Madame de Montespan — XIV. Lajos szeretője, Françoise de Rochechouart

Madame de Montespan: XIV. Lajos titkos szeretője, Athénaïs — hatalom, intrika és fényűzés a versailles-i udvarban; élettörténet, leszármazottak és botrányok.

Françoise de Rochechouart, Montespan márkiné (1640. október 5. – 1707. május 27.), ismertebb nevén Madame de Montespan, XIV. Lajos francia király leghíresebb szeretője volt, akitől hét gyermeke született. Nemcsak szépsége és szelleme, hanem leszakíthatatlan társadalmi szerepe miatt is a kor egyik legbefolyásosabb nőalakja lett: több évet töltött a divatos párizsi szalonokban, ahol hamar kiderült, hogy intelligens, szellemes és nagyon vonzó nő volt. Végül Athénaïs becenevet adta magának az ókori görög Athéné istennő tiszteletére, emiatt gyakran emlegetik "Athénaïs de Montespan" néven is. Egy időben élt párhuzamosan és rivalizált Barbara Palmerrel, Cleveland első hercegnőjével, II. Károly angol király szeretőjével. Leszármazottainak házasságai révén több európai királyi ház – köztük Spanyolország, Olaszország, Bulgária és Portugália – is őt tekinti őseinek. Életében a királyra és a királyi udvarra gyakorolt erős befolyása miatt gyakran nevezték őt "Franciaország igazi királynőjének".

Korai élet és házasság

Françoise a Rochechouart-család sarja volt, amely a francia arisztokrácia egyik legrégebbi ágához tartozott. 1663-ban hozzáment Louis Henri de Pardaillan de Gondrinhez, Montespan márkihoz; házasságuk formálisan rendben volt, de a kortársak szerint férje korán elvesztette befolyását udvaron belüli helyzetének megőrzésében. Madame de Montespan gyorsan emelkedett a társasági életben és a király érdeklődésének középpontjába került.

Udvari befolyás és szerep Versailles-ban

Miután részben elnyerte XIV. Lajos kegyét, Montespan hatalma nőtt: befolyása kiterjedt a politikai és kulturális kérdésekre, mecénásként támogatta a művészeteket és építkezéseket, sőt őt tartották számon a Trianon de Porcelaine (mára elpusztult) megépíttetőjeként és a pompásabb, később nagyobb hírnévre szert tett Château de Clagny megrendelőjeként. A Clagny-t gyakran hasonlították a versailles-i kastélyhoz, bár kisebb léptékben.

Gyermekek és legitimáció

Madame de Montespan és XIV. Lajos kapcsolatából több gyermek született, akiket a király hivatalosan később elismert és legitimált. Legismertebb közülük:

• Louis-Auguste, Maine hercege (Duc du Maine) – fontos szereplője volt a későbbi intrikáknak és politikai játszmáknak,
• Louis-Alexandre, Toulouse grófja (Comte de Toulouse) – tengerészeti és katonai pozíciókat töltött be,
• Louise-Françoise és Françoise-Marie – a nagy főnemesi és királyi családokhoz kötött házasságaikkal erősítették Montespan leszármazottainak beágyazottságát az európai udvarokban.

A „Mérgezések ügye” és bukás

Madame de Montespan karrierét súlyosan érintette a XVII. század végi úgynevezett Affaire des Poisons (a „Mérgezések ügye”): egy olyan botrány, amelyben kiemelkedő párizsi személyiségek és javasasszonyok szerepeltek, és amelynek során rituális praktikákat, szerelmi bájitalokat és állítólagos mérgezési kísérleteket tártak fel. Több tanú és vádlott kapcsolatba hozta Montespant a fekete misékkel és a király szeretetének biztosítására irányuló beavatkozásokkal; bár a bizonyítékok sokszor ellentmondásosak és részben ködösek maradtak, a vizsgálatok nyomán a királyi udvarban fokozatosan csökkent a támogatottsága. Végül Madame de Maintenon (Françoise d'Aubigné) lépett elő a király legközelebbi bizalmasává, és Montespan befolyása visszaesett.

Utolsó évek és örökség

A botrány és a politikai helyzet következtében Madame de Montespan visszahúzódott a nyilvános életből, egyre inkább vallásos életet élt, és korlátozott kapcsolatot tartott fenn a királlyal. 1707. május 27-én hunyt el. Hírneve a kortársak és a történelem szemében kettős: egyrészt a pompás udvari élet, a művészetek támogatása és a családi dinasztikus kapcsolatok révén jelentős örökséget hagyott maga után, másrészt a mérgezési botrány foltja hosszú időre rányomta bélyegét megítélésére.

Kultúra és emlékezés

Montespan alakja az irodalomban, a színházban és a filmekben is sokszor megjelent: portréi, levelezése és róla készült korabeli leírások alapján a történészek és művészek továbbra is foglalkoznak ambivalens életével. Öröksége túlmutat személyén: a Versailles-korszak udvari szokásai, építészeti megrendelései és leszármazottainak európai kapcsolatai mind hozzájárultak ahhoz, hogy Madame de Montespan neve a francia abszolutizmus és a XVII. századi udvari kultúra egyik jelképe maradjon.

Kapcsolat XIV. Lajossal

Húszéves korában Athénaïs a király sógornőjének, Henrietta angol hercegnőnek a koszorúslánya lett, akit az udvarban a hagyományos Madame tisztelettel illettek. Később, az anyja és az özvegy királyné, Anna osztrák királyné közötti kapcsolat miatt Athénaïst a király felesége, Mária Terézia királyné udvarhölgyévé nevezték ki. 1666-ban Athénaïs már Louise de La Vallière, Lajos király szeretőjének kegyeit próbálta elnyerni.

Végül kiderült, hogy Louis és Athénaïs között szexuális kapcsolat alakult ki. Első törvénytelen gyermekük egy lány volt, akit a párról neveztek el ; Louise Françoise de Bourbon (1669-1672), aki azonban fiatalon meghalt. Ahogy szaporodtak a párnak született gyermekei, úgy vásároltak egy házat Párizsban a Rue Vaugirardon, ahol a gyerekeket a dajkájuk, Madame Scarron (a későbbi Madame de Maintenon) és Louis titkos felesége) tudta felvásárolni. Athénaïs állandó kérésének köszönhetően 1673-ban a házaspár három élő törvénytelen gyermekét XIV. Lajos legitimálta, és a de Bourbon királyi családnevet kapta. Anyjuk nevét azonban nem említették. Annak ellenére, hogy a Lajostól született gyermekeit sikeresen legitimálták, a viták Lajos és Athénaïs között egyre gyakoribbá és hevesebbé váltak, de a pár mindig megoldotta a problémákat. Az 1677 szeptemberében kirobbant "Affaire des Poisons" (A mérgek ügye) azonban. Ez országos botrányt kavart, és úgy gondolták, hogy Athénaïs bizonyos mérgeket használt Lajoson, hogy biztosítsa, hogy befolyása erős maradjon rá. Lajos szeretőjeként eltöltött ideje alatt az udvari női divatra gyakorolt befolyása is jelentős maradt.

Françoise-Athénaïs de Rochechouart, Montespan márkinője. Jean-Pierre Franque.

Gyermekek XIV. Lajossal

1. Louise Françoise de Bourbon (1669-1672) fiatalon halt meg.
2. Louis Auguste de Bourbon, Maine hercege (1670. március 31. - 173. május 14.) feleségül vette Louise Bénédicte de Bourbon-t, és gyermekeik születtek.
3. Louis César de Bourbon, Vexin grófja (1672. június 20. - 1683. január 10.) gyermekkorában meghalt.
4. Louise Françoise de Bourbon, Mademoiselle de Nantes (1673. június 1. - 1743. június 16.) Louis de Bourbon, Bourbon hercegéhez, Condé hercegéhez ment feleségül, és gyermekeik születtek.
5. Louise Marie Anne de Bourbon, Mademoiselle de Tours 1674. november 18. - 1681. szeptember 15.) fiatalon halt meg.
6. Françoise Marie de Bourbon,Mademoiselle de Blois (1677. május 4. - 1749. február 1.) Philippe d'Orléans, Orléans hercege, Franciaország régense felesége volt, és gyermekeik születtek.
7. Louis Alexandre de Bourbon, Toulouse grófja (1678. június 6. - 1737. december 1.) Marie Victoire de Noailles-t vette feleségül, és gyermekei születtek.

Montespan XIV. Lajos négy legidősebb törvénytelen gyermekével egy ismeretlen művésztől.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Françoise de Rochechouart?

K: Hány gyermeke volt Madame de Montespan-nak XIV. Lajos királytól?

K: Mi volt Madame de Montespan beceneve?

K: Milyen épületekhez köthető Madame de Montespan?

K: Ki volt Barbara Palmer, és milyen kapcsolatban állt Madame de Montespan-nal?

K: Madame de Montespan leszármazottai milyen királyi házakba házasodtak be?

K: Miért nevezték Madame de Montespan-t "Franciaország igazi királynőjének"?

Keresés betűvel