L'Atalante medence

Hogyan alakult ki

A L'Atalante csak egy a Földközi-tenger normál vizei alatt található számos ilyen tó közül. Amikor a Gibraltári-szoros lezárult, körülbelül hatmillió évvel ezelőtt, a Földközi-tenger kiszáradt, és hatalmas sós tóvá vált, hasonlóan a Holt-tengerhez és a Nagy Sós-tóhoz. Aztán teljesen kiszáradt, hatalmas mennyiségű sót hagyva maga után. Amikor a gibraltári szoros körülbelül ötmillió évvel ezelőtt újra megnyílt, az Atlanti-óceánból víz áramlott be, és kialakította a ma látható Földközi-tenger térségét. Még ma is az Atlanti-óceán táplálja vízzel a Földközi-tengert, mivel a "Med" párolgása nagyobb, mint amennyit a folyói szolgáltatnak. Az alatta lévő hatalmas sókészlet és az állandó párolgás miatt a Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz képest magas sótartalmú tenger.

A L'Atalanta-tó és szomszédos tavai, az Urania- és a Discovery-tó körülbelül 35 000 évesek. A Földközi-tenger gerincéből kioldódó és a Földközi-tenger fenekén lévő mélyedésekben összegyűlő sólerakódásokból keletkeztek. A L'Atalante a legkisebb a három közül. Felszíne körülbelül 3500 méterrel a tengerszint alatt kezdődik.

Sótartalom

A L'Atalante sótartalma (sótartalom) közel telített, 36,5%, ami körülbelül nyolcszorosa a tengervíznek. Ez megakadályozza, hogy a sósvíz-medencében lévő víz keveredjen a fenti "normál" tengervízzel. Keveredés nélkül a felülről érkező oxigén nem tud bejutni a sóoldat medencéjébe. A medence vize teljesen anoxikus: nincs benne oxigén.

A normál víz és a sóoldat között egy rövid (1,5 méteres) határzóna, az úgynevezett halokline helyezkedik el. A sótartalom itt meredeken emelkedik, és az oxigéntartalom a nulla felé csökken. A fenti tengervíz és a sós víz közötti halokline-ban sok baktérium és archea sejt található: ezek kemoautotrófok, amelyek a sós vízből származó ammóniával táplálkoznak, de oxigén nélkül nem tudnak működni. Bizonyos metánoxidálók és haloarchaea csak a haloklinában találhatóak meg.

Élet oxigén nélkül

Alul, a sós vízben a sejtek száma sokkal alacsonyabb, mint a haloklinban. Leggyakoribbak az extremofilok, köztük a mélytengeri hidrotermális ventillátorok néhány archaea és baktérium. Eukarióták is találhatók a l'Atalantéban, főként ciliáták (45%), dinoflagellák (21%) és choanoflagellák (10%). ^p360–381

A L'Atalante-tó alján lévő sötétszürke, anoxikus üledéket 1 cm-es laza fekete réteg borítja. Az üledékben található mikrobák szinte mind (90%) a Bacillus különböző fajai. 2010-ben három, a Loricifera törzsbe tartozó metazoafajt fedeztek fel az üledékben, amelyek az első olyan többsejtű életformák, amelyekről ismert, hogy teljesen oxigén nélkül élnek.