, a kampány legnagyobb ütközete.
  • 1862. szeptember 19–20. – Shepherdstown ütközetei és Lee visszavonulása Virginiába.

Összességében a marylandi hadjárat 1862-ben fontos fordulópontot jelentett: bár Lee inváziója nem hozta meg a várt politikai sikert a Konföderációnak, az összecsapások és az azokhoz kapcsolódó politikai lépések – különösen az emancipációs nyilatkozat – hosszú távú hatással voltak a polgárháború további menetére.