Litoszféra
A litoszféra a Föld bolygó szilárd burka. Ez a kéreg, valamint a felső köpeny azon része, amely hosszú időskálán rugalmasan viselkedik.
A litoszféra alatt található az asztenoszféra, a felső köpeny gyengébb, forróbb és mélyebb része. Ez a rész áramlásra képes.
A litoszféra a konvektív köpeny fölött vezető fedelet képez: csökkenti a hőszállítást a Földön keresztül, A litoszféra (ógörögül: λίθος [lithos] - "kőzet" és σφαίρα [sphaira] - "gömb") egy földi típusú bolygó vagy természetes műhold merev,[1] legkülső burka, amelyet merev mechanikai tulajdonságai határoznak meg. A Földön a kéregből és a felső köpeny azon részéből áll, amely több ezer éves vagy annál nagyobb időskálán rugalmasan viselkedik. A kőzetbolygók legkülső burka, a kéreg, kémiai és ásványtani jellemzői alapján határozható meg.
Földi kivágás
A litoszféra tektonikus lemezei.
A litoszféra típusai :-
Kétféle litoszféra létezik:
- Óceáni litoszféra, amely az óceáni kéreghez kapcsolódik, és az óceáni medencékben található. Az óceáni litoszféra jellemzően 50-100 km vastag.
- Kontinentális litoszféra, amely a kontinentális kéreghez kapcsolódik. A kontinentális litoszféra vastagsága körülbelül 40 km és talán 200 km között változik, amelyből körülbelül 40 km a kéreg.
A litoszféra tektonikus lemezekre oszlik, amelyek fokozatosan mozognak egymáshoz képest.
Az óceáni litoszféra az öregedés során megvastagszik, és eltávolodik az óceánközéphegységtől. Ez a megvastagodás a vezetéses lehűlés következtében következik be, amely a forró asztenoszférát litoszférikus köpennyé alakítja át, és az óceáni litoszféra a kor előrehaladtával egyre sűrűbbé válik. Az óceáni litoszféra néhány tízmillió évig kevésbé sűrű, mint az asztenoszféra, de ezt követően egyre sűrűbbé válik, mint az asztenoszféra.
Amikor egy kontinentális lemez összeér egy óceáni lemezzel, egy szubdukciós zónában, az óceáni litoszféra mindig a kontinentális alá süllyed.
Az óceánközépi gerinceknél folyamatosan új óceáni litoszféra keletkezik, és a szubdukciós zónáknál visszavezetik a köpenybe. Ennek eredményeként az óceáni litoszféra sokkal fiatalabb, mint a kontinentális litoszféra: a legrégebbi óceáni litoszféra körülbelül 200 millió éves, míg a kontinentális litoszféra egyes részei több milliárd évesek.
A litoszféra másik megkülönböztető jellemzője az áramlási tulajdonságai. A tektonikus mozgást mozgató alacsony intenzitású, hosszú távú feszültségek hatására a litoszféra olyan, mint egy merev héj. Elsősorban töréssel ("rideg tönkremenetel") változik. Az asztenoszféra (a litoszféra alatti köpenyréteg) hővel lágyul, és plasztikus változásokkal ("deformáció") alkalmazkodik.
Az óceáni litoszféra főként bazaltból és gabbróból áll. A kontinentális litoszférát gránit és gneisz alkotja.
Kapcsolódó oldalak
- Bioszféra
- Lemeztektonika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a litoszféra?
V: A litoszféra a Föld bolygó szilárd külső burka, amely a kéregből és a felső köpenyből áll.
K: Mi az asztenoszféra?
V: Az asztenoszféra a felső köpeny gyengébb, forróbb és mélyebb része, amely képes áramlásra.
K: Hogyan befolyásolja a litoszféra a hőszállítást a Földön keresztül?
V: A litoszféra egy vezető fedelet képez a konvektív köpeny tetején, ami csökkenti a hőszállítást a Földön keresztül.
K: Honnan származik a "litoszféra" szó?
V: A "litoszféra" szó az ógörög "λίθος" (lithos) "kőzet" és "σφαίρα" (sphaira) "gömb" szavakból származik.
K: Milyen a Föld litoszférájának összetétele?
V: A földi litoszféra a kéregből és a felső köpeny hosszú időskálán rugalmasan viselkedő részéből áll.
K: Hogyan határozzák meg a kérget?
V: A kéreg meghatározása a kémiai és ásványtani összetétel alapján történik.
K: Mi a meghatározása egy földi típusú bolygó vagy természetes műhold legkülső burkának?
V: A földi típusú bolygók vagy természetes műholdak legkülső burkát, amelyet litoszférának nevezünk, merev mechanikai tulajdonságai alapján határozzuk meg.
