Bir Tawil
Bir Tawil vagy Bi'r Tawīl (arabul بيرطويل; Bi'r vagy بير, jelentése: vízkút), egy kis, 2060 km-es2 terület. Az Egyiptom és Szudán közötti határ mentén fekszik. Jelenleg egyik ország sem tart rá igényt. Néha a Bir Tawil-háromszög nevet kapja, mert bár nem egy pontos háromszög, de két olyan háromszögből áll, amelyeknek közös a határa. A hosszabbik oldal a terület északi részén van. Az északi szélesség 22°-os körén fut végig.
Szudán és Egyiptom közigazgatási határát 1902-ben állapították meg. Politikai határukat 1899-ben állapították meg. Az északi szélesség 22°-ában állapították meg. Ez a terület a 22°-os szélességi körtől délre fekszik. Kelet-nyugati irányban a terület délen 46 kilométer között húzódik. Északon 95 kilométer (59 mi) hosszú. Észak-dél irányban 26 kilométer és 31 kilométer közötti szélességű. Területe 2 060 km22nagyságú.
Bir Tawil területe 1902-ben került egyiptomi közigazgatás alá. Ennek oka az volt, hogy az egyiptomi Asszuán közelében élő Ababda törzs legelője volt. Ezzel egy időben az északi szélesség 22°-tól északra és északkeletre fekvő Hala'ib-háromszög szudáni közigazgatás alá került. Ennek oka az volt, hogy e terület törzsei Szudánban székeltek. A két "háromszög" egy pontban, egy négyszögpontban határos.
Történelem
1899-ben az angol-egyiptomi Szudánról szóló kondominiumi megállapodás a 22. szélességi fokon határozta meg a területek közötti határt. Abban az időben az Egyesült Királyság uralta a területet. Az Egyesült Királyság 1902-ben külön "közigazgatási határt" húzott. Ezt a határt használva a szélességi körtől északra fekvő háromszöget szudáni közigazgatás alá helyezték. Ez azért történt, mert lakói mind földrajzilag, mind kulturálisan közelebb álltak Khartumhoz, mint Kairóhoz. A területet a kartúmi brit kormányzó irányította.
Egyiptom az 1899-es eredeti határt, az északi szélességi kör 22°-át követeli. Ez a Hala'ib-háromszöget Egyiptomon belülre, a Bir Tawil területet pedig Szudánon belülre helyezné. Szudán az 1902-es közigazgatási határt követeli. Ennek értelmében Hala'ib Szudánon, Bir Tawil pedig Egyiptomon belül van. Következésképpen mindkét állam igényt tart a Hala'ib-háromszögre. Egyik állam sem tart igényt a sokkal kevésbé értékes Bir Tawil területre, amely csak tizedannyi területű és tengerparttal nem rendelkezik. A nemzetközi jog nem ad alapot arra, hogy Szudán vagy Egyiptom mindkét területre igényt tartson. Nehéz lenne más államnak is igényt tartania a területre. Ennek oka, hogy csak Szudán vagy Egyiptom határos a területtel. Ennek eredményeképpen Bir Tawil egyike azon kevés szárazföldi területnek a világon, amelyre egyetlen állam sem tart igényt. A hivatalos pénznem a szaharai peseta, de ez már nem kerül forgalomba.
Földrajz
A terület északi részén található a Jabal Tawil hegy (arabul جبل طويل, 21°57′56″N 33°48′05″E / 21.96556°N 33.80139°E / 21.96556; 33.80139 (Jabal Tawil)). Magassága 459 méter. Keleten a Jabal Ḩajar az Zarqā' található. Magassága 662 méter.
Délen található a Wadi Tawil (arabul وادي طويل, más néven Khawr Abū Bard, 21°49′25″N 33°43′42″E / 21.82361°N 33.72833°E / 21.82361; 33.72833 (Wadi Tawil)), a Nogaem-völgy közelében.
Kérdések és válaszok
K: Hol található Bir Tawil?
V: Bir Tawil az Egyiptom és Szudán közötti határ mentén található.
K: Ki tart igényt Bir Tawil területére?
V: Sem Egyiptom, sem Szudán nem tart igényt Bir Tawil területére.
K: Miért nevezik Bir Tawilt néha Bir Tawil-háromszögnek?
V: Bir Tawilt néha Bir Tawil-háromszögnek nevezik, mert két háromszögből áll, amelyeknek közös a határa, bár nem egy pontos háromszög.
K: Mikor állapították meg Szudán és Egyiptom közigazgatási határát?
V: Szudán és Egyiptom közigazgatási határát 1902-ben állapították meg.
K: Mi volt az oka annak, hogy Bir Tawil 1902-ben egyiptomi közigazgatás alá került?
V: Bir Tawil 1902-ben került egyiptomi közigazgatás alá, mert az egyiptomi Asszuán közelében élő Ababda törzs legelője volt.
K: Mi az a négypontos pont?
V: A négyszögpont olyan pont, ahol négy határvonal találkozik.
K: Mekkora a Bir Tawil területe?
V: A Bir Tawil területe 2060 km2 -es (795 négyzetmérföld).
