Hosszúíj
A hosszú íj egy íjtípus. Lehet, hogy nem volt olyan erős, mint a nyílpuska, de percenként több nyilat tudott kilőni. Emellett az alapfelszerelés kevésbe került, és könnyen lehetett tömegesen gyártani. A fémhegyű nyilak a legjobb lemezpáncélok kivételével minden páncélt át tudtak ütni. Az íjászok (hosszú íjászok) általában rendelkeztek egy második fegyverrel, gyakran egy csatabárddal a közelharchoz.
A hosszú íjat a középkorban elsősorban VIII. Henrik uralkodásáig használták.
Egyetlen darab kemény, rugalmas fából (gyakran tiszafa) készült. A tiszafát télen vágták, amikor nem volt nedv. Az íjnak a cél felé néző lapos oldala rugalmas csemetefa volt, míg a hasa (az íjász felé) kerek és erős szívfából (a fa közepéből) készült. A hosszú íjászok pusztító jégesője (percenként hat darab) gyakran nagyon demoralizáló volt. Európában már a mezolitikumban is találtak hosszúíjakat.
Hosszú íj
Harc hosszú íjakkal
Történelem
A Brit-szigeteken a fegyvert először a walesi népek használták. Kr. u. 633-ban Offridot, Edwin, Northumbria királyának fiát egy walesi hosszú íjjal kilőtt nyílvessző ölte meg. Ez a walesi és a merciaiak közötti csatában történt - több mint öt évszázaddal azelőtt, hogy Angliában bármilyen feljegyzés készült volna a használatáról. Ennek ellenére a fegyvert inkább "angol hosszúíj", mint "walesi hosszúíj" néven ismerik.
A középkorban az angolok és a walesiek a nagyon erős walesi hosszúíjakról voltak híresek. Ezeket a korszak polgárháborúiban és a százéves háborúban a franciák ellen is nagy sikerrel használták (a crécy-i (1346), a poitiers-i (1356) és az agincourt-i (1415) csatában).
A Mary Rose 1545-ös elsüllyedése során előkerült nyílvesszők átlagos hossza 75 cm.
A hosszú íjnak gyakorlati előnyei vannak a modern recurve vagy összetett íjjal szemben; általában könnyebb, gyorsabban előkészíthető a lövéshez, és csendesebben lő. Azonban, ha minden más dolog egyenlő, a modern íj gyorsabban és pontosabban lövi ki a nyilat, mint a hosszú íj.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hosszú íj?
V: A longbow egy olyan íjtípus, amelyet főként a középkorban használtak egészen az 1500-as évekig. Egyetlen darab kemény, rugalmas fából készült, gyakran tiszafából.
K: Hogyan hasonlított a nyílpuskához?
V: A hosszú íj talán nem volt olyan erős, mint a számszeríj, de percenként több nyilat tudott kilőni.
K: Milyen páncélzat tudta megállítani?
V: Csak a legerősebb páncélzat volt képes megállítani egy hosszú íjból kilőtt nyilat.
K: Milyen más fegyvert hordtak általában az íjászok?
V: Az íjászok (hosszú íjászok) általában egy második fegyvert, gyakran egy csatabárdot is tartottak maguknál, ha a harc közel került hozzájuk.
K: Hogyan építették a hosszú íjat?
V: A hosszú íj úgy épült, hogy a cél felé néző egyik oldala rugalmas csemetefából készült, a hasa (az íjász felé néző) pedig kerek volt, és erős szívfából (a fa közepéből) készült.
K: Hogyan használták az íjászok csoportjai együtt a fegyvereiket?
V: A hosszú íjászok csoportjai egyszerre lőttek, és a nyilak jégesőként hullottak alá, ami gyakran elijesztette az ellenséget.
K: Mikor használták először a hosszú íjakat Európában?
V: Európában már a mezolitikumban is találtak hosszúíjakat.
