Bir Tawil: igénytelen (terra nullius) határterület Egyiptom és Szudán között
Bir Tawil: terra nullius – 2060 km²-es, egyik országnak sem tartozó határterület Egyiptom és Szudán között. Történet, földrajz és jogi különlegességek egy cikkben.
Bir Tawil vagy Bi'r Tawīl (arabul بيرطويل; Bi'r vagy بير, jelentése: vízkút), egy kis, elsősorban lakatlan, körülbelül 2 060 km2 terület. Az Egyiptom és Szudán közötti határ mentén fekszik, és különlegessége, hogy jelenleg egyik ország sem tart rá igényt — ezért gyakran emlegetik mint a modern világ egyik kevésbé ismert terra nullius-át (jelentése: „senki földje”). Néha a Bir Tawil-háromszög elnevezést használják rá, noha alakja nem szabályos háromszög: két, egymással közös határvonalat érintő háromszögből áll. A terület északi oldalának hossza nagyobb; a terület északi részén halad az északi szélesség 22°-os körén.
Földrajz és éghajlat
Bir Tawil a Núbiai-sivatag (Nubian Desert) részét képezi, javarészt sík, kősivatagi és homokos terület, néhány száraz vádival (árkos medencével). A terület észak–déli irányaiban körülbelül 26–31 km, míg kelet–nyugati kiterjedése északi részen mintegy 95 km, délen pedig mintegy 46 km. A klíma forró és száraz, a csapadék nagyon kevés, a nappali hőmérséklet nyáron rendkívül magas lehet; a növény- és állatvilág csaknem kizárólag sivatagi alkalmazkodásokkal rendelkező fajokból áll (kétéltű és emlős állatok ritkák, főként rágcsálók, kígyók, skorpiók és sivatagi rovarok fordulnak elő).
Történet és jogi státusz
A terület jogi és közigazgatási státusza visszavezethető az 1899-es és a 1902-es brit döntésekre. Az 1899-es megállapodás (az angol–egyiptomi kondomínium politikai határa) az északi szélesség 22°-át jelölte meg a két terület határaként. Később, 1902-ben, a brit közigazgatás gyakorlati okokból egy úgynevezett adminisztratív határvonalat is meghúzott: ez a döntés figyelembe vette a helyi törzsek letelepedését és legeltetési területeit, ezért az északi 22°-tól északra és északkeletre fekvő Hala'ib-háromszög Hala'ib-háromszög szudáni közigazgatás alá került, míg maga Bir Tawil az egyiptomi közigazgatáshoz lett rendelve. A két „háromszög” ezért egy pontban találkozik és egy negyszögként kapcsolódik egymáshoz.
Az 1899-es és a 1902-es határvonalak közötti eltérés vezetett a mai vitához: Egyiptom az 1899-es határvonalat tekinti irányadónak, és ezért a Hala'ib-háromszögre tart igényt (mivel az 1899-es vonal Hala'ib-ot Egyiptomhoz rendelné), míg Szudán a 1902-es adminisztratív határt fogadja el, és így igényli Hala'ib-ot. Mivel mindkét állam elsősorban a Hala'ib-háromszög birtoklására tart igényt, egyikük sem kívánja hivatalosan magáénak nyilvánítani Bir Tawilt — így alakult ki a ritka helyzet, hogy a terület egyik országhoz sem tartozik.
Népesség, használat és látogatások
Bir Tawil hivatalosan lakatlan: nincs állandó település, infrastruktúra vagy vezetékes víz. Időnként átjárnak rajta beduin pásztorok és nomád törzsek, akik rövid időre használhatják legeltetésre vagy vízkeresésre a kisebb oázisokat és kutakat. A terület távoli és nehezen megközelíthető, terepjáróra van szükség, és a hatóságoktól vagy a helyi törzsektől függően engedélyek, illetve előzetes egyeztetés szükséges lehet a belépéshez.
Nemzetközi és médiaérdeklődés, mikronemzetek
A világ figyelmét Bir Tawil elsősorban különleges jogi helyzete miatt keltette fel; az elmúlt években több magánszemély és csoport is próbálkozott „igényt tartani” a területre, gyakran mikronemzeteket bejelentve vagy szimbolikus zászlófelvonásokkal. Ezek a kezdeményezések nem váltak nemzetközileg elismertté, és a terület státusza — nemzetközi jogilag — változatlan maradt.
Összefoglalás
- Bir Tawil egy körülbelül 2 060 km2-es, főként lakatlan sivatagi terület az Egyiptom és Szudán közötti határnál.
- Jogi különlegessége abból adódik, hogy két történelmi határmegállapítás (1899 és 1902) eltérő módon kezeli a környéket, ezért jelenleg egyik állam sem közigazgatási területként ismeri el.
- A terület nehezen megközelíthető, minimális infrastruktúrával rendelkezik, és elsősorban sivatagi növény- és állatvilág jellemzi.
Bir Tawil továbbra is érdekes eset a határok, koloniális döntések és a nemzetközi jog szemszögéből, és ritka példája annak, amikor egy modern államhatár mentén egy teljes terület „senki földjeként” marad.
Történelem
1899-ben az angol-egyiptomi Szudánról szóló kondominiumi megállapodás a 22. szélességi fokon határozta meg a területek közötti határt. Abban az időben az Egyesült Királyság uralta a területet. Az Egyesült Királyság 1902-ben külön "közigazgatási határt" húzott. Ezt a határt használva a szélességi körtől északra fekvő háromszöget szudáni közigazgatás alá helyezték. Ez azért történt, mert lakói mind földrajzilag, mind kulturálisan közelebb álltak Khartumhoz, mint Kairóhoz. A területet a kartúmi brit kormányzó irányította.
Egyiptom az 1899-es eredeti határt, az északi szélességi kör 22°-át követeli. Ez a Hala'ib-háromszöget Egyiptomon belülre, a Bir Tawil területet pedig Szudánon belülre helyezné. Szudán az 1902-es közigazgatási határt követeli. Ennek értelmében Hala'ib Szudánon, Bir Tawil pedig Egyiptomon belül van. Következésképpen mindkét állam igényt tart a Hala'ib-háromszögre. Egyik állam sem tart igényt a sokkal kevésbé értékes Bir Tawil területre, amely csak tizedannyi területű és tengerparttal nem rendelkezik. A nemzetközi jog nem ad alapot arra, hogy Szudán vagy Egyiptom mindkét területre igényt tartson. Nehéz lenne más államnak is igényt tartania a területre. Ennek oka, hogy csak Szudán vagy Egyiptom határos a területtel. Ennek eredményeképpen Bir Tawil egyike azon kevés szárazföldi területnek a világon, amelyre egyetlen állam sem tart igényt. A hivatalos pénznem a szaharai peseta, de ez már nem kerül forgalomba.
Földrajz
A terület északi részén található a Jabal Tawil hegy (arabul جبل طويل, 21°57′56″N 33°48′05″E / 21.96556°N 33.80139°E / 21.96556; 33.80139 (Jabal Tawil)). Magassága 459 méter. Keleten a Jabal Ḩajar az Zarqā' található. Magassága 662 méter.
Délen található a Wadi Tawil (arabul وادي طويل, más néven Khawr Abū Bard, 21°49′25″N 33°43′42″E / 21.82361°N 33.72833°E / 21.82361; 33.72833 (Wadi Tawil)), a Nogaem-völgy közelében.
Kérdések és válaszok
K: Hol található Bir Tawil?
V: Bir Tawil az Egyiptom és Szudán közötti határ mentén található.
K: Ki tart igényt Bir Tawil területére?
V: Sem Egyiptom, sem Szudán nem tart igényt Bir Tawil területére.
K: Miért nevezik Bir Tawilt néha Bir Tawil-háromszögnek?
V: Bir Tawilt néha Bir Tawil-háromszögnek nevezik, mert két háromszögből áll, amelyeknek közös a határa, bár nem egy pontos háromszög.
K: Mikor állapították meg Szudán és Egyiptom közigazgatási határát?
V: Szudán és Egyiptom közigazgatási határát 1902-ben állapították meg.
K: Mi volt az oka annak, hogy Bir Tawil 1902-ben egyiptomi közigazgatás alá került?
V: Bir Tawil 1902-ben került egyiptomi közigazgatás alá, mert az egyiptomi Asszuán közelében élő Ababda törzs legelője volt.
K: Mi az a négypontos pont?
V: A négyszögpont olyan pont, ahol négy határvonal találkozik.
K: Mekkora a Bir Tawil területe?
V: A Bir Tawil területe 2060 km2 -es (795 négyzetmérföld).
Keres