Liberland — a Duna menti, vitatott mikronáció rövid ismertetése

A Duna völgye mentén a határviták 1947-ben kezdődtek, de a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fennállása alatt nem oldódtak meg. A nézeteltérés Jugoszlávia felbomlása után tovább fokozódott. Szerbia úgy véli, hogy a Duna völgyének völgyútja és a folyó középvonala a két ország közötti nemzetközi határ. Horvátország nem ért egyet, és azt állítja, hogy a nemzetközi határ a folyó mentén fekvő kataszteri települések régi vonalai mentén húzódik - ahogy a Duna a 19. században volt, mielőtt a kanyarulat és a vízépítési munkálatok megváltoztatták a folyását. Ennek eredményeképpen Horvátország a Szerbia által ellenőrzött vitatott terület nagy részét magáénak vallja, míg Szerbia a másik oldalon lévő, jóval kisebb részekre nem tart igényt.

Jedlička elnök szerint az általuk követelt, Gornja Siga (felső tufa) néven ismert területet egyik fél sem követelte.

Területe körülbelül 7 négyzetkilométer, és nagy részét erdők borítják. A Parlamentní listy című cseh újság újságírója, aki 2015 áprilisában ellátogatott a területre, a környéken élők szerint egy olyan házat talált, amely már harminc éve elhagyatott volt. A bekötőút a beszámolók szerint rossz állapotban volt.

Az önhatalmúlag kikiáltott terület mentén folyik a Duna, amely nemzetközi vízi út, és több tengerparttal nem rendelkező ország számára szabad hozzáférést biztosít a Fekete-tengerhez. A liberlandi látogatók és állampolgárok hajóval érkeznek a területre és onnan vissza.

Kiáltvány

A gornja sigai zászlószentelést Vít Jedlička és társai végezték ugyanazon a napon, amikor a Szabadságföldet kikiáltották.

A zászló sárga alapon (a libertarianizmust szimbolizálja), középen vízszintesen futó fekete csíkkal (az anarchiát vagy a lázadást szimbolizálja), középen pedig a címerrel. Jedlička a Szabad Polgárok Cseh Pártjának tagja, amely értékrendjét a klasszikus liberális ideológiára alapozza.

Jedlička kijelentette, hogy sem Szerbia, sem Horvátország, sem más nemzet nem tart igényt a területre (ez terra nullius). A határt - érvelt - a horvát és a szerb határigényekkel összhangban határozták meg, és nem sérti más állam szuverenitását. Jedlička 2015 áprilisában közölte, hogy hivatalos diplomáciai jegyzéket küldenek Horvátországnak és Szerbiának, majd később az összes többi államnak is, amelyben hivatalosan kérik a nemzetközi elismerést.

Jedlička elnök 2015. december 18-án bemutatta Liberland első ideiglenes kormányát és annak pénzügy-, külügy-, belügy- és igazságügyi minisztereit, valamint két alelnökét. ^{[saját forrásból e]}

Hozzáférés Liberlandhoz

A horvát hatóságok 2015. május eleje óta nem engedik be a területre.

2015 májusában Vít Jedličkát és tolmácsát, Sven Sambunjakot rövid időre őrizetbe vette a horvát rendőrség, miután megpróbálták átlépni a határt. Jedlička egy éjszakát töltött börtönben, majd elítélték és büntetés megfizetésére kötelezték a horvát határ illegális átlépése miatt, de fellebbezett az ítélet ellen. Azt állította, hogy legalább három libériai állampolgár tartózkodott a területen belül, akik Svájcból érkeztek. Még abban a hónapban Vít Jedličkát ismét őrizetbe vették. Kezdetben Jedličkával együtt újságírók is bemehettek a területre, de később a Vajdasági Rádió Televízió szerb közszolgálati műsorszolgáltató újságíróit és a Dnevni Avaz című bosnyák lap újságíróit is megtagadták a belépést.

A letartóztatottak számos országból érkeztek, többek között Írországból, Németországból, Dániából és az Egyesült Államokból. A horvát rendőrség folytatta az emberek letartóztatását, beleértve azokat is, akik a nemzetközi vízi úton keresztül hajóval érkeztek a területre. Egyiküket, Ulrik Grøssel Haagensen dán aktivistát 5 napra házi őrizetbe helyezték, majd 15 nap börtönbüntetésre ítélték, ami tiltakozást váltott ki Dániában.

2016 májusában több horvátországi fellebbviteli bírósági határozat is megjelent. A bíróság helybenhagyta azokat az ítéleteket, amelyek szerint a Horvátországból való átkelés Libériába illegális, de a Szerbia felől való belépés miatt hozott ítéleteket nem találta helytállónak. A bíróság szerint az alsóbb fokú bíróság "a szabálysértési eljárás alapvető megsértését" és "lényeges eljárási szabálysértéseket" követett el. Úgy ítélte továbbá, hogy "a tényállást [az ügyész] helytelenül és hiányosan állapította meg, ami az anyagi jog téves alkalmazásához vezethet". A 7 fellebbezésből 6 esetben újratárgyalást rendeltek el. Az alsóbb fokú bíróságnak meg kell határoznia a határ és a határátkelő helyét, de ezt még nem tette meg. ^{[saját forrás e]}Azóta a területre csónakokkal érkeztek látogatók, de nem telepedtek le tartósan a területen.

Horvátország és Szerbia Jedlička állításait jelentéktelennek minősítette, bár a két ország eltérő módon reagált. A szerb külügyminisztérium 2015. április 24-én kijelentette, hogy bár az ügyet jelentéktelennek tartja, az "új állam" nem sérti a Duna által határolt szerb határt. Horvátország, amely megakadályozza, hogy az emberek bejussanak Libériába, kijelentette, hogy a nemzetközi döntőbíróság után azt Horvátországnak vagy Szerbiának kell odaítélni, nem pedig egy harmadik félnek.

A Chicagói Egyetem jogi karának jogi folyóiratában, a Chicago Journal of International Law-ban megjelent cikk Libéria államisági igényét vizsgálta a montevideói egyezményben meghatározott kritériumok fényében. A szerző szerint "Horvátország ragaszkodása ahhoz, hogy Liberland Szerbia része, Horvátország Liberlandhoz fűződő jogi jogairól való lemondását jelentheti. Fordítva, ha az a terület, amelyet Liberland sajátjának vall, szerb terület, akkor a szerb kormány lemondása a területre vonatkozó jogcíméről szintén lemondás lehet, amely a terület jogi státuszát terra nulliusszá változtatná. Mindkét esetben a terület az első jogalany - jelen esetben Szabadföld - tulajdonába kerülne, amelyik igényt tart rá".

Szerbiai és horvátországi jogi szakértők azt kérdezték, hogy a nemzetközi jog szerint Jedličkának joga van-e igényt tartani a területre, amely jelenleg a két nemzet közötti vita tárgyát képezi, de egyikük sem követeli. Az újságírók nem voltak biztosak abban, hogy Jedlička mennyire gondolja komolyan az állításait, egyesek ezt reklámfogásnak nevezték.

2015. május 20-án Petr Mach, a Szabad Polgárok Pártjának vezetője támogatását fejezte ki a szabadság eszméin alapuló állam megteremtése mellett, hozzátéve, hogy a Szabad Polgárok Pártja azt szeretné, ha Csehország is hasonlóan szabad országgá válna.

Goran Vojković jogászprofesszor, az Index.hr horvát hírportál kolumnistája a Liberlandot "a horvát területeket fenyegető cirkusznak" nevezte, és úgy vélte, fennáll a veszélye annak, hogy Horvátországnak a Duna túloldalán lévő területek ellenőrzésére vonatkozó igénye meggyengülhet a Liberland-projekt által a határvitára irányított figyelem miatt.

2016-ban a Stratfor egyik cikke a következőképpen foglalta össze a kezdeményezést: "Liberland különös eset, mert elvileg egyik szereplő sem tűnik érdekeltnek abban, hogy az ellenőrzést gyakorolja felette. De ez valószínűleg nemzetközi szinten elhanyagolható következményekkel járó kuriózum marad. A világ többi vitatott területe esetében az erőszak és a diplomácia marad a fő eszköz a tulajdonjog igénylésére.

Weboldala szerint a Liberland jelenleg olyan személyeket keres, akik tisztelik a többi embert és tiszteletben tartják mások véleményét, függetlenül azok fajától, etnikai hovatartozásától, irányultságától vagy vallásától, tiszteletben tartják a magántulajdont, amely érinthetetlen, és akiket nem büntettek meg súlyos bűncselekmény miatt. A Liberlandra egy hét alatt 200 000 pályázat érkezett. Liberland 2015 május elején mintegy harminc állampolgárt fogadott be. Az igényelt területen egy rendezvényt tartottak volna, de a horvát határőrség megakadályozta, hogy a horvát oldalról belépjen a csoport. 2017 októberéig Liberland 300-400 embernek adta meg az állampolgárságot, olyan személyeknek, akik "segítettek előre vinni az országot", vagy legalább 5000 érdemet szereztek. 2018. február 16-án Jedlička és kabinetje átadta Ron Paul volt kongresszusi képviselőnek a liberlandi útlevelet és állampolgársági bizonyítványt.

Liberland egy "Első osztályú érdemrend" elnevezésű kitüntetést is adományoz olyan személyeknek, akik hozzájárultak Liberland fejlődéséhez vagy a szabadság eszméihez. A kitüntetésben részesült többek között Steve Forbes kiadó, Mark Skousen közgazdász, Ivan Pernar horvát parlamenti képviselő és mások.

A liberlandi alkotmányt többször kidolgozták és felülvizsgálták. A tervezet négy fejezetből áll. Tartalmazza a Bill of Rights-t, és szabályozza a közigazgatást, a politikai intézményeket, a törvényhozó hatalmat és a bírói hatalmat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen tagja sem ismerte el diplomáciai úton Szabadföldet. Szomálifölddel, az 1991-ben Szomáliától függetlennek kikiáltott, önhatalmúlag kikiáltott állammal azonban Liberland kapcsolatokat létesített. Libéria és Szomáliföld 2017 szeptemberében egyetértési nyilatkozatot írt alá, amelyben szorosabb kapcsolatok kialakítására és együttműködésre esküdtek a technológia, az energia és a banki tevékenység területén.

Jedlička, Liberland elnöke és Liberland ideiglenes kormányának tagjai rendszeresen tesznek jószolgálati látogatásokat szerte a világban, hogy népszerűsítsék Liberlandot, és előmozdítsák a projekt diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait. Jedlička 2017-ben találkozott Ted Cruz, Rand Paul és Ben Sasse amerikai szenátorokkal, valamint Paul Strauss washingtoni demokrata árnyékszenátorral és számos más választott képviselővel az Egyesült Államokban. 2018 februárjában Jedlička és amerikai csapata Washingtonba utazott, hogy találkozzon Bob Corker szenátorral, a szenátus külügyi bizottságának elnökével, valamint Lamar Alexander szenátorral.

Libéria Savoya (Savoya) régióval is kapcsolatot tart fenn, amely a 11. századtól 1860-ig, Franciaországhoz csatolásáig független és önálló terület volt. Ma a savoyaiak kisebbségben vannak saját területükön, és követeléseiket a francia kormány nem veszi figyelembe. Liberland többek között Bretagne (Bretagne) régióval is párbeszédet kezdett.

2018. december 5-én Bill Etheridge brit liberális európai parlamenti képviselő és Paul Brothwood a Liberland jövőjét megvitató rendezvényt tartott az Európai Parlamentben.

Az államok hivatalos nyilatkozatai

•  Horvátország: A horvát Külügyi és Európai Ügyek Minisztériuma megemlítette, de nyilvánosan elutasította, hogy ez csak vicc. A horvát külügyminisztérium 2015. június 29-én azt közölte, hogy Gornja Siga státusza meghatározatlan, de nem terra nullius, és a nemzetközi döntőbíróság után Horvátország vagy Szerbia kapja meg, nem pedig egy harmadik fél. Miro Kovač horvát kül- és Európa-ügyi miniszter azonban 2016 májusában Vlaho Orepić belügyminiszternek írt levelében Liberlandot "provokatív ötletnek nevezte, amely komoly méreteket öltött", és "kockázatot jelent a Horvát Köztársaságra nézve". 2017. január 17-én a horvát parlamentben (Sabor) Ivan Pernar, a Zivi Zid párt képviselője megvitatta és megvitatta a Liberlandot. ^{[saját forrásból e]}
•  Szerbia: A szerb külügyminisztérium kijelentette, hogy Liberland nem sérti Szerbia határát, de a projektet "nem fontos ügynek" tekintik.
•  Egyiptom: Az egyiptomi külügyminisztérium figyelmeztette az embereket a külföldön munkát kereső embereket célzó, Liberlanddal kapcsolatos csalások lehetőségére. "Az egyiptomiaknak inkább a külügyminisztériumtól, mint a közösségi médiától kellene információt kérniük, mielőtt munkára utaznak".
•  Csehország: Jedlička úr tevékenységétől elhatárolódott a cseh külügyminisztérium, kijelentve, hogy semmi köze nincs hozzá. A minisztérium hozzátette, hogy "Jedlička úr, akárcsak más cseh állampolgárok, akik Horvátország vagy Szerbia területén tartózkodnak, köteles betartani a helyi törvénykönyvet. A Cseh Köztársaság Jedlička úr tevékenységét helytelennek és potenciálisan károsnak tartja". A Cseh Köztársaság zágrábi nagykövetségén keresztül arra figyelmeztetett, hogy "a valamilyen új "állam" létrehozására irányuló törekvéseknek nincs alapja a nemzetközi jogban", és hogy "Horvátország területén a Cseh Köztársaság állampolgárai, valamint más külföldiek is kötelesek betartani a horvát jogi kódexet, beleértve a horvát-szerb határon fennálló jelenlegi rendszert is". A horvát határ (azaz az Európai Unió külső határa) meghatározott határátkelőhelyeken kívüli átlépése, ahogyan azt az úgynevezett Szabadföldre utazók teszik, egyértelműen sérti a kódexet".
•  Lengyelország: Waszczykowski külügyminisztertől, Witold Waszczykowskitól kérdezte, hogy Lengyelország mikor ismeri el a Szabad Szabad Szabad Köztársaságot független államként^{. [e]}A válasz az volt, hogy Liberland nem felel meg az államiság kritériumainak.

A politikai pártok támogatása

2015 óta több kisebb szabadságpárt is támogatását fejezte ki Liberland létrehozása mellett. Ezek a következők: a tőkés párt Norvégiában, a Szabadságpárt (Spanyolország), a Svájci Függetlenségi Párt up! (Unabhängigkeitspartei), a Liberális Demokrata Párt (Törökország) (LDP) a Kanadai Szabadságpárt, a Szabadságpárt (Egyesült Államok) és az Egyesült Királyság Szabadságpártja.

Más mikronacionális projektek nyilatkozatai

Néhány mikronáció támogatását fejezte ki a Liberland ötletével kapcsolatban.

• Az Észak-Szudáni Királyság, amely az Egyiptom és Szudán határán fekvő Bir Tawil területre tart igényt, elismerte Libériát.
• Az Enclava Királyság, amely a Liberlandtól északra fekvő vitatott terület egy részére tart igényt, elismerte Liberlandot.
• A Sealandi Hercegség jelezte, hogy támogatja Liberlandot.

Szervezetek nyilatkozatai

• 2017. április 16-án a Bitnation bejelentette a Liberlanddal való partnerségét.
• 2017. április 20-án Libéria kérte felvételét az UNPO-ba. A kérelmet hivatalosan egy hónappal később mutatták be és védték meg Brüsszelben, Belgiumban. 2017 júniusában meghívást kapott egy libériai küldöttség, hogy megfigyelje a 13. közgyűlés munkáját, amelynek során megválasztották az elnököt és az elnökség tagjait. ^{[saját forrásból}. ^e]
• 2018. április 25-én Libéria kétoldalú elismerési megállapodást írt alá az IIMSAM-mel, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának kormányközi megfigyelőjével.

• Liberalizmus
• Libertarianizmus
• Anarcho-kapitalizmus