Crécyi csata
A crécyi csata augusztus 26-án történt. 1346 az észak-franciaországi Crécy közelében, és a százéves háború egyik legfontosabb csatája volt. A kisebb angol sereg győzött a jóval nagyobb francia sereggel szemben. Az új taktikák és fegyverek miatt ez a csata fontos a hadviselés történetében, mivel az angolok hosszú íjakkal győztek a francia lovagok ellen. A hosszú íj gyorsabban tüzelhető fegyver volt, mint a francia és a genovai nyílpuska, és messzebbre és nagyobb erővel tudta küldeni a nyilakat, mint a nyílpuska. Ezt a csatát megelőzően a középkorban a lovagok voltak a hadsereg legfontosabb részei. E változás miatt egyes történészek ezt a csatát a lovagiasság végének kezdetének nevezik.
Crécy-i csata
A csata
A csatában a francia lovagok, akiket fémlemezzel megerősített láncpáncél védett, majdnem kimerültek a több mérföldes rohamban (királyuk akarata ellenére). Lovaiknak mély sárban kellett gyalogolniuk, és angol és walesi nyílzáporba rohanniuk egy dombon. Levágták őket. Sok francia nemes meghalt. A lovagok lovai alig voltak védve. A nyílzápor megölte vagy harcképtelenné tette a lovagok lovait, és a lovagok gyalogosan, a sárban fetrengtek a nyílzápor alatt.
A csata élén álló genovai íjászok nyílvesszői (nehéz nyilak) nem tudták elérni az angolokat. Azért maradtak el, mert a nyílpuskák húrjai nedvesek voltak. Az íjászok emellett rosszul mérték fel a távolságot, és túl korán és túl alacsonyan lőttek. A magaslatot uraló angolok rövid úton le tudtak futni a dombon, és a genovaiakat nyílvesszősorozatokkal szedték le. Amikor a genovaiak megpróbáltak visszavonulni, a francia lovagok levágták őket, akik gyávának tartották a visszavonulást. Ezzel a francia lovasság első rohamát elvesztették, és az angolok elleni támadáshoz szervezetlenül maradtak.
Erős védelmi helyzetben III. Edward elrendelte, hogy mindenki gyalogosan harcoljon. A sereget három hadosztályra osztotta, az egyiket tizenhat éves fia, Edward, a Fekete Herceg vezette. Az íjászok "V alakzatban" helyezkedtek el a domb tetején. Amíg vártak, az angolok árkok, gödrök és kálváriák rendszerét építették ki, hogy megsebezzék és leterítsék az ellenséges lovasságot.
Kérdések és válaszok
K: Mikor történt a crécyi csata?
V: A crécyi csata 1346. augusztus 26-án történt.
K: Hol zajlott a crécyi csata?
V: A crécyi csata az észak-franciaországi Crécy közelében zajlott.
K: Melyik fél győzött a crécyi csatában?
V: A kisebb angol sereg győzött a sokkal nagyobb francia sereggel szemben a crécyi csatában.
K: Mi tette a crécyi csatát fontos csatává a hadviselés történetében?
V: Az angol hadsereg által használt új taktikák és fegyverek, különösen a hosszú íj, a crécyi csatát a hadviselés történetében fontos csatává teszik.
K: Hogyan használták az angolok a hosszú íjat a francia lovagok elleni győzelemhez a crécyi csatában?
V: A hosszú íj gyorsabban tüzelhető fegyver volt, mint a francia és a genovai nyílpuska, és messzebbre és nagyobb erővel tudta küldeni a nyilakat, mint a nyílpuska. Az angolok a hosszú íjjal távolról lőtték a francia lovagokat, ami előnyhöz juttatta őket.
K: Mi volt a középkorban a hadsereg legfontosabb része?
V: A középkorban a lovagok voltak a hadsereg legfontosabb részei.
K: Mit neveznek egyes történészek a crécyi csatának?
V: Egyes történészek a crécyi csatát a lovagiasság végének kezdetének nevezik a csata során a taktikában és a fegyverekben bekövetkezett változás miatt.
